|
|
Sajtófigyelő
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet) --
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline) --
2023.11.21. Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok? Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó... (Forrás: Eduline) --
2023.07.17. Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak... (Forrás: Index) --
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index) --
2023.07.15. „Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes... (Forrás: szabadeuropa.hu) Címkék
agresszió
civilek
család
digitális nemzedék
együttműködés
erkölcs
esélyegyenlőség
esélyek
felelősség
film
filmklub
generációk
gyerekek
gyermekvédelem
hátrányos helyzet
IKT
integráció
irodalmi mű feldolgozása
iskola
iskola és társadalom
kapcsolatok
kommunikáció
konferencia
konfliktuskezelés
kreativitás
kutatás
könyvajánló
közösség
módszerek
OFOE
oktatás
oktatáspolitika
osztályfőnöki szerep
pedagógia
pedagógus
pedagógusok
pályázat
rendezvény
szabályok
szakmai szervezet
szülő
szülők
tanulás
tanár-diák kapcsolat
tehetséggondozás
társadalom
történelem
verseny
virtuális kongresszus
ünnep          |
Három hónap alatt több mint 600 iskolásnak tartott online programot a Bátor Tábor. Az alapítvány 2001 óta segíti a súlyos betegséggel küzdő gyerekeket és családjaikat abban, hogy minél magabiztosabban és könnyedebben térhessenek vissza mindennapi életükbe. A pandémia okozta kihívásokhoz igazodva a programjaikat nem csak átköltöztették a digitális térbe, hanem azokat bárki számára elérhetővé tették. (Sturm Andrea)
A tanárok oltás és átoltottság nélkül naponta veszélyeztetettek a járvány frontvonalában. Az ő egészségük megőrzése az oktatás zavartalan működésének a záloga. A pedagógus a tanulói körében nem lehet más, csakis kontakt személy. Az oktatás ezen alapvetését az oltási rend sem hagyhatja figyelmen kívül. (Németh Szilvia, Kölöknet)
„Gyermekkorom, szakmai életpályám és magánéletem egyes történései, mint macska gyomrából a szőrcsomók, feltolulnak, kikívánkoznak. A könyvben szereplő írások segítenek a túlélésben – nekem. Cseppjeiben koránt sem a tiszta vizű tenger tükröződik. Arcunkat azonban nem csak csillogó tengerszem, hanem pocsolya, hínáros tó vagy a mocsár tenyérnyi szabad vízfelületében is láthatjuk.” (Szabó Anna könyve megvásárolható az OFOE Könyvesboltban.)
„Velünk élnek, és mégis láthatatlanok. Fogyatékkal élő fiatalok szegregált iskolában, aluljáróban, penészes otthonokban, kizsákmányoló munkahelyeken. A történetek hőseire rázáródik sorsuk, és ahogy olvassuk a kötetet, megértjük, mindez közös felelősség.” Leiner Károly Az én gyerekeim című kötete a korábban megjelent Elveszett gyerekek országa című könyvének folytatása. Megvásárolható az OFOE Könyvesboltban. 
Ahogy a saját gyerekkor, úgy a gyógypedagógusként átélt tapasztalatok megjelenítése is nélkülöz minden hamis érzelgést vagy megszépítő nosztalgiát. Az utazó gyógypedagógus, aki látássérült gyerekkel foglalkozik a legkülönbözőbb állami intézményekben, gyakran szembesül reménytelen élethelyzetekkel. Iskolát agyonnyomó bürokráciával vagy épp pedagógiai „vaksággal”, tehetetlen, nyomorban vergődő családokkal és dacos, kudarcra ítélt gyerekekkel. Lehetne naiv, naplószerű könyvet írni ilyen […] 
Velünk élnek, és mégis láthatatlanok. Fogyatékkal élő fiatalok szegregált iskolában, aluljáróban, penészes otthonokban, kizsákmányoló munkahelyeken. A történetek hőseire rázáródik sorsuk, és ahogy olvassuk a kötetet, megértjük, mindez közös felelősség. A gyógypedagógus szerző nem enged: fogva tart a szöveg, a mesélő mélységes érdeklődése és elköteleződése, a megszólalásig pontosan megrajzolt helyzetek. Nem a mindannyiunkban tagadhatatlanul ott rejtező […] 
Nem elég az érett, együttműködő viselkedést elvárni, hiszen azokat a gyereknek tanulnia, gyakorolnia kell. Ráadásul az sem mindegy, hogy mikor: a különböző érzelmi kihívásokra a gyerekek és fiatalok más és más életkorokban a legfogékonyabbak. Az iskola az ehhez kapcsolódó feladatokra gyakran vaknak mutatkozik, illetve azokat visszautalja a szülőnek (a gyerek „nevelése” a család feladata). Pedig, ahogy itt látni fogjuk, a közösség számos életkori fejlődési feladat tekintetében kifejezetten fontos, és a család által nem helyettesíthető színteret jelent. (Földes Petra)
Szabó Anna szép meséje már szerepelt a honlapunkon., de ezt a reménytelenségbe ágyazott tavaszváró, vagy inkább tavaszt remélő hangulatot annyira aktuálisnak érezzük, hogy úgy véltük, érdemes újra megjelentetni. (A szerző Még roppan egy utolsót című kötetében emellett még egy csokorra való csodálatos mese is olvasható.)
Ma már kutatások is igazolják, hogy a pozitív iskolai légkör és a tanulási eredményesség összefügg. Nincs ebben semmi meglepő, tekintve, hogy a biztonság hiánya szorongáshoz, a szorongás beszűküléshez, a beszűkülés pedig a teljesítmény csökkenéséhez vezet. De nem is kell az eredményességre hivatkozni, amikor a pozitív iskolai légkört mint alapvető elvárást fogalmazzuk meg – bőven elég az az evidencia, hogy azon a helyen, ahol a gyerekek az életük legnagyobb részét töltik, simán legyen jó. De mit jelent, min múlik, miben rejlik ez a biztonságot adó jóérzés? Ennek néhány összetevőjét mutatjuk meg a továbbiakban, rendhagyó módon törekedve arra, hogy mindaz, ami itt elhangzik, a tanári és szülőszerepből egyaránt olvasható, értelmezhető legyen. (Földes Petra)