2017. január 30. hétfő, 8:24
Hívjátok meg Ti is Jónás Tamást!

Kollégám, aki moderálta a találkozót, mellette ült, maga is elvarázsolódott, mint mi valamennyien. Feszült csend volt, néha nevetés, harsány röhögés szakította félbe, néha döbbent összenézések, rácsodálkozások. Pedig több osztály zsúfolódott be a kis ebédlőbe, több osztály, valamennyien hányattatott sorsú, utolsó esélyt kapott fiatalok, sokan romák, többen sajátos nevelési igényűek. Hozzájuk hívtuk meg Jónás Tamást, a költőt. A cigány költőt. Mert ő vállalta fel cigányságát mindenki előtt (Leiner Károly).