2006. október 23. hétfő, 6:27
„Lehet, hogy az Isten nem engedi vesztünk…”
„Hatodik órám volt az első emeleti utcafrontos tanteremben. Talán harmadikosokkal. Az ablak nyitva, a Béke úti fák lombjai szinte behajoltak; fény a terem. Egyszer csak Kossuth-nóta hallatszik az utcáról. Felvonulók énekelnek. Fiatalok, egyetemisták, diákok. Transzparensek a kézben. Jelszavakat skandálnak. Nincs kétségem, a vagongyár felé tartanak. Már a pártház előtt elhatározták, hogy csatlakozásra szólítják fel a munkásokat. Hamarosan vége a műszaknak.”
Az OFOE Filmklub keretében november 5-én A néma forradalom című német filmet vetítjük, rendező Lars Kraume. A történet gyújtópontját az ötvenes évek NDK-s közege és a már akkor is jelen levő fake news-gyár adja: két tizenéves srác Nyugat-Berlinbe átruccanva egy moziban értesül arról, hogy Budapesten kitört a forradalom.
Hadnagy Márta, a balatonfűzfői „Öveges iskola” tanára, bocsátotta rendelkezésünkre az alábbi forgatókönyveket. Nem csupán az ünnepi műsorok, hanem a felkészülés módja is figyelemre méltó.
„Az 56-os forradalom évfordulójának apropóján idézek fel egy iskolai történetet az 50-es évekből. Vajon mit értenek meg belőle a később születettek? Mindenesetre különös érzés megélni, amikor az ember gyerek- és ifjúkora történelemmé válik.”
Szándékosan nem október 23-án, az állami ünnep napján akartunk egyik nagy halottunkra, Nagy Imrére emlékezni és emlékeztetni. Ez az ember akár a múlt század hőse, a fiatalok egyik eszményképe is lehetne, ha nem gátolná meg mindezt az a szűnni nem akaró törzsi torzsalkodás, mely az '56-os forradalom emlékének igaz felidézését is lehetetlenné teszi.