Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2010. június 28. hétfő, 11:53

Esélyegyenlőségi napló, 11. rész

Fejlesztések, eredményességek – papíron

Vannak ugye a nagy központi elhatározások, súlypontozások, stratégiák. Ami megújítja az oktatást. Sikeresebbé, eredményesebbé teszi. Mérhetően, ellenőrizhetően. Valami miatt mégsem működik az elvárásoknak, vagyis inkább a befektetett pénzeknek megfelelően. Persze csak a valóságban. Mert papíron minden rendben van…

Mint most is. Egy bizonyos oktatási módszertani fejlesztés zajlik, uniós forrásból. Teljesen elfogadható célokkal. Mondhatnánk, paradigmaváltás az oktatásban. Sok pénz, nagyon sok. Pályázni kellett rá, meg is tette sok iskola. Aztán csúszott minden. Az elbírálás, a kifizetés, és közben eltelt a 2009/10-es iskolaév. Mondhatnánk, ugyanúgy, mint a többi. Paradigmaváltás nélkül. De a pályázathoz igazolni kell mindent. Aki nem tette meg évközben, annak utólag.
Hogyan?

Az iskolaév bezárása után, megjelenik a mentor. A 20 órás mentorálás helyett, ami a pályázatban előírt, 2 óra alatt megmondja, mit hogyan kell kijavítani a naplóban, dokumentálni másképp, mint ahogy eddig tették. Azért, hogy a pályázatnak megfeleljenek. És ne legyen semmi gond. Sem az intézményben, sem az ő mentori munkájában, sem az országban. Hát így rendben lesz.

Az évzáró után a tantestület marad a tanáriban, körmöli a bejegyzéseket a naplóban. Szeptemberig visszamenően.

A másik helyen már csak a képzés lepapírozására marad idő. Megteszik, talán majd szeptemberben pótolják. Persze csak akkor, ha ráérnek. Mert szeptemberben nagyon sok az adminisztráció. De a pénzzel így el tudnak számolni. És persze a pályázattal is rendben lesz minden.

Aztán ott vannak a biztos megítélést adó mérések… A kompetenciamérés napján nem fontos ott lennie az átlagot rontó, gyenge, HHH-s gyereknek. Van, ahol megmondják, ne jöjjenek aznap suliba. Máshol, akinek nincs zsebszámológépe, körzője, vonalzója, mehet haza. Sokaknak nincs. A gyerekek örülnek, szabadnap, mennek horgászni, játszani. És az eredmény is jobb lesz, megközelíti az országos átlagot. És ugye ez a fontos, hogy papíron ne lógjon ki senki a sorból. A valóság meg hál’ istennek nem mérhető ezekkel az eszközökkel. Majd csak túlélik így azokat a gyerekeket a pedagógusok, akikkel kudarcot vallottak. Úgy, hogy senki sem veszi észre.

Szóval paradigmaváltásunk lassan bekövetkezni látszik… szépen teljesítjük az uniós elvárásokat. Azokkal az eszközökkel, amelyekhez nem kell paradigmaváltás. Vagy igazából ehhez kellene?

L. Ritók Nóra

10 üzenet

  1. Zsuzsi szerint:

    Folytatom:
    … aztán ott van az integrált oktatás, gyógypedagógus nélküli iskolákkal. Az utazópedagógus létezik ugyan "papíron", de jó, ha évente 2-szer eljut 1-1 iskolába. Akkor sem fejleszt, arra nincs ideje, csak tanácsot ad. A gyereket "papírról" ismeri. Helyette a tanárok korrepetálnak. De a gyereknek nem arra van szüksége, hanem egyéni fejlesztésre. Csak sokan nem tudják, hogy a kettő nem ugyanaz. Nem baj – óra megtartva és dokumentálva, pénz az iskola kasszájában, minden a legnagyobb rendben – papíron. És az élet megy tovább.
    Folytassam?!

  2. L. Rirók Nóra szerint:

    Az a baj, Zsuzsi, hogy mindannyian tudjuk folytatni a sort, hosszan…. Csak azt nem tudom, mi értelme van így az egésznek…

  3. Zsuzsi szerint:

    És az a legelkeserítőbb, Nóra, hogy ezek mögött az alapvetően jószándékú kezdeményezések mögött elvész a gyerek. Az általam említett integrációban pl. azért, mert a kollégák – önhibájukon kívül – felkészületlenek erre a feladatra. Szemléletformálásra lenne szükség, amit a tanárképzés első napján el kellene kezdeni. Nekem voltak javaslataim, amit néhány helyen közzétettem, de ugyan ki kíváncsi egy kis falusi tanár véleményére?!

  4. L. Ritók Nóra szerint:

    Igen, azt hiszem, mi sokmindent másképp látunk testközelből, mint ahogy a jószándékú kezdeményezéseket az íróasztal mögött kiötlők. Azért írtam ezt a mostanit is, hogyha nem nézzük meg, miként válik semmivé a gyakorlatban a még olyan jó dolog is, nagyobb bajok lesznek….De egyelőre még mindig jobb nem észerevenni, nem tudomást venni a valós dolgokról, mint szembenézni vele és úgy átgondolni a teendőket.

