2010. június 28. hétfő, 11:53
Fejlesztések, eredményességek – papíron
Vannak ugye a nagy központi elhatározások, súlypontozások, stratégiák. Ami megújítja az oktatást. Sikeresebbé, eredményesebbé teszi. Mérhetően, ellenőrizhetően. Valami miatt mégsem működik az elvárásoknak, vagyis inkább a befektetett pénzeknek megfelelően. Persze csak a valóságban. Mert papíron minden rendben van...
„Valami Prométheuszhoz hasonló van a Zöldkönyvvel is, nyomtalanul eltűnt, és nem áldoz neki senki semmit. Mindeközben teljesen jelentéktelen félisteneknek építenek szentélyeket. Itt kilométerhosszú felsorolás következhetne multimédiákkal, sulinettel, kompetenciaméréssel, egyebekkel. Ahogy Csapó Benő fogalmaz: a sebességváltó üresben van.” (Hanczár Gergely)
Ez a magabízó mentalitás, hogy minden, ami jó, csak a „mi csapatunk” ötlete lehet, és senki sem akarhat jót, aki vélünk vitatkozni mer – a pedagógiai szakma ma látható csődjének legfőbb oka. Az oktatás irányítói hatalmi helyzetükkel számos esetben visszaélve döntöttek. Ha ki is kérték a társadalmi, civil, szakmai szervezetek véleményét – formálisan, figyelembe sem véve a gyakorlati szakértők kételyeit. (Domokos Zsuzsa)
Az év elején zárult le az Oktatási és Kulturális Minisztérium felkérésére végzett, „A pedagógusok munka- és munkaidő-terhelése” című vizsgálat. A kutatást vezető Tárki-Tudok Oktatáskutató Központ beszámolója szerint a tantestületekben egyaránt találhatunk túlterhelt és alulterhelt pedagógusokat. Részletek a kutatási beszámolóból.
Semmi okunk csodálkozni azon, hogy egy Magyar Bálint alakjáról, szerepéről szóló vita az iskolaügy kérdéskörébe torkollik. A pedagógus Achs Károly problémafelvetése (Reformer a romhalmazon, ÉS, 2008. november 21.) és Révész Sándor válasza (Vita nincs!, ÉS, 2008. november 28.) indulatokkal fűtött írások, ilyen hőfokon pedig kevés az esély az érdemi dialógusra. (Szekszárdi Júlia írása.)
Az elmúlt évben az ÉS-ben heves vita folyt Magyar Bálint alakjáról, tevékenységéről. A vitába Achs Károly is bekapcsolódott. Az ő írására reagált igen élesen Révész Sándor és Szunyogh Szabolcs. Achs válaszolt ugyan ezekre, s a két ellencikkel vitatkozó további írások is érkeztek a szerkesztőségbe, ezek azonban nem jelentek meg lapban... (Szekszárdi Júlia összeállítása.)