2015. július 18. szombat, 19:03
Alma a fán – Iskolavezetők a méltányos oktatásért – 3. interjú (Radicsné Szerencsés Terézia)
Akkor azt gondoltuk, hogy mi kiváló szakemberek vagyunk. Azt is megfogalmaztuk, hogy nem velünk van baj, hanem a gyerekekkel és a szülőkkel. Ám egy idő után felismertük, attól, hogy ezt csak mondogatjuk, nem fog történni semmi változás, így viszont előbb-utóbb mindenki el fog menekülni az intézményből. Ez senkinek nem lesz jó, márpedig mi azt akartuk, hogy jobb legyen. Ha viszont jobbat akarunk, akkor valami gyökeresen mást kell megvalósítanunk. (Radicsné Szerencsés Terézia)
Az eléggé tagadhatatlan, hogy pedagógiai-, pszichológiai kutatók, illetve a pedagógiai szakmai elit többsége a liberális vonalon vizionálta a jövő pedagógiáját Magyarországon. Az is jobbára tagadhatatlan tény, hogy a nép egyszerű gyermeke és az ország elitjének is jelentős százaléka inkább a konzervatívabb, pofozós vonalon neveli a gyerekét (a "pofozás" az persze képletesen értendő, vagy legalább képletesen IS értendő). Mindkettőnek rengeteg előnye van. (H.G.)
Ma olyan értelemben is nyitott az iskola, hogy sokkal jobban figyelnek rá. Egy-két évtizede talán nem volt ekkora a felelősség terhe a pedagógusokon, mert nem kellett az összes törvényt ismerni, vagy akár azon gondolkodni, hogy extrém esetben a tetteik következményeként bekerülnek-e az aznapi híradóba. (Nagy Mariann)
Mit tanultak a demokrácia helyett a mai tanárok az iskolában: paternalizmus és korporativizmust, amit szép szóval diákönkormányzatnak hívnak. A bizonyíték erre, hogy szinte tiltakozás nélkül lenyelik a az őket gyereksorba taszító Nemzeti Pedagógus Kart. Csodálkozunk, hogy csak a pedagógusok legjobbjai tiltakoznak a pedagógus kari kötelező tagság ellen, és kevesen tiltakoznak annak léte ellen is.. Még ők is két évtizedig vígan működtették az iskolákban a diákönkormányzatokat, amelyek semmiben nem különböznek a pedagógus kar működésétől. A diákönkormányzatnak minden gyerek tagja, automatikusan, amint belép az iskolába. (Fóti Péter – Miskolczy Zsuzsanna)
Október 1-től újraindul az OFOE filmklub – Felnőtteknek gyerekekről, melyen A vadászat c. filmmel nyitjuk az új évadot. Helyszín: KINO CAFE (1137 Bp., Szent István krt. 16.)
Nekünk, normálisoknak, sok mindent meg kell oldanunk mások helyett. Tengernyi problémán dolgozunk becsülettel; nem is nagyon teszünk egyebet. Életünk lassan nem áll másból, mint válságkezelésből, s ennek eredményeképp van ötezer féle samponunk, ötezer féle gyógyszerünk és ötezer féle pedagógiai programunk. Mégis nők és férfiak, gyerekek és felnőttek; ténfergünk betegen, korpás hajjal, a civilizációnak nevezett háborús övezetben, és nem értjük egymást. (Veszprémi Attila)
Az OFOE Filmklub első találkozóján egy elgondolkodtató és nagy hatású filmet láttunk. A hatást érzékelteti az a percekig tartó megrendült csend, ami a vetítést követte. Lazhar tanár úr és kiskamasz osztálya a film végére egymást kölcsönösen segítve képesekké válnak ledönteni a tabukat, és kimondani a kimondhatatlant. Földes Petra szerint leginkább ezért az élményért érdemes megnézni a filmet. 
A Budapest Film és az Osztályfőnökök Szakmai Egyesülete szeretettel meghívja a pedagógusokat és az érdeklődő szülőket az OFOE Filmklub első összejövetelére a január 19-én 15 órakor a Kino moziba (1137 Bp., Szent István krt. 16.). A Lazhar tanár úr című filmet fogjuk megnézni, és ezt követően szeretnénk beszélgetni a felvetődő témákról azokkal, akik ehhez kedvet éreznek. Terveink szerint 2-3 hetenként kerül majd sor a találkozókra. Az első alkalom ingyenes.
