Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2022. január 15. szombat, 19:49
Címkék:

Az OFOE portál 2021. évi sikerlistája

A 2021. év sok szempontból más volt, mint a többi, és ez az OFOE honlap működésén is érzékelhető. Viszonylag kevesebb poszt jelent meg, mint a korábbi években, és az olvasottabb írások (hasonlóan az előző évhez) többnyire a járványhelyzethez, illetve annak iskolai következményeihez kapcsolódtak.  A lelassuláshoz nyilván az is hozzájárul, hogy a civil szervezetek lehetőségei beszűkültek, olykor mi magunk is meglepődünk azon, hogy egyesületként egyáltalán életben vagyunk még.

Ennek fényében örvendetes, hogy az OFOE portálon (és az általunk működtetett két Facebook csoportban) nem csökkent a látogatottság. A hagyományos sikerlistán 11 olyan bejegyzés szerepel, amelynek sikerült 100 fölötti like-ot bezsebelnie. Nem véletlen, hogy az iskolák  járványhelyzet utáni nyitását kísérő krízissel foglalkozó írás hatalmas siker: 1,9 like-ot ért el (szerzők: Földes Petra és Peer Krisztina). 600 like-ot hozott Gyulai Zsuzsa központi középiskolai felvételit taglaló írása, 550-et Földes Petra Bizalom és biztonság című két részes tanulmányának első része. Meghaladta a 400-at Vass Judit távoktatás tapasztalataira utaló cikke és az e témához szorosan kapcsolódó interjú Révész Renáta pszichológussal az iskolai gyászfeldolgozásról.

Biztató jelenség, hogy Földes Petra Didaktika helyett című – reményeink szerint folytatódó –sorozatának eddig megjelent darabjai mind kiemelt figyelmet kaptak.

Íme a teljes lista

Földes Petra és Peer Krisztina

1. Krízis bennünk és körülöttünk (1,9 ezer) – 2021 április 15.

„Az újranyitás ismét olyan helyzetet eredményez (az első karanténoktatás elrendelése volt hasonlóképp példátlan), ami soha nem látott feladat elé állítja a szereplőket – gyerekeket, szülőket, tanárokat. Hogy miért lenne példátlan az, hogy a tanárok a gyerekekkel végre a jól ismert iskolai körülmények között találkozhatnak? Mert mindenki – tanár, diák, szülő – a krízis torkából érkezik, a legkülönfélébb feszültségeket cipelve, és egészen eltérő megküzdési (túlélési) stratégiákat alkalmazva. Bár gondolhatnánk, hogy ugyanabban a krízisben, s így végső soron együtt vagyunk, ez az együttlét most különösen sok figyelmet, türelmet, kitartást igényel. Paradox módon pont azért, mert a krízis következtében mindezeknek valamennyien egyre inkább híján vagyunk.

Talán segít, ha egy pillanatra megpróbálunk egymás bőrébe bújni.”

2. A központi középiskolai felvételiről (601) – január 25.

„Évek óta ugyanazok a viták zajlanak a felvételi kapcsán. Nehéz/nem nehéz, nem ezt tanulták, túl stresszes, stb.

Most tekintsünk el attól, hogy kell-e egyáltalán felvételi, vagy vegyenek fel körzet szerint mindenkit, ez ugyanis a teljes rendszer átalakítását jelentené, arról meg nem vállalkoznék, hogy bármit írjak.

Nézzük a jelen helyzetet! (A mostani és még jó néhány éven keresztül vizsgázó gyerekeken az ugyanis nem segít, ha egy ideált kergetünk.) 

(Gyulai Zsuzsa)

A képhez tartozó alt jellemző üres; Petra-portre.png a fájlnév

3. Bizalom és biztonság az iskolában 1. (550) – március 2.

„Ma már kutatások is igazolják, hogy a pozitív iskolai légkör és a tanulási eredményesség összefügg. Nincs ebben semmi meglepő, tekintve, hogy a biztonság hiánya szorongáshoz, a szorongás beszűküléshez, a beszűkülés pedig a teljesítmény csökkenéséhez vezet. De nem is kell az eredményességre hivatkozni, amikor a pozitív iskolai légkört mint alapvető elvárást fogalmazzuk meg – bőven elég az az evidencia, hogy azon a helyen, ahol a gyerekek az életük legnagyobb részét töltik, simán legyen jó

De mit jelent, min múlik, miben rejlik ez a biztonságot adó jóérzés? Ennek néhány összetevőjét mutatjuk meg sorozatunkban, rendhagyó módon törekedve arra, hogy mindaz, ami itt elhangzik, a tanári és szülőszerepből egyaránt olvasható, értelmezhető legyen.”

