Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2018. január 28. vasárnap, 17:21

Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban

2. Csetlő-botló történetek – SNI-sek a virtuális világban

Osztályaimban, amióta létezik és hozzáférhető, mindig is meghatározó szerepe volt a digitális technikák alkalmazásának, ezen belül a digitális történetmesélésnek. Segítségével a sajátos nevelési igényű tanulókat éppen azokon a területeken lehet fejleszteni, ami általános gyengeségük: tanulási képességeik területein. Ez a munka azonban, ellentétben az „ép” tanulóknál alkalmazott digitális történetmesélési módszertannal, nem alkot önálló és időben behatárolható folyamatot, hanem végigkíséri a nevelés-oktatás teljes időszakát. Felhasználom valamennyi műveltségterületnél, hiszen ezek nálam nem válnak szét. A folyamatban a mutista gyerek épp úgy részt tud venni, mint az értelmi sérüléssel élő vagy autista.

Ennek a folyamatnak két fő része van: ismert történet visszaadása és saját, új történet alkotása. Ezek mindig ebben a sorrendben követik egymást, mert az SNI-s tanulók számára a szövegalkotás, szövegértés rendkívül nehéz.

A folyamat lépései:

1. Első lépésként csak hangot rögzítünk, például a tanulók felolvasnak egy ismert, rövid mesét és felveszik mobiljukkal, tablettel. A hanganyagot manipulálják: megváltoztatják a hangmagasságot, tempót stb. Ehhez az Audacity programot használjuk. Ezek után találnak ki ők maguk nagyon egyszerű történetet, amellyel ugyanígy járunk el.

2. Diafilm készítése: egyszerű hajtogatással készített figurákkal (maguk készítette bábokkal), tárgyakkal (ceruza, radír stb.) játszanak el történeteket, melyek fontosabb pillanatait (vázlatírás, lényegkiemelés tanulása) telefonjuk kamerájával rögzítik, majd a Powerpoint alkalmazással, felirat készítésével elkészül az alkotás.

3. Az animációs film készítése: annyiban tér el az előbbiektől, hogy itt már mozgóképet rögzítenek a telefonjukkal, kamerával. Az készült anyagot megvágják a Movie maker alkalmazással, hangot tesznek alá.

Ezekben a lépésekben még nem kell szerepelniük, így mindenki részt tud venni a folyamatban. A második szakaszban azonban már ki kell állniuk a társaik elé. Ugyanezeket a lépéseket teszik meg, de saját szereplésükkel. Ennek első része, amikor oktatóvideót készítenek egy adott tananyagból.

4. Mozifilm készítése

A tavalyi tanévben történt először, hogy ennek a folyamatnak utolsó lépcsője („mozifilm” készítése) kezdetén és végén méréseket végeztünk.
A projekt időintervalluma 5-6 hét volt, és az egész osztály részt vett benne.

Lépések:

a) Bemeneti mérések:

 a, írott szöveg értésének mérése
 b, hallott szöveg értésének mérése
 c, digitális kompetencia mérése

b) Történetalkotás:

  • történet kitalálása egyéni munkában (ötletek a projekthez)
  • történet kialakítása kiscsoportban
  • közösen (frontális munkával) a legjobb történet kiválasztása, továbbgondolása
  • a történet jelenetekre bontása
  • a forgatókönyv elkészítése frontális munkáva

 c) Filmforgatás
 d) Utómunkálatok: vágás, hang
 e) Visszamérés

Részletek a filmből

A visszamérés eredményei: az írott szöveg értésének átlagos javulása 18,11%, a hallott szöveg értésének javulása 32.12% volt.
Természetesen nem állítható, hogy csak a digitális történetmesélés ekkora fejlődést okozott volna 5-6 hét alatt, hiszen ezeknek a területeknek fejlesztése minden nap minden tanítási órán folyik, de az kétségtelen, hogy alkalmazásával sikeresebb munkát lehet végezni.

Leiner Károly (Zöldbéka tanár úr) tanító, gyógypedagógus, az Elveszett gyerekek országa és Az én gyerekeim című könyvek szerzője, az OFOE vezetőségi tagja, Példakép-díjas pedagógus. Az egyesületi portálon számos nagy visszhangot kiváltó írása jelent meg.

2 üzenet

  1. Zoltán szerint:

    Gratulálok! Fogyatékosokkal ilyen teljesítményt elérni nem akármilyen pedagógiai munkáról árulkodik. De mindez hogyan fér bele a mai iskolába, a NAT-ba, a kerettantervekbe? Milyen órák keretében lehet ezeket a lépéseket, eszközöket alkalmazni?

  2. Leiner Károly szerint:

    Kedves Zoltán, nekem szerencsém van, mert gyógypedagógusként több tantárgyat is taníthatok, így magammal kell "egyezkednem". De: voltam tanító bácsi is – ott is könnyedén megoldható a feladat. Ahol nem, ott a kollégákkal kell összedolgozni. Nézzünk egy példát: tegyük fel, hogy Ikarosz történetét tanítja magyar órán a görög mitológiából. A történet feldolgozása nem igényel 20 percnél többet. Utána csoportmunkában a gyerekek eldöntik, hogy mennyi diára osztják fel – ez a "vázlatírás". Ez sem több 5-10 percnél. Majd következhet a "szoborjáték", azaz eljátsszák és közben mobil telefonnal rögzítik. A következő (informatika) órán a képeket ppt-be illesztik és alája teszik a szöveget. Kész. Természetesen közben megtanulják, amit meg szerettem volna tanítani, kooperálnak, manipulálnak stb. A másik kérdés: mindez tökéletesen illeszkedik a törvényi előírásokhoz, hiszen minden kompetencia területen fejleszti a gyerekeket, feldolgozza és átadja az ismeretanyagot, csak éppenséggel a munkafolyamatot élményként, kihívásként éli meg a gyerek. Játszva tanul.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.07.31.
Hibrid tanításra kell felkészülni szeptembertől az iskolákban
A műsorban felidézték, hogy Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár korábban azt mondta, remélhetőleg hagyományosan, normál munkarendben lehet elkezdeni az új tanévet, de arra...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.07.31.
A család és a nemzet értékeire épít a tananyag
A család, a nemzet és a szülőföld fontosságáról tanulhatnak a diákok az új kerettantervhez igazodó kötelező olvasmányokon keresztül. Az ötödikesek számára előírt irodalmi művekben...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.07.31.
Újabb nemzetközi siker: most a kémia diákolimpián szereztek érmeket a magyar diákok
A koronavírus-járvány miatt idén online rendezték meg a versenyt, így elméletre szorítkozó dolgozat alapján hirdették ki a nyerteseket. A dolgozatot a diákok személyes tanári felügyelet...
(Forrás: eduline)
--
2020.07.26.
A kormány elmagyarázza, miért nagyszerű hír, hogy 20 éve nem jelentkeztek ilyen kevesen egyetemre
A számok mögött súlyos tendencia van: mintegy 20 ezerrel kevesebben jelentkezett felsőoktatási intézménybe, ez 19 éve nem látott negatív rekord, ráadásul a felvettek száma is durván cs...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.07.26.
Segítsen az állam a közös digitális oktatási platform kialakításában!
Azért kell közös platform, hogy minden tanár ugyanazzal dolgozzon – mondta Kunhalmi Ágnes, hozzátéve: „Legyen mindenhol eszköz, legyen mindenhol laptop, (…) ne a zsebből fizesse a pedag...
(Forrás: mszp.hu)
--
2020.07.26.
Kálmán László: Mi a fenét akarnak tőlünk az iskolában, amikor valamit elemezni kell?
Az irodalmi művekhez persze egészen másképpen kell közelítenünk, mint mondjuk természeti jelenségekhez (vegyük most ide a nyelvi mondatokat is) vagy a matematikai problémákhoz, ezért nyilv...
(Forrás: Qubit)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep