2015. június 28. vasárnap, 17:40
Alma a fán – Iskolavezetők a méltányos oktatásért – 2. interjú (Kóbor Zoltán)
Amit rendkívüli módon szeretek ebben a munkában, hogy – ahogy mondani szoktam – ez maga a frontvonal. Úgy érzem magam, mint a katonáit vezénylő csapattiszt, akinek meg kell osztania és rendszereznie kell minden információt, át kell látnia az egész csapat mozgását. Amikor támadás van, az élen kell járnia, ha védekezésre kerül a sor, akkor hátvédként kell helyt állnia. Talán nem véletlen a harctéri hasonlat, úgy érzem, hogy minden nap küzdeni kell az iskoláért, a gyerekekért, a kollegákért, azért, hogy az iskola által képviselt szellemiség fenn tudjon maradni, tovább tudjon fejlődni vagy olyan irányba változni, amilyet szeretnénk. (Kóbor Zoltán)
A február 2-i vetítésen ismét egy nemzetközi sikert aratott magyar filmet nézünk meg. Horváth Lili alkotása egy különös felnőtté válási történet, melyben egy olyan lánynak kell anyává érnie, akinek magának nem volt édesanyja. A film hőse az állami gondozásból frissen kikerült 19 éves Maja felelőtlen kamasz, aki egy négyéves kisfiúért tartozik felelősséggel. 
Végül kaptak egy ajánlatot. Ha nincs se kép, se keret, jó lesz a lány is. A nagyobbik. A magántanuló. Már nem gyerek. Se szemre, se törvény szerint. Szép? Hosszú, erős, dús, fényes haj, hibátlan bőr, átlagos termet, széles csípővel. Az arca sok tapasztalatról beszél. Túl sokról. Erőszak nem volt. Csak döntési helyzet. Nagy, egyre fokozódó nyomás alatt. (Szabó Anna)
Az én mottóm "szeretet az élet". Ezt nem én találtam ki. Móra Ferenc leírta a Kincskereső kisködmönben, a Mindenki Jánoskájában. Engem és az öcsémet így neveltek a szüleink. Én is így nevelem a saját és a majdnem sajátnak tartott gyermekeimet. Azt szeretném remélni, hogy ez a gondolat vagy érzés megmarad, amíg áll a világ. Tudom, hogy nehéz az élet, de úgy gondolom, hogy a szeretet képes átsegíteni a nehézségeken, reményt ad, felemel, jobb embert csinál az emberekből. És jónak lenni jó! (Szelekovszky Noémi)
Rá kellett jönnünk, tapasztalataink vannak, de érvényességüket elfújták az őszi szelek. A szóba jöhető iskolák egy része maga sem tudja, áll-e majd még másfél év múlva, s ha igen, kiket fogadhat majd, milyen képzést kínálhat nekik. Azt már igen, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókra nem jár többlettámogatás. (Szabó Anna)
Ma olyan értelemben is nyitott az iskola, hogy sokkal jobban figyelnek rá. Egy-két évtizede talán nem volt ekkora a felelősség terhe a pedagógusokon, mert nem kellett az összes törvényt ismerni, vagy akár azon gondolkodni, hogy extrém esetben a tetteik következményeként bekerülnek-e az aznapi híradóba. (Nagy Mariann)
Az ellenzék káoszról, a kormány rendről beszél – olvashattuk néhány napja a Népszabadság online felületén. Ez a kettősség végigkíséri az új tanév megnyitását. Bizonyítékul szolgálnak erre a tegnapi és a mai sajtóból kiemelt idézetek. A tanév tehát ellentmondásosan indul. (Szekszárdi Júlia)