2020. szeptember 20. vasárnap, 17:53
Holnap is van NAT…
Ajánlásokat szeretnénk megfogalmazni egy a jövőben elkészülő jó alaptantervhez. Úgy véljük, hogy valódi konszenzuson alapuló NAT-nak kellene létrejönnie, ami nem ugrasztja egymásnak a kollégákat, ami nem jelöl ki frontvonalakat, nem uszít, és nem is politizál. Meg tudjuk keresni azokat a pontokat – azokat a műveket, módszereket és értékeket –, amelyek a szakma egyetértésével találkoznak, és amelyek alapján egy támogató, segítő NAT jöhet létre.
Általános iskolai magyartanárként az utóbbi időben megerősödött bennem a tudat, hogy a legfontosabb tanári képesség a rugalmas változásra való hajlam. A 21. századi elejének gyermekei képközpontú, megosztással teli világban szocializálódnak, ahol minden pillanatot rögzítenek. A képek megalkotásával egyfajta nyelvi konstrukciót is létrehoznak, s emiatt úgy tapasztalom, hogy a szövegértési és szövegalkotási kompetenciáik fejlesztését ezen a képalapú szűrőn keresztül (is) lehet fejleszteni (Szabolcsi Marcell). 
Bár a nyelvi alapú diszkrimináció (más néven: lingvicizmus) népszerű téma a nyelvészek és szociológusok körében, mégsem tudunk róla eleget. Ezen hiányosságon próbál enyhíteni egy 4 ország magyartanárait vizsgáló kutatás, melynek eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy az iskolai sikertelenségben döntő szerepe van nemcsak a nyelvi hátránynak, hanem annak is, ahogy ezt a pedagógusok megítélik és beleszámítják az értékelésükbe (Jánk István).
Tanári munkám során igyekszem felvenni a versenyt ezzel a felhasználóbarát világgal, és azzal kísérletezem, hogy néhány ponton áttörjem a nem olvasás és a szövegértési problémák ördögi körét, illetve "felhasználóbarátabb" környezetet teremtsek az iskola falain belül. Ilyen kísérletek a Facebook vagy a Google Dokumentumok használata, a játékosítás különböző formái projektekben vagy önállóan. (Gergelyi Katalin)