2008. szeptember 29. hétfő, 18:39
Írott és íratlan szabályok
A konfliktusok az iskolai élet természetes részei, számuk napjainkban érzékelhetően megsokszorozódott. Igen sok feszültséggel jár – többek között – a szabályok betartatása a gyerekekkel. Kérdéses, hogy mennyi energiát érdemes befektetni csupán azért, hogy kivegyék a piercinget, ne fessék magukat az iskolában, hagyják a hajukat a maga természetes színében, vagy tekintsenek el a műköröm használatától.
Színház és Pedagógia címmel új kiadványsorozatot indított útjára a Káva Kulturális Műhely színházi neveléssel foglalkozó csoportja és az anBlokk Kultúratudományi Egyesület. A megjelent három kötet apropóján a Káva és az anBlokk 2009. október 2-án workshopot rendez, amelyen dráma, társadalom és pedagógia összefüggéseit gondolhatjuk közösen tovább.
A szerző dominanciaviszonyok szerint osztályozza a diákok agresszív magatartásait. A különböző jelenségek más és más intrapszichés, illetve társas folyamatokat jeleznek. Ez a fajta osztályozás megkönnyíti a jelenségek értelmezését és a helyes beavatkozás megtalálását.
A napokban záródó, a lakókat és a térségben tevékenykedő szervezeteket egyaránt megmozgató kísérleti modellprogram eredményeként megteremtődtek a konstruktív kommunikáció és a hatékony konfliktuskezelés helyi lehetőségei. 
„A leírt helyzet több szempontból is tanulságos. Egyrészt szemlélteti, hogy a konfliktusok diagnosztikai értékűek a felek közötti kapcsolatra vonatkozólag, illetve hogy a korább kifogástalan magaviseletű tanulók is kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy elveszítik az önuralmukat. Másrészt megmutatja, hogy a látszólag jelentéktelen konfliktusok is hosszú ideig fennmaradó negatív érzelmeket válthatnak ki, ha nem kezelik őket megfelelően.” (Wagner Edit)
Ebben a tanévben a szokottnál is több szó esett az iskolában előforduló erőszakról. A közvéleményt folyamatosan borzolták az egyre sűrűbben médiaszenzációvá váló események. A közelmúltban egy civil szervezet kezdeményezésére a kapcsolódó problémák megoldásának módjairól tanácskoztak a különböző területeken működő szakemberek. A tanácskozáson jelen volt az OFOE elnökségének tagja, Földes Petra is. Honlapunkon a tanácskozáson kialakult állásfoglalást közöljük. 
Az írás részletesen ismerteti az egyik legeredményesebb konfliktuskezelési módszer elméleti hátterét és folyamatát. A szerzők az ismertető végén konkrét esetek bemutatásával segítik a módszer lényegének megértését.
„Ha a tanár nem tudja feldolgozni saját belső feszültségeit, nem boldogul a személyközi konfliktusokkal sem. Hányszor találkoztam alacsony önértékelésű kolléganővel, aki diákjaiban saját életének a megrontóit látta, vagy nyugdíj előtt álló kollégával, akinek nincs már türelme sem a tanulókhoz, sem a szülőkhöz, de még a munkatársaihoz sem.” (Kováts Nóra írása.)