.

4. A tanár is ember, de nem az a dolga – És megint elölről…(428) – január 4

„Ha valami, az idei „távoktatás” bebizonyította: a NAT használhatatlan, kőkorszaki ostor egy már régen nem létező diáktípus idomítására, képzavarral: agymosására. Tisztelet a kivételt jelentő egy-két reálos fejezetnek. Amire igazán szükség lenne technicizált, robotizálódó korunkban, a humán félteke fejlesztésére (magyar, történelem), na, az maga a múltba vesző zsákutca. Adatokkal túlterhelt, a gondolkodást, korunk létkompetenciáit fejleszteni teljességgel alkalmatlan tohuvávohu ─ de legalább a pozsonyi csatát megnyertük ─ igaz, nem digitálisan.”

 (Vass Judit)

5. „Segít, ha akarom, és békén hagy, ha nem kérek semmit” (406) – május 9.

„A középiskolákban november óta tart a távolléti oktatás. Miben lesz más az iskola az újranyitás után, mint a zárás előtt volt? Amikor egy osztályról beszélünk, látni kell, hogy közösségi szinten soha nem ugyanaz az élménye mindenkinek. Lesz olyan, aki örül, hogy végre látja a többieket, és lesz, aki inkább szorong az esetleges nehézségektől, a félelmetes helyzettől. Hiszen van, akinek ez a helyzet a járvány fenyegetettségében félelmetes, mert veszélyeztetett családtaggal él együtt, mert súlyos állapotba került vagy meghalt egy közeli hozzátartozója, barátja. Vagyis egyszerre kívánatos is, hogy végre már legyen rendes életünk, és egyszerre nagyon félelmetes is, mert most még akár veszélyes is lehet az együtt töltött idő és a találkozás.”

(Révész Renáta pszichológusssal Földes Petra beszélgetett.)

A képhez tartozó alt jellemző üres; Ranschburg.jpg a fájlnév6. Emlékezés Ranschburg Jenőre (204) – december 19.

„10 éve hagyott itt bennünket, de valójában nem halt meg, hiszen – mint ő maga mondta – az örök élet titka, hogy az ember tovább él a gyerekeiben és azok gyerekeiben. Születésnapján egy hanganyaggal és egy előadásrészlet videófelvételével emlékezünk rá.

(A megemlékezést Gáspár Sarolta állította össze.)

7. Egy kiváló online tanulási és oktatói eszköz: a Khan Academy    (193) – január 24.

„A járvány keltette kényszerhelyzetben a különösen nagy nyomás alá került tanártársadalom számára a mindenfelől özönlő digitális eszközök között nem egyszerű eligazodni. Így nem csoda, ha egy újabb innovációra a válasz időnként már csak egy-egy fáradt sóhaj. 

Azért hozakodunk mégis elő a Khan Academy ismertetésével, mert a hazai diákok és tanárok körében is egyre inkább terjed, sokan nyilatkoznak úgy, hogy ez lenne „a” megoldás. Hónapok óta nincs olyan nap, hogy ne regisztrálna több felhasználó. Számuk esetenként a hatvanat is meghaladja.

Ez a tendencia nem teljesen váratlan, hiszen a Khan Academy a világon az egyik legsikeresebb online oktató platform.”

(Lovas Eszter, a Khan Akademie magyarországi képviselője)

Földes Petra

8. “Nem volt bennem gondolat, csak figyeltem” (188) – szeptember 23.

Ez a gyerek mérnök lesz – mondta az anyja a tízhónapos csecsemőről…, és mérnök lett. Nem azért, mert a szülők tolták volna erre az útra (a négy testvér négy gyökeresen különböző pályára került), hanem mert felismerték a felismerhetőt a szőnyegrojtokat akkurátusan rendezgető gyerekben. Ennyi maradt legalábbis a családi mítoszból, ami számtalan apró momentumból állhatott össze. Hogy mik is lehetnek ezek a momentumok, arról rengeteg támpontot szolgáltat a pszichológia, pedagógusoknak éppúgy, mint szülőknek.

Talán a legfontosabb dolgok az iskolában is akkor történnek, amikor megadatik a címben jelzett állapot …”

(Földes Petra)

 

9. Pedagógusnapi köszöntő (185) – június 6.

„Ne hagyjátok magatokat alkotó értelmiségiből hivatalnokká tenni, mert akkor vége a hivatás szépségének, örömének, és végképp leáldozott a presztízsének!

Fogadjátok el, hogy a világ folyamatosan változik, a most felnövekvő generációnak más a szocializációs környezete, mások az elvárásai, szükségletei, más jövőre, más szemlélettel kell felkészíteni őket, mint korábban!

Tudom, hogy nagyon nehéz szakítani a korábban bevált hagyományos értékekkel, beidegződésekkel, módszerekkel, de az élethosszig való tanulás a mi pályánkon elengedhetetlen.”

 (Szekszárdi Júlia)

10. Bizalom és biztonság az iskolában 2. (175) – március 12

„Gyakran az a nagyon rossz érzésem, hogy kizárólag azért beszélünk az iskolai konfliktushelyzetekről és a számunkra nehéz gyerek-viselkedésekről, mert zavar minket és kétségbeesetten keressük a megszüntetés módját. Mintha nem vennénk észre, hogy a nehézség a fejlődés lényegéből fakad, és ezért pedagógiai feladatot rejt. Miközben egyre többet gondolkodunk a megismerő képességekről és az ezeknek megfelelő tanulási folyamatokról, a gyerekek érzelmi fejlődéséből származó kihívásokról mintha megfeledkeznénk.”

(Földes Petra)

11. Nem lehet rendesen haladni a tananyaggal? I. – Az még semmi! |  (108) –  január 27.

A képhez tartozó alt jellemző üres; tothtamas-220x220-1.jpg a fájlnév

„Az egyik legelemibb pedagógiai dilemma a járvány idején véleményem szerint az, hogy mégis mi a fenét mondjunk most a gyerekeknek, és nem mellesleg, hogy azt milyen „nyelven” mondjuk. Az a benyomásom, hogy a felnőttek világának beszédmódjához hasonlóan a pedagógiai diskurzus is túlnyomóan a bürokratikus-pragmatikus racionalitás nyelvén beszél a járvány technológiai, módszertani, és statisztikai vetületeiről. Ha van az oktatás bármely területén reflexió a járvánnyal kapcsolatos helyzetre, az – legalábbis én úgy látom, hogy – leginkább az aktuális intézkedések és az oktatásszervezési kérdések szintjén merül ki-”

(Részlet Tóth Tamás Május Mércén megjelent írásából)

 

Kapcsolódó linkek:

Az OFOE portál 2020. évi sikerlistája

Az OFOE portál 2019. évi sikerlistája

Az OFOE portál 2018. évi sikerlistája

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2022.01.25.
Tanügyi intézkedés nincs, de sok iskolában alig van tanár, aki tanítana
Tanügyi intézkedés jelenleg egy iskolában sincs, ugyanis nemrég módosultak a karanténszabályok, az oltatlanokra öt nap karantén vár, aki viszont be van oltva és nincs pozitív teszteredmé...
(Forrás: Eduline)
--
2022.01.25.
Ránki Sára: ELBALTÁZOTT ÍRÁSBELIK
Összegezve: az idei felvételi feladatsor sem azt kéri számon, amit tanítunk. Nem indulnak a gyerekek egyenlő esélyekkel, eleve nem tudnak egyenlő esélyekkel indulni. Gondoljunk a Covid okozta...
(Forrás: Jelen)
--
2022.01.25.
A kormány szeretné, ha úgy sztrájkolnának a tanárok, hogy azért tanítanak is közben
Nem jutott eredményre a kormánnyal folytatott tárgyalások során a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének közös sztrájkbizottsága. Pedig már hónapok...
(Forrás: 444.hu)
--
2022.01.25.
UZSALYNÉ PÉCSI RITA A TRANSZHATÁSRÓL, AZ OKOSESZKÖZMENTES ISKOLÁKRÓL ÉS A SZÜLŐI MINTÁRÓL
Hirtelen lett az életünk része a kütyüvilág, nem alakult még ki a kultúrája, nem vagyunk tudatosak. Sikeres elvonót irányító kutató is van olyan, aki azt mondja magáról, hogy maga is leszok...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2022.01.24.
„A feladatsorok összeállítói egyáltalán nem vettek tudomást arról, mi történt az elmúlt két évben\"
Ezekkel a feladatokkal ki lehet deríteni, hogy egy diák tudja-e, mi a különbség a képző, a jel és a rag között, vagy felismer-e egy magas hangrendű szót. Arról viszont semmit nem tudunk meg...
(Forrás: Eduline)
--
2022.01.24.
Ónody-Molnár Dóra: TÖMEGESEN KERÜLNEK KI AZ ISKOLÁKBÓL OLYAN FIATALOK, AKIK NEM TUDNAK SEM ÍRNI, SEM OLVASNI, SEM SZÁMOLNI – 2. rész
A tanárok szavaiból kiderül: nem a „lemorzsi” miatt csökken a statisztikában a buktatások száma, hanem azért, mert az elszegregálódó iskolákban a pedagógusok felhagytak a buktatással...
(Forrás: Jelen)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep