Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2018. január 28. vasárnap, 17:21

Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban

2. Csetlő-botló történetek – SNI-sek a virtuális világban

Osztályaimban, amióta létezik és hozzáférhető, mindig is meghatározó szerepe volt a digitális technikák alkalmazásának, ezen belül a digitális történetmesélésnek. Segítségével a sajátos nevelési igényű tanulókat éppen azokon a területeken lehet fejleszteni, ami általános gyengeségük: tanulási képességeik területein. Ez a munka azonban, ellentétben az „ép” tanulóknál alkalmazott digitális történetmesélési módszertannal, nem alkot önálló és időben behatárolható folyamatot, hanem végigkíséri a nevelés-oktatás teljes időszakát. Felhasználom valamennyi műveltségterületnél, hiszen ezek nálam nem válnak szét. A folyamatban a mutista gyerek épp úgy részt tud venni, mint az értelmi sérüléssel élő vagy autista.

Ennek a folyamatnak két fő része van: ismert történet visszaadása és saját, új történet alkotása. Ezek mindig ebben a sorrendben követik egymást, mert az SNI-s tanulók számára a szövegalkotás, szövegértés rendkívül nehéz.

A folyamat lépései:

1. Első lépésként csak hangot rögzítünk, például a tanulók felolvasnak egy ismert, rövid mesét és felveszik mobiljukkal, tablettel. A hanganyagot manipulálják: megváltoztatják a hangmagasságot, tempót stb. Ehhez az Audacity programot használjuk. Ezek után találnak ki ők maguk nagyon egyszerű történetet, amellyel ugyanígy járunk el.

2. Diafilm készítése: egyszerű hajtogatással készített figurákkal (maguk készítette bábokkal), tárgyakkal (ceruza, radír stb.) játszanak el történeteket, melyek fontosabb pillanatait (vázlatírás, lényegkiemelés tanulása) telefonjuk kamerájával rögzítik, majd a Powerpoint alkalmazással, felirat készítésével elkészül az alkotás.

3. Az animációs film készítése: annyiban tér el az előbbiektől, hogy itt már mozgóképet rögzítenek a telefonjukkal, kamerával. Az készült anyagot megvágják a Movie maker alkalmazással, hangot tesznek alá.

Ezekben a lépésekben még nem kell szerepelniük, így mindenki részt tud venni a folyamatban. A második szakaszban azonban már ki kell állniuk a társaik elé. Ugyanezeket a lépéseket teszik meg, de saját szereplésükkel. Ennek első része, amikor oktatóvideót készítenek egy adott tananyagból.

4. Mozifilm készítése

A tavalyi tanévben történt először, hogy ennek a folyamatnak utolsó lépcsője („mozifilm” készítése) kezdetén és végén méréseket végeztünk.
A projekt időintervalluma 5-6 hét volt, és az egész osztály részt vett benne.

Lépések:

a) Bemeneti mérések:

 a, írott szöveg értésének mérése
 b, hallott szöveg értésének mérése
 c, digitális kompetencia mérése

b) Történetalkotás:

  • történet kitalálása egyéni munkában (ötletek a projekthez)
  • történet kialakítása kiscsoportban
  • közösen (frontális munkával) a legjobb történet kiválasztása, továbbgondolása
  • a történet jelenetekre bontása
  • a forgatókönyv elkészítése frontális munkáva

 c) Filmforgatás
 d) Utómunkálatok: vágás, hang
 e) Visszamérés

Részletek a filmből

A visszamérés eredményei: az írott szöveg értésének átlagos javulása 18,11%, a hallott szöveg értésének javulása 32.12% volt.
Természetesen nem állítható, hogy csak a digitális történetmesélés ekkora fejlődést okozott volna 5-6 hét alatt, hiszen ezeknek a területeknek fejlesztése minden nap minden tanítási órán folyik, de az kétségtelen, hogy alkalmazásával sikeresebb munkát lehet végezni.

