2017. január 30. hétfő, 8:24
Hívjátok meg Ti is Jónás Tamást!
Kollégám, aki moderálta a találkozót, mellette ült, maga is elvarázsolódott, mint mi valamennyien. Feszült csend volt, néha nevetés, harsány röhögés szakította félbe, néha döbbent összenézések, rácsodálkozások. Pedig több osztály zsúfolódott be a kis ebédlőbe, több osztály, valamennyien hányattatott sorsú, utolsó esélyt kapott fiatalok, sokan romák, többen sajátos nevelési igényűek. Hozzájuk hívtuk meg Jónás Tamást, a költőt. A cigány költőt. Mert ő vállalta fel cigányságát mindenki előtt (Leiner Károly).
„És megnéztük azt, ahol visszafordítják a mozdonyt és így körbement és még volt ott sínautó is…” „…és aranyhalak, és egy kiscica szeretett volna velünk jönni”. Ha ugyanazt a hétvégi kirándulást ennyire különbözőképp éli meg két testvér, mi lehet egy osztályteremben, ahol harmincan vannak? Hogy lehet ebben eligazodni? Összegyűjtöttünk néhány szempontot. Földes Petra írása
A karanténbeli elszigetelődés nem jó dolog, mégis azért „működik” jobban a gyerek, mert végre több szempontból is biztonságosabb közegben dolgozik, mint addig, maga dönthet saját körülményeiről. Az énidő kell mindenkinek, így a gyereknek is. A mi rendszereinkben viszont mindenhol kötelezettségekkel találja szemben magát. A karantén alatt viszont – egy aránylag jól működő családban, persze – nem kötelezettségek voltak, hanem: feladat. (Dátán Attila)
A feladatunk sokkal inkább a szívóssághoz szükséges lelki erő és harmónia erősítése, és nem a fogak összeszorításának dicsérete. A "grit" (szívósság) és a "flow" (áramlat) egyaránt a fejlődés és siker elérésére alkalmas erők. A kifejezések különbsége azonban mutatja a két fogalom szemléletbeli különbségét. Míg az egyik szenvedéstől sem mentes megfeszülés, a másik örömteli önátadás. Mindkettő erő, de a szívósság ellenállás, harc, az áramlat pedig együttmozgás, repülés (Gyarmathy Éva).
Az AKG várhatóan 2018 őszén induló általános iskolája leginkább magabiztosságot, tájékozódási képességet, információszerzési és –szűrési képességet, valamint szociális intelligenciát és együttműködésre való képességet szeretne kialakítani leendő diákjaiban. Terveik szerint az iskolában nem lesznek osztályok. Az évfolyamonkénti 48 diák 6 pedagógushoz tartozik majd. Úgy, hogy bár mindenki több gyereket tanít, közvetlenül 8 tanulóért lesz felelős. Nekik segít abban, hogy megtalálják saját tanulási útjaikat. (Niedermüller Anna gondolatait kiemelte és összefoglalta: Gönczöl Enikő.)
A pénzügyi-gazdasági kompetenciákat fejlesztő társasjátékokat a Szivárvány Baptista Gimnázium és Szakképző Iskola öt osztályának tanulóival próbáltuk ki, és a tapasztalatokat feldolgozva sikerült a játékokat beépíteni a tanítási folyamatba. Ahhoz, hogy a tapasztalatainkat meg tudjuk osztani másokkal, és kedvet csináljunk hasonló játékok kipróbálásához, hozzátartozik az is, hogy néhány bevezető gondolatot közöljünk a társasjáték-pedagógia működéséről (Leiner Károly). 
A közösség sose magától születik. Kell hozzá a közös léthelyzet, közös tevékenység, közös munka (közös ellenség…). És kell hozzá emberi szándék. Szerencsésebb azokra a tanárokra bízni az osztályt, akiknek az emberpróbáló szervezési és adminisztrációs feladatokon túl a közösség építése is szándéka. A közösség természetesen minden pillanatban, minden szakórán alakul… A dráma az első pillanattól az utolsóig a közösségi kohéziót erősíti (Achs Károly).
Azok a tehetségek, akik elé a környezet akadályokat állít akár, mert fejlődésük a szokásostól eltérő, vagy, mert kulturális gátak hátrányt okoznak a fejlődésében, a társadalomból kirekesztve, a társadalmi értékektől elzárva antiszociális irányba fejlődhetnek (Gyarmathy Éva).