2015. április 18. szombat, 21:48
Könyvforgató: pályázati felhívás Magyarország
általános iskolái és civil szervezetei számára
A pályázat célja: iskolai, tábori keretekben működő programok, aktivitások, alkalmak tervezése és szervezése, amelyek a szünidei olvasást teszik lehetővé, érdekessé és izgalmas szabadidős tevékenységgé, ezáltal népszerűsítve a szünidei olvasást. Továbbá cél, hogy a gyermekek számára ingyenesen elérhetővé váljanak a korosztályuknak megfelelő ifjúsági könyvek, annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek is lehetőséget kapjanak olvasmányélményeik gyarapítására, valamint olvasáskészségük fejlesztésére.
Mert nem attól lesz valaki jobb ember, hogy kényszerítik rá. Hogy szankciókkal fenyegetik: fiam, ha nem segítesz cipelni a néni szatyrát, és nem intézed el az igazolást az önkormányzatnál, akkor lesheted, hogy te itt érettségit kapsz…! A kötelező közösségi szolgálat pont olyan hülyeség, mint a kötelező olvasmány. Csak az egyik a szociális szférát teszi ismeretlenből elkerülendővé, a másik meg az olvasást utáltatja meg. (Sulyok Blanka)
Az OFOE szakmai napjának keretében láthattuk a BizArt Company Kérem vissza az életem! című előadását, amely a szenvedélybetegségek kérdéskörét járta körül. A darab főhőse maga a függőség, aki álszent világunkban könnyedén szedi áldozatait, figyelmünket mégsem a horrorisztikus eseményekre, a borzalmakra irányítja, hanem a kérdéskör elmélyültebb megismerésére.
Valljuk be: nem akarjuk-e ezen eszközökkel is pontosan ugyanúgy eligazítani és tanítani, mint régen? Nem akarunk-e motiválni, azaz "azt tenni vele, hogy akarja, amit mi akarunk"? Kultúránk nem egy erőszakos örökség-e, amely énünk minden kis zugába bejogászkodja magát – mi pedig örömmel továbbítjuk tartalmait okoseszközeinkbe, hogy aztán az iskolában megtanítsuk a gyerekeknek, hogy az együttlétezésünk csak egy szerepkör csupán, melyben – ha sikeres a diák, sikeres a tanár – akkor minden rendben van, máskülönben viszont nincs rendben? (Veszprémi Attila) 
Mikor megírtam az "Integrálunk. Valóban?"" című cikkemet, akkor nagyon csúnya maileket kaptam: "szakma árulója" volt a legenyhébb titulus, mit rám aggattak. Az sem bántott, mert igazam volt. Gyerekek életével játszókkal az ember nem lehet méltányos, nem kötelezheti hűség és kitartás! Hiszem, hogy igazam volt. Persze kit érdekel ez? A Föld néhány milliárdnyi emberét egyáltalán nem érdekli az én véleményem, még hazánk néhány millióját sem, akkor miért félünk őszintén elmondani a véleményünket, kiállni mellette? (Leiner Károly)
Milyen alapon várjuk el az őszinteséget, ha mi magunk sem vagyunk azok? Én állandóan kapok, mert kíméletlenül őszintén megmondom a tutit. Nem biztos, hogy igazam van, de azt hallják, amit gondolok. Szégyellem magam (vagy mégsem?), mert már megint azt az elvetemült kölyköt védem. De méltánytalanság érte, hazudtak neki. És nem érdekel, hogy milyen ocsmány hangnemben küldte el a kollégát melegebb éghajlatra. Az egy másik történet! (DZS)
A Dinasztia Tankönyvkiadó szeretettel várja az érdeklődő pedagógusokat 30 kreditpontot érő akkreditált tanfolyamára, ahol a résztvevők segítséget kapnak ahhoz, hogy miként kezelhetik hatékonyan a diákjaikkal, kollégáikkal, illetve a szülőkkel kialakult konfliktusokat. (Időpont: 2015. május 8-9.) 
Az integráció ma a társadalom egyik legsúlyosabb problémája. A megoldásra való igény egyre erősebb, mivel a problémák lassan kritikus méreteket öltenek. A hatósági eszközök túltengése, az egyre szélsőségesebb megoldások körvonalazódása nem fog megoldást hozni. Csak a pedagógia teremthet sikeres integrációt. Nemcsak a gyerekeknél, hanem a szüleiknél is, akik úgy nőttek fel, hogy az iskola nem tudott valós tudást, fejlesztést adni nekik. (L.Ritók Nóra)