2022. április 27. szerda, 10:47
3. „Az a való, mit én látok, akkor is, ha délibáb”
Azt kell megértened, hogy ha egy rendszernek a rendszeridegen kerékfoga vagy, akkor értsd magadról, hogy minek mész neki, mit okozol, és mit érsz el. Értsd a fizikáját annak az anyagnak, amiben vagy. Például dönthetsz úgy, hogy nem szállsz szembe a szélmalmokkal, mert végülis jó lesz így is a fennálló berendezkedés. De az is lehet, hogy azt hiszed: ha elhinted a független gondolkodás, a megkérdőjelezés igényének magvát, akkor majd a diákjaid vírusként terjedve termelik a homokot a gépezetbe még akkor is, ha a tanítványod majd a megkérdőjelezést kérdőjelezi meg, amint ahogy én most teszem. Hát nem tudom… (Hanczár Gergely)
Az elmúlt bő évtizedben a magyar oktatási rendszer lényegében egy területen jeleskedett: hatékonyan korlátozta a társadalmi mobilitást. Így a magyar iskolarendszer csak egy szűk kisebbséget tesz alkalmassá a művelt és felelősségteljes polgárrá válásra, amelynek jelentős része valószínűleg el fogja hagyni, vagy már el is hagyta az országot. A többség gyermekei olyan leértékelt tudást kapnak, amellyel nagymértékű hátránnyal indulnak majd a nemzetközivé vált versengésben. (Jakab György)
Mintha az iskola egy elvarázsolt kastély lenne, ahol a varázspálcáját suhogtató tanár át tudná változtatni mindazt, amit a „külvilág” előállított. Tegye ezt vacogva (kilyukadt a kazán, amit nem mer bejelenteni a TANKERnek az igazgató, nehogy felbosszantsa), az évtizedek körzői lyuggatta táblán ügyesen kerülgetve hegyet-völgyet, egy hatalmas hodályban (tanári) nyolcvanad magával dolgozva, minimális bérért, mert – mint tudjuk – „a jó tanár nem a pénzért tanít”. (Federmayer Katalin)
„...oktatási rendszerünk immáron képtelen ellátni alapvető feladatait, képtelen minden gyermek számára olyan gondoskodást, fejlesztést, tudásokat, képességeket és készségeket biztosítani, amely későbbi boldogulásuk, sikerességük, életben való beválásuk előfeltétele.” (CKP)
A beszélgetés eredetileg a 2021-es Digitális Tér online konferencián, az OFOE által szervezett szekcióban hangzott el. Az ÚPSz már ekkor tervezte a beszélgetés megjelentetését, ám a konferenciát szervező Tempus Közalapítvány arról tájékoztatott, hogy a Zoom felvétel eltűnt a Felhőből, és így a megjelenése lehetetlenné vált. Ezért újraszerveztük a társaságot, hogy együtt újraalkossuk az oktatási víziókhoz kapcsolódó gondolatokat. A beszélgetés résztvevői: Lannert Judit, Knausz Imre, Szekszárdi Júlia és Tarné Éder Marianna, vezetője Földes Petra.
Amerikában élő kolléganőnk, Subert Mária egy évtizeddel ezelőtt több izgalmas írást publikált a honlapunkon. Most újra közöljük az egyik írását, amelynek témája jelenleg különösen aktuális. Az Európai Unió a roma kérdést a kisebbségi politika és az oktatás egyik legfontosabb megoldásra váró problémájaként kezeli. Felmerül azonban a kérdés: lehetséges-e, és ha igen, hogyan, helyreállítani azoknak az embereknek a megbecsülését és önbecsülését, akiknek generációk hosszú sora óta kell megélniük a negatív diszkriminációt. (Subert Mária)
A jelenlegi magyar oktatási rendszer számomra olyan, mint egy meredeken zuhanó vízesés, amire még nem épült vízerőmű. Óriási, hasznosítható munkát lehetne belőle kinyerni , mert nagyon messze van attól az állapottól, amit úgy hívunk, hogy a rendszer és környezete közti egyensúlyi állapot. Mondhatjuk úgy is, hogy a magyar oktatási rendszer exergiája nagyon magas, de az exergiahatékonysága igen alacsony (Szirbik Gabriella).
R. Forray Katalin, Kozma Tamás és Molnár Ernő szerkesztésében megjelent a Mezőváros új szerepben című tanulmánykötet, melyben több írás is foglalkozik az oktatás kérdéseivel. A Debreceni Akadémiai Bizottság székházában ez év április 4-én műhelymunkát szerveztek a könyv tartalmához kapcsolódóan. Honlapunkon Achs Károly ott elhangzott előadásának rövidített változatát közöljük.
2016 őszén, reflektálva az egész évet végigkísérő pedagógus megmozdulásokra, online kérdezést végeztünk a közoktatás legégetőbb kérdéseiről a pedagógusok, szülők, diákok és az oktatás ügyei iránt érdeklődő közönség körében. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan reagál a közoktatás ügyére érzékeny szakmai és civil közvélemény a 2016 első felében kibontakozott pedagógus mozgalmak követeléseire, illetve ezzel összefüggésben: mit tartanak a válaszadók a közoktatás legnagyobb problémáinak, és milyen a különböző megoldási alternatívák támogatottsága körükben.
