Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2018. február 1. csütörtök, 16:02

Digitális történetmesélés az oktatási nevelési folyamatban

3. DST a történelem és társadalomismeret tanításában

Szeretném megismertetni olvasóimat egy megvalósított projekttel, melyben diákjaim történelmet formáló személyiségeket mutattak be a Digitális történetmesélés (DST) módszerével.

Kik is voltak a projekt résztvevői?

Egy elszánt tanár és 34 vállalkozó kedvű, nyitott és kreatív tanítvány. A helyszín, a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium, résztvevők a jelenlegi tanévben 7. akkor 6. osztályos tanítványaim. A gyerekek a nyolcosztályos gimnáziumban tanulnak, jó képességű tehetséges diákok. A tantárgyi keret az 5-6. osztályban társadalom állampolgári és gazdasági ismeretek tárgy tantervi követelményéhez kapcsolódott. A tantárgy kétéves tanulási folyamatának lezárásaként – gimnázium vizsgaszabályzata alapján – a gyerekek projekt jellegű vizsgát tesznek. A megvalósítás során tehát három lehetőséget kapcsoltam össze: egy új módszert (a Virtuális Egyetem kurzusán tanultak alapján), a tantervi és a vizsgakövetelményeke. A kiadott kerettanterv tökéletes összhangban volt az elképzeléseimmel:

„Jelen tanterv lehetőséget nyújt arra, hogy történetek elbeszélésén, megjelenítésén alapulva, tevékenységközpontúan valósuljon meg a történelemtanulás és a- társadalomtudományos képzés megalapozása.”1

Miért varázsolt el a módszer? Imádom a filmeket, a kísérletezést. Pedagógiai ars poétikámban fontos, hogy ösztönözzem diákjaimat a tudás megszerzésére. Nyitott vagyok az új módszerek beépítésére a tanítási gyakorlatomba. A döntő szempont azonban az volt, hogy a gyerekek ne teherként, egy újabb iskolai feladatként éljék át az alkotás folyamatát. Legyen ott a flow, az alkotás öröme és eközben sajátítsanak el egy új tanulási – alkotási módot. Mindeközben a vizsgát is letudjuk.

A projekt a tervezés szerint 8 (+ 2) kontakt órát vett igénybe. Természetesen ez az időkeret csak papíron létezett. A módszer sokkal időigényesebb. (Bár az idei tanévben, következő projektben már lényegesen gyorsabb volt a munkafolyamat. A puding próbája az evés.)

A hely- és eszközigény jelentős volt. Olykor bejutottunk a számítástechnika terembe, volt interaktív tábla, tabletek, mobiltelefonok, kihasználtuk a közösségi háló adta lehetőségeket (zárt Facebook. csoport, Messenger), és természetesen rendelkezésünkre álltak a hagyományos iskolai eszközök.

A gyerekek feladata egy film elkészítése volt, a választást érveléssel is alátámasztott forgatókönyv alapján. Remek ötletek születtek, és ha elfogadtuk a témaválasztás indoklását, sor kerülhetett a forgatókönyv, majd a film létrehozására. Fontos szempont volt, hogy ne csak széles körben ismert személyeket mutassanak be. Így jött képbe néhány nem közismert, de különleges személy, például Joan Gamper, a Barcelona alapítója vagy Polgár Judit (nem, sakkozóként, hanem pedagógusként). De szóba kerültek még Coco Chanel és Mata Hariról is.

A projekt lépéseit egy táblázatban próbáltam összefoglalni, részletes kifejtésre ezúttal – terjedelmi okokból – nincs lehetőségem.

Az eredmény 34 db. 2-7 perces film lett. A diákjaim egymást és engem is tanítottak a projekt során. Az adott személy kiválasztását megelőzően a gyerekek kutattak, olvastak majd a rövid képes bemutatóval összekötve érveltek választásuk mellett, és meggyőzték társaikat ennek helyességéről. Munka során megismerkedtek a jogtisztaság fogalmával, képkereső, és filmszerkesztő programokkal. A forgatókönyv narrációját maguk írták és rögzítették. Ezt követően megszerkesztették, animálták filmjeiket a folyamatot bemutató és értékelés zárta le. A vetítést követően ők maguk értékelték saját és társaik munkáit.

A gyerekek szövegesen véleményezték a projektet, a vizsgateljesítményt mi is szövegesen értékeltük.

