|
|
Sajtófigyelő
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet) --
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline) --
2023.11.21. Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok? Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó... (Forrás: Eduline) --
2023.07.17. Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak... (Forrás: Index) --
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index) --
2023.07.15. „Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes... (Forrás: szabadeuropa.hu) Címkék
agresszió
civilek
család
digitális nemzedék
együttműködés
erkölcs
esélyegyenlőség
esélyek
felelősség
film
filmklub
generációk
gyerekek
gyermekvédelem
hátrányos helyzet
IKT
integráció
irodalmi mű feldolgozása
iskola
iskola és társadalom
kapcsolatok
kommunikáció
konferencia
konfliktuskezelés
kreativitás
kutatás
könyvajánló
közösség
módszerek
OFOE
oktatás
oktatáspolitika
osztályfőnöki szerep
pedagógia
pedagógus
pedagógusok
pályázat
rendezvény
szabályok
szakmai szervezet
szülő
szülők
tanulás
tanár-diák kapcsolat
tehetséggondozás
társadalom
történelem
verseny
virtuális kongresszus
ünnep          |
Családom egyik kedvenc iskolai története, mikor a Bakáts téri alsós tanító néni jóvoltából hétéves bátyám ellenőrzőjébe a következő üzenetváltás került: „T. Szülő! Zsolt többszöri figyelmeztetés ellenére sem tud sorakozni, ezért megintem.” „T. Tanítónő! Gyakorolnánk, de sajnos nem vagyunk hozzá elegen.” Azóta szerencsére már tud.
Mi történik akkor, ha a szülő híven próbálja követni az iskola elvárásait, és ezek értelmében igyekszik gyermekét kötelességteljesítésre, szófogadásra nevelni? Ezt példázza Tamás története, aki az első találkozásnál nyolcesztendős. Az ő mamája pontosan az ellenkezőjét teszi, mint a kis Annáé (A határ a csillagos ötös): azon az elven áll, hogy az iskola által állított követelményeknek mindenáron meg kell felelni. Ebben az esetben lehetőségünk nyílik arra is, hogy szembesüljünk a következményekkel: a 14 éves Tamással, aki a többedik iskolába járva éppen újabb évismétlés előtt áll.
A napi iskolába járás alóli felmentést számos körülmény indokolhatja: egészségi ok, testi, érzékszervi és értelmi fogyatékosság, tartós külföldi szolgálat. Létezik azonban egy igen tág kategória, az úgynevezett „egyéb rendkívüli körülmény” miatt magántanulóvá nyilvánított diákok csoportja, mely az összes magántanuló több mint a felét teszi ki. Kik ezek a gyerekek? Milyen élethelyzetekre húzható rá ez a meglehetősen homályosan megfogalmazott kitétel? A tanulmány írója, Ó-Nagy Andrea a magántanulóknak erre a körére fókuszál. Előfeltevése ugyanis, hogy ők azok a gyerekek, akik valamilyen okból nem fértek bele az iskola elvárásrendszerébe.
Többen kerestek már meg bennünket, hogy nevelési vizsgálatokhoz mérő-, vizsgálati eszközöket kérjenek. A fokozott érdeklődés egyik magyarázata az iskolai nevelési programok elkészítésének aktuális kötelezettsége. Szabó Ildikó kérdőíve az ünnepekhez kötődő kérdéseivel ad alkalmat a diákok hazához fűződő ismereteinek és érzelmeinek a feltárására. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ez nem szintfelmérés, és főként az érzelmek tekintetében nincsenek elvárt válaszok. Ez és a hasonló eljárások egy adott állapot feltérképezését segítik, s alkalmasak a kapcsolódó konkrét nevelési feladatok kijelölésére.
Az iskolai nevelőmunkának vannak jól mérhető szegmensei, melyek meghatározása segítséget nyújthat a tervszerű és gyermekközpontú nevelésben. A 12-13 éves tanulók iskolaértékelése már jól tükrözi az őket ért iskolai nevelő hatásokat, véleményüket figyelembe lehet, figyelembe szükséges venni a pedagógiai programok módosításánál, a nevelőmunka diagnosztikus és folyamatorientált értékelési rendszerének kialakításánál. A kutatás elsődleges célja a 12-13 éves tanulók iskoláról való gondolkodásának feltárása volt.