2006. március 29. szerda, 15:53
Miért és hol bántalmazzák egymást gyerekeink?
Oktatási-nevelési intézményeinkben a kortársak közötti zaklatás egyre elterjedtebb jelenség, kutatására mégis kevés empirikus munka irányul hazánkban. Az itt ismertetett vizsgálat az agresszivitásnak azt a formáját vette górcső alá, amely tartós és ismétlődő jelleggel zajlik, egy vagy több diák gyakorolja egy gyengébb vagy magányos egyénen, és nincs nyilvánvaló kiváltó oka.
Nagyon sok gondot okoznak a család és az iskola közötti kompetenciahatárok bizonytalanságai. Nem egyértelmű ugyanis, hogy kinek pontosan meddig terjed a jogosítványa. Így míg az egyik oldalon a felelősség teljes áthárítása jellemzi a szülők egy részét, a másikon tartja magát az álláspont, mely szerint az iskolának nincs joga beleszólni a gyerek nevelésébe, az kizárólag a szülő privilégiuma. Az eredményekhez Kádár Judit fűzött kommentárt.
A média erősségeinek és gyengeségeinek felsorolásánál összemosódnak a média különböző elemei, a közszolgálati és a kereskedelmi médiumok, a rádió, a televízió és az internet, valamint a sajtó kapcsán felmerülő gondolatok. A vélemények túlnyomó része a televízióra, egy kisebb része az internetre vonatkozik… Az eredményeket ezúttal Mészáros János, az Aula szerkesztője kommentálja.
Előremutató elem a kompetenciaalapú fejlesztés, az integráció, a gyakornoki rendszer és a nem szakrendszerű oktatás bevezetése. Általános benyomás azonban, hogy a döntéshozók nincsenek tisztában az iskolai valósággal. A SWOT-analízis oktatásirányítókkal kapcsolatos eredményeit Barlai Katalin értékeli. 
Számos fenntartó eltúlozza hatósági szerepét, visszaél a függelmi viszonnyal – többek között ez derül ki online kérdőíves vizsgálatunk következő részéből. A SWOT-analízis fenntartókra vonatkozó eredményeit Sinka Edit, a Tárki-Tudok munkatársa kommentálta.
A közoktatás SWOT-analízisére vállalkozó vizsgálatunk eredményeinek közlését a tanulók erősségeivel és gyengeségeivel folytatjuk. Az összegyűjtött és rendszerezett véleményekhez munkatársunk, Peer Krisztina pszichológus, szociálpedagógus fűzött kommentárt. 
A pedagógusra a következő elemzésben úgy tekintünk, mint a közoktatási rendszer egyik szereplőjére. Az így kialakuló – pontosításra, kiegészítésre szoruló – helyzetrajz nem az egyes pedagógusokra vonatkozik, hanem a teljes pedagógustársadalomról kialakult közvélekedést mutatja. A helyzetképet Gyulai Zsuzsa kommentárja egészíti ki.
November óta zajló 
A Sebestyénné Kruchió Ilona által végzett kutatás arra keresett választ, hogy fontosnak tartják-e a pedagógusok az osztályfőnöki órákat, szerintük mi az osztályfőnöki óra legfontosabb feladata, és hatékonynak értékelik-e az osztályfőnöki órákon folyó nevelőmunkát.