  5. Zsuzsi szerint:

    Az utolsó mondatod nem értem. Illetve nem tudom, kire vonatkoztassam. Ugye, nem azt jelenti, hogy "Mondj igazat, betörik a fejed"?!!!

  6. L. Ritók Nóra szerint:

    Bocs, ha nem voltam elég világos, természetesen a döntéshozók felől gondoltam.Hogy számukra úgy kerek a világ, ha úgy tesznek, mintha minden rendben lenne, még akkor is, ha a valóság más…De sajnos úgy is igaz, ahogy te érted…én is betörtem már párszor a fejem… de még bírom….

  7. Zsuzsi szerint:

    Kedves Nóra!
    Mindenhonnan azt halljuk, hogy az oktatásra nincs pénz. Szerintem pedig rengeteg van, csak elfolyik. És nem oda, ahol szükség lenne rá. Ha a mindenféle "találmányok" helyett ezeket az összegeket a "normál" oktatásba fektetnék, ha újra "feltámasztanák" pl. a művészetoktatást, akkor sokkal több sikeres gyerek és elégedett tanár lenne! Az ókori görögök ezt már felismerték, az iskoláikban mindenki megtanult legalább egy hangszeren játszani, nálunk meg az ének, a rajz, a technika és a testnevelés nem is számít tantárgynak. Csak felesleges rossz a társadalom szemében. Mert hol értékelnek nagyra egy szépen rajzoló, éneklő, táncoló gyereket?
    Nem!!!! Okos csak az lehet, aki már általánosban érti a relativitáselméletet meg a kémiai kötéseket! És mit számít az, hogy ezzel egy csomó valódi tehetséget lehetetlenítünk el? Mert mást tudnak, mint mi!
    És egyáltalán: miért kell az iskoláknak pályázni bármire is, amikor az oktatás alapfeladat? Vagy miért határozzák meg, hogy a nyert pénzt hol lehet elkölteni? Miért nem vehetik meg az iskolák a szükséges eszközt, szolgáltatást ott, ahol kedvezőbb az ára? Ahol egyébként az adott dolognak a többszöröséhez juthatnának? Miért van adott pályázatokhoz akkora reprezentációs összeg rendelve, ami sok iskolát évekre kihúzna a csávából, de nem költhetik másra? Hol vannak a mentorok, amikor a segítségükre van szükség? És ha néha elő is kerülnek, miért nem állnak a helyzet magaslatán? Ők is tanári fizetést kapnak?! És a kiötlők is? Csoda, hogy ezek után az iskolák mindent elkövetnek – papíron?!
    Nincs vége a kérdéseimnek, de nem folytatom tovább…illetve még egy:
    Hol kaphatunk ezekre érdemleges választ?

  8. Juli szerint:

    Kedves Zsuzsi! Itt a rendszerben vannak óriási hibák. A kérdéseidre választ csak úgy lehetne adni, ha ezekből a hibákból indulnánk ki. Foglalkozni kellene – többek között – a kapkodó, át- meg átpolitizált közoktatás-irányítással, a teljesen elhibázott pályázati rendszerrel, a pedagógusok és az iskolák és természetesen a gyerekek valós szükségleteinek a teljes figyelmen kívül hagyásával, a súlyos problémák üres lózungokkal történő elfedésével. A lepapírozás pedig pótcselekvés és önvédelem. A részletek leírására nem alkalmas a komment műfaja.

  9. gyöngy szerint:

    Kedves Nóra!
    Szoktam olvasni a blogodat és mivel ott nem lehet hozzászólni, ezen a helyen szeretnék neked sok erőt kívánni. Úgy hiszem sajnos ma nagyon kevés ember vállalja fel azt a munkát, amit te végzel, önzetlenül, szeretettel, odaadással. Köszönet érte.

  10. L. Ritók Nóra szerint:

    Kedves Gyöngy, köszi a megerősítést, kedves tőled…Remélem bírom erővel míg változik valami.Bár az optimizmusomnál csak a naivitásom nagyobb, azt hiszem….De lehet, mindkettő szükséges ehhez a munkához.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.12.01.
Rossz álom és józan ész – „A puszta hatalmi őrjöngésen kívül semmilyen alapja nincs a félév érvénytelenítésének”
Az egészségügyi helyzet miatt kihirdetett statárium árnyékában, sunyi módon meghozott \"lex SZFE\" pontosan illeszkedik a hatalom durva és folyamatos támadásainak sorába, 155 éves egyetem...
(Forrás: Népszava)
--
2020.12.01.
“Nem mondjuk ki hangosan: ég a ház!” – egy diák véleménye az oktatásról
A tanár választhat: vagy a kerettantervben foglaltakat tanítja meg, vagy az életre készít fel. Ez a választás, ahogy