Leiner Károly (Zöldbéka tanár úr) tanító, gyógypedagógus, az Elveszett gyerekek országa és Az én gyerekeim című könyvek szerzője, az OFOE vezetőségi tagja, Példakép-díjas pedagógus. Az egyesületi portálon számos nagy visszhangot kiváltó írása jelent meg.

2 üzenet

  1. Zoltán szerint:

    Gratulálok! Fogyatékosokkal ilyen teljesítményt elérni nem akármilyen pedagógiai munkáról árulkodik. De mindez hogyan fér bele a mai iskolába, a NAT-ba, a kerettantervekbe? Milyen órák keretében lehet ezeket a lépéseket, eszközöket alkalmazni?

  2. Leiner Károly szerint:

    Kedves Zoltán, nekem szerencsém van, mert gyógypedagógusként több tantárgyat is taníthatok, így magammal kell "egyezkednem". De: voltam tanító bácsi is – ott is könnyedén megoldható a feladat. Ahol nem, ott a kollégákkal kell összedolgozni. Nézzünk egy példát: tegyük fel, hogy Ikarosz történetét tanítja magyar órán a görög mitológiából. A történet feldolgozása nem igényel 20 percnél többet. Utána csoportmunkában a gyerekek eldöntik, hogy mennyi diára osztják fel – ez a "vázlatírás". Ez sem több 5-10 percnél. Majd következhet a "szoborjáték", azaz eljátsszák és közben mobil telefonnal rögzítik. A következő (informatika) órán a képeket ppt-be illesztik és alája teszik a szöveget. Kész. Természetesen közben megtanulják, amit meg szerettem volna tanítani, kooperálnak, manipulálnak stb. A másik kérdés: mindez tökéletesen illeszkedik a törvényi előírásokhoz, hiszen minden kompetencia területen fejleszti a gyerekeket, feldolgozza és átadja az ismeretanyagot, csak éppenséggel a munkafolyamatot élményként, kihívásként éli meg a gyerek. Játszva tanul.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.12.01.
Rossz álom és józan ész – „A puszta hatalmi őrjöngésen kívül semmilyen alapja nincs a félév érvénytelenítésének”
Az egészségügyi helyzet miatt kihirdetett statárium árnyékában, sunyi módon meghozott \"lex SZFE\" pontosan illeszkedik a hatalom durva és folyamatos támadásainak sorába, 155 éves egyetem...
(Forrás: Népszava)
--
2020.12.01.
“Nem mondjuk ki hangosan: ég a ház!” – egy diák véleménye az oktatásról
A tanár választhat: vagy a kerettantervben foglaltakat tanítja meg, vagy az életre készít fel. Ez a választás, ahogy sok minden más kimeríti őt: amikor a fő tantárgyat tanító pedagógus...
(Forrás: Adom diákmozgalom)
--
2020.12.01.
Az iskolát be kell záratni, annyi fertőzött tanár volt- mutatjuk a tanárszűrés tapaszlatait
A lap megkereste a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) a tesztelés kapcsán, Gosztonyi Gábor alelnök szerint vegyes a kép: sok helyen akadtak olyan tanárok, akik nem vállalták az önkéntes tesztel...
(Forrás: Hírhugó)
--
2020.12.01.
Hajnal Gabriella: Büszke vagyok a pedagógusaink helytállására
Az utóbbi időben számottevően javult az iskolák informatikai felszereltsége, az eszközpark több tíz milliárd forintos támogatásból bővülhetett – mondta lapunknak Hajnal Gabriella. A Klebelsberg...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.12.01.
Fullajtár Andrea egy különös SZFE-s tárgyalásról: „Azóta is hányingerem van”
A Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai szerint fenyegető trükkel érték el az új vezetők, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek velük az oktatók: azokat rendelték be elbeszélgetésre,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.12.01.
\"Miközben ellenállunk, adjunk is valamit\" – az SZFE-sek tévéjével elviselhetőbb a bezártság
Az ellenállás és a sztrájk egyik formája lett az online nézhető Sztrájktévé, amelyen hazai filmes nagyágyúk, esztéták, újságírók szabad egyetemi előadásait nézhetjük meg. Ha már...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep