Díjnyertes novellák 6.

Folytatjuk a novellaíró pályázat nyertes művek közlését. Miklós Dániel sajtósa a Közel-Keleten jár háború sújtotta térségben. Az ő útibeszámolója kapcsán merülnek fel gondolatok zsidókról és keresztényekről, nőkről és szerelemről, életről és halálról. Íme a záró sorok: „Ez az én emlékművem, amely figyelmeztet, hogy beszélnünk kell az emberségről, ha embertelenséget tapasztalunk, de emlékeztetni kell az embertelenségre akkor is másokat, ha épp emberséges módon kezdünk élni. És ez így van jól.”
A középiskolás Dalányi Luca egészen más hangulatú novellája a szerelemről, a viszonzásban való reménykedésről szól. Mielőtt a vágya teljesülne, megszólal a csengő…

Miklós Dániel – A sajtós látogatása

Másnap reggel kivittek minket egy olajzöld dzsipen, hogy dolgozhassunk. Ki a pusztába. Rázkódtunk az úton, jobbra-balra dőltünk, és nem beszéltünk. Csak olyan tíz óra felé kezdtünk el beszélgetni, majd a nagy sétálás és munka után már együtt ittunk a kantinban.

– Azért szerencséd van, hogy most jöttél, két húsvéton is áteshetsz.

– Nem vagyok túl vallásos, meg hétfőn érkeztem.

– Furcsa a húsvét felétek, nektek a Megváltó győzelméről szól a halál felett, mi pedig itt a földön arattunk győzelmet.

– Ha ennyire így érzed, eljöhetsz hozzánk egyszer.

– A sonkából azért nem kérek. Inkább a mi kajánk. Lehet, hogy nem vagyok vallásos, de annyira vagyok zsidó, mint te katolikus.

Néha egészen más jutott az eszünkbe, például amikor egy kihalt országút mellett vártuk, hogy jöjjön értünk valaki. Ekkor csak ültünk a környék ritka fái közül egy alatt, és mereven nézve a távolt beszélgettünk.

– Meg kell hagyni, hogy a keresztény lányok sokkal szebbek, mint a zsidók. Bár az is igaz, hogy a zsidó lányoknak sokkal korábban nő meg nagyra a mellük – megvallom őszintén, a két szemben lévő dombra néztem, és mosolyogtam. – Amíg a keresztény lányoknak épphogy megfeszül a pólójuk, a zsidó lányok már három kosárméretet kinőttek. De később aztán már nem néznek ki jól.

– Ez igaz, de van egy szép lányismerősöm, aki zsidó.

– Hát, akkor ez eggyel több ok a kikeresztelkedésre.

Olvass tovább…

Dalányi Luca – Első osztályú szívgomolyag

Itt ülsz szívem mellett szorosan. Combunk összeér az ürességben s elmosolyodunk. Nehezen viselem. Ordítanék, hogy „Szeretlek, te bolond!”, de meghallanád. Fáj és mégis olyan boldogító. Pilláimat lassan lehunyom, mély levegő, és azt kívánom, legyen csak egy picit egyszerűbb, csak kapjak levegőt a közelében, csak állni tudjam mosolygó szemeinek ádáz támadását. Kinyitom a szemem, s furcsálkodó tekintetedbe botlom. Egy pillanatnyi, mosolynak titulált rángással jelzem, hogy minden rendben (persze egyáltalán nincs), rám mosolyogsz, s már bambulsz is tovább semmibe révedő tekintettel. Kezed után nyúlnék, hogy fektetett nyolcasokat simogassak belé, jelezve az érzéseim időbeliségét, de hirtelen meggondolom magam s újra ölembe ejtem remegő kezem.

Olvass tovább…

A két novelláskötet megrendelhető az Underground Kiadótól:

És akkor megszólalt a csengő

És ez így van jól