Ez a mesékben vészjóslónak számító mondat szelíd, sőt biztató jelentéssel gazdagodott az elmúlt bő félévben. A sárkány felesége, ördög öreganyja erre annyit felelne manapság a barlangba, kunyhóba, palotába belépőnek:
– No, akkor reménykedhetünk, hogy nem kaptad el.
Mert a koronavírusnak nincs lába, nem ugrik egyik emberről a másikra, mint a világot látó bolha, ki szoknyaráncból nadrágkorcba átszállva utazik. Ő – a cafatnyi kis RNS, némi zsírszerű anyagba burkolva – igénytelen, s mégis kényes jószág, aki nem keresi ugyan a nyálkahártyát, de ha véletlenül odakerül, bejut az emberbe, mint Laci fülén át a tarka kis mese, s részint utazhat immár észrevétlen, másrészt, ha parazsat talál odabent valahol, felszítja azt, s az emésztő tűz útja kiszámíthatatlan. Ez a kiszámíthatatlanság, amelyről csak valószínűségeket állíthatunk egyre biztosabban, az oka annak, hogy mi, a PREVENT projekt résztvevői viszont nem utazunk egymáshoz, nem találkozhatunk személyesen. Az ofoe.hu oldalán már többször említett nemzetközi projekt célja egy fiatalok, kamaszok közt játszható játék kifejlesztése, amelynek célja a közösségeikben előforduló zaklatási, bántalmazási és visszaélési helyzetek megelőzése.
A közös munka korábbi szakaszaiban már kiderült, hogy fontos a játék minél pontosabb illesztése a résztvevő nemzetek fiataljainak körében ténylegesen előforduló helyzetekhez, a szerkezetükben azonos, de felszíni megnyilvánulási módjukban eltérő, ettől helyben is érthető, ismerős szituációk megalkotása.
Nagy szerencsénk van azzal, hogy a munka már itt tart. Mert elképzelhetetlen, hogy a játék egyik vonulata, a dramatizálás különböző módjait alkalmazó Fórum Színház módszer elemeibe, annak alkalmazhatóságába a játék során – a színházi világban eddig jobbára nézőként megjelenő – résztvevők online úton ugyanolyan bepillantást nyerhettek volna, mint 2019 őszén, a személyes porto-i találkozón, ahol megéltük egymás jelenlétét – testben, lélekben egyaránt. Körül járhattuk, megérinthettük a másikat, ha arra volt szükség.
A munkának ez a mostani szakasza, amikor a különböző országokban az eredeti, továbbfejlesztendő játékban szereplő sérülékeny csoportok – fiatal fogyatékos emberek – mellé újabb, más, az adott országban nagyobb számban élő csoportokból (nemzeti kisebbségek, bevándorlók, mélyszegénységben élők stb.) karaktereket alkottak a játékhoz, leírtak helyzeteket a lehetséges visszaélésekre, bántalmazásokra, majd a játéknak ezeket az újabb elemeit kölcsönösen kipróbálták az országok, még csak-csak eldöcög. Ha a kiválasztott csoport tagjai nem kerülnek karanténba, ha az összejövetelek létszámára vonatkozó korlátozások nem teszik lehetetlenné a próbajátékokat. Ha…
Az egész projekt utolsó előtti találkozóját azonban elképzelni sem tudom: 2021. elején Szófiában, a Fórum Színház származási helyén, a módszer kidolgozójával lenne találkozója a munkacsoport résztvevőinek A bemutatókat bizonyára fel lehet venni videóra, azokat meg lehet tekinteni online. Kérdések, visszajelzések elhangozhatnak a virtuális térben. Ez azonban emberszagú eleme a játéknak. Ha mindannyian eleve színházi emberek lennénk, talán nem okozna gondot a távolság, a megszokott, ismert, mindennapjainkban már alkalmazott módszerek adaptálása erre a sajátos felületre. Így azonban nehezen tudom elképzelni teljesértékűnek az online változatot.
Bízom benne, hogy lesz oltóanyag, hatékony és megbízható. Szeretnék emberszagot érezni Szófiában. Szeretném, ha a projekt tavaszi budapesti zárásakor érezhetnénk az éledő természet illatát.
