2017. május 9. kedd, 18:18
Közvéleménykutatás a közoktatásról (Az OFOE szakmai csoportjának vizsgálata)
2016 őszén, reflektálva az egész évet végigkísérő pedagógus megmozdulásokra, online kérdezést végeztünk a közoktatás legégetőbb kérdéseiről a pedagógusok, szülők, diákok és az oktatás ügyei iránt érdeklődő közönség körében. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan reagál a közoktatás ügyére érzékeny szakmai és civil közvélemény a 2016 első felében kibontakozott pedagógus mozgalmak követeléseire, illetve ezzel összefüggésben: mit tartanak a válaszadók a közoktatás legnagyobb problémáinak, és milyen a különböző megoldási alternatívák támogatottsága körükben.
A T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete kezdeményezésére 2021-ben végzett kutatást. A kutatás elsődleges célja a magyarországi pedagógusellátottság témájának körbejárása volt, de kitért a magyar köznevelésben dolgozó pedagógusok munkaterhelésére és bérezésére is. Január 20-án a kutatás vezetői online sajtótájékoztatót tartottak, honlapunkon ennek anyagából emelünk ki néhány gondolatot. (Szekszárdi Júlia)
Az MTA-SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport 2017 óta egy saját fejlesztésű applikáció (Zenesziget) osztálytermi felhasználásának lehetőségeit és a tanulók zenei képességeire, attitűdjére és zenei tudására gyakorolt hatását vizsgálja. A második kísérleti év statisztikái alapján elmondható, hogy a digitális oktatási környezetben megvalósult fejlesztőprogramunk az ének-zene órák iránti pozitív attitűd kialakulása szempontjából eredményesnek tekinthető (Szabó Norbert). 
Az álhírek elleni harc egyik központi terepe az iskola. Ugyanakkor szinte semmit nem tudunk arról, hogyan látják a kérdést maguk a tanárok. Ez indokolja, hogy a Social Development Institute és a Political Capital – a Heinrich Böll Alapítvánnyal együttműködésben – kutatást indít középiskolai tanárok körében. A kutatás egy online kérdőívből és mélyinterjúkból áll, hogy minél teljesebb és összetettebb képet kapjunk a tanárok tapasztalatairól, véleményéről. 
A kötet egy olyan ifjúságkutatás adatainak autonóm értelmezését tartalmazza, amely rendes körülmények között 2016-ban került felvételre és került volna közzétételre. A kötetbeli 13 fejezet végigveszi a demográfiai szerkezet, származó család, a családalapítás-gyerekvállalás, a társadalmi rétegződés, az oktatási és munkaerőpiaci státusz és életút aspektusait. (Nagy Ádám).
Bár a nyelvi alapú diszkrimináció (más néven: lingvicizmus) népszerű téma a nyelvészek és szociológusok körében, mégsem tudunk róla eleget. Ezen hiányosságon próbál enyhíteni egy 4 ország magyartanárait vizsgáló kutatás, melynek eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy az iskolai sikertelenségben döntő szerepe van nemcsak a nyelvi hátránynak, hanem annak is, ahogy ezt a pedagógusok megítélik és beleszámítják az értékelésükbe (Jánk István).
A Dyslexiás Gyermekekért Egyesület szeretettel várja az érdeklődő kollégákat és szülőket április 25-i rendezvényére a Villányi úti Konferenciaközpontba, ahol a kutatás vezetője, Sipos Zsóka számol be az 1. évfolyamos gyermekek olvasástechnikai tudásának és szövegértésének tanév végi mérésére szolgáló diagnosztikus eszköz sztenderdizálásának első eredményeiről.
Amikor egy újságíró is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy vajon igaz-e, hogy a rosszul tanulókat ilyenkor inkább arra kérik, be se jöjjenek az iskolába, tollat ragadtam. Azt hiszem, itt az ideje kicsit elgondolkodni azon, vajon mire jó és mire nem a kompetenciamérés. (Lannert Judit)
A kulcs a tanulói sokféleség elfogadása. Ez egyrészt eltérő tanulási utakat jelent, másrészt annak elfogadását, hogy a mai globalizálódó világban a gyerekek egyszerre sokféle identitással bírnak. A pedagógia világában valamelyest persze szükség van kategóriákra, de ezek olyan mélyen beivódtak a pedagógiai gondolkodásba, hogy sok esetben meggátolják a konstruktív, alkotó pedagógiai folyamatok tervezését. (Rapos Nóra)