Íme egy tanulói vélemény:

„Nagyon érdekesnek találtam azt, amikor Ibolya néni megemlítette a digitális történetmesélést. Izgatottan hallgattam végig a DST bemutatását. Hosszú és fáradságos volt a szöveg megírása, de közben érdekes információkra bukkantam. Kedvenc részem a jogtiszta képek keresése volt. De a szerkesztés és a vágás sem okozott gondot. Könnyedén illesztettem be a hangot is. Nagyon jó ötletnek találtam ezt a projektet. Most már más tantárgyban is tudom hasznosítani ezt a tudásomat.”

Az utolsó mondathoz kapcsolom a módszer alkalmazhatóságáról vallott véleményemet.

A módszer sikerességének és alkalmazhatóságának lehetőségét komplexitásában és gyermekközpontúságában látom. A tanár és diák szerep itt a hagyományos módszertani felállással szemben megváltozik. A tanár facilitátor-segítő szerepe mellett a diákok aktív tevékenysége a meghatározó. A módszer sokoldalú kompetenciafejlesztésre ad lehetőséget. A szövegalkotás képessége, a verbális kifejezőkészség, a kreatív alkotás folyamata és az IKT kompetenciák mind érintett területek lehetnek. De az alkotás folyamata során a szociális kompetencia, a kooperáció és az együttműködés készsége is formálódik. A lényegét abban lehetne összegezni, hogy a diák nem passzív befogadó, hanem cselekvő alkotó a folyamat során.

A gyerekek így fogalmaztak: Király! Észre sem vettük, hogy tanulunk!

Az idei tanévben is folytattam a megkezdett munkát és kísérletezést. Az idei hatodikosaim már feldolgozták kisfilmekben a hunyadiak korát. Kiscsoportokban és párokban dolgoztak, bejárták valamennyi munkafázist, és felkészültek az önálló vizsgamunka elkészítésére.


A digitális konferencián bemutatott előadás PPT-je.

Molnárné Kövér Ibolya

Pedagógusként 1987 óta dolgozom gimnáziumban, ahol történelem, földrajz, természetismeret és társadalom-, állampolgári és gazdasági ismereteket tanítok Nem elcsépelt az a megállapítás és érzés, hogy ez az iskola a „második otthonom”. Itt olyan pedagógiai- szakmai közösségre találtam, amelyet soha nem akartam és tudtam elhagyni. Ahol lehetőségem volt a tanári munkám során kísérletezésre, és – 36 évnyi tanítás után kimondhatom –egy teljes generáció nevelésére és tanítására.

1http://kerettanterv.ofi.hu

Egy üzenet

  1. Gyulai Sándor szerint:

    Gratulálok, Ibolya! Örömmel tölt el, hogy iskolánkban ilyen innovációk valósulhatnak meg. További sikereket kívánok: Gyulai Sándor, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium intézményvezetője

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.07.31.
Hibrid tanításra kell felkészülni szeptembertől az iskolákban
A műsorban felidézték, hogy Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár korábban azt mondta, remélhetőleg hagyományosan, normál munkarendben lehet elkezdeni az új tanévet, de arra...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.07.31.
A család és a nemzet értékeire épít a tananyag
A család, a nemzet és a szülőföld fontosságáról tanulhatnak a diákok az új kerettantervhez igazodó kötelező olvasmányokon keresztül. Az ötödikesek számára előírt irodalmi művekben...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.07.31.
Újabb nemzetközi siker: most a kémia diákolimpián szereztek érmeket a magyar diákok
A koronavírus-járvány miatt idén online rendezték meg a versenyt, így elméletre szorítkozó dolgozat alapján hirdették ki a nyerteseket. A dolgozatot a diákok személyes tanári felügyelet...
(Forrás: eduline)
--
2020.07.26.
A kormány elmagyarázza, miért nagyszerű hír, hogy 20 éve nem jelentkeztek ilyen kevesen egyetemre
A számok mögött súlyos tendencia van: mintegy 20 ezerrel kevesebben jelentkezett felsőoktatási intézménybe, ez 19 éve nem látott negatív rekord, ráadásul a felvettek száma is durván cs...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.07.26.
Segítsen az állam a közös digitális oktatási platform kialakításában!
Azért kell közös platform, hogy minden tanár ugyanazzal dolgozzon – mondta Kunhalmi Ágnes, hozzátéve: „Legyen mindenhol eszköz, legyen mindenhol laptop, (…) ne a zsebből fizesse a pedag...
(Forrás: mszp.hu)
--
2020.07.26.
Kálmán László: Mi a fenét akarnak tőlünk az iskolában, amikor valamit elemezni kell?
Az irodalmi művekhez persze egészen másképpen kell közelítenünk, mint mondjuk természeti jelenségekhez (vegyük most ide a nyelvi mondatokat is) vagy a matematikai problémákhoz, ezért nyilv...
(Forrás: Qubit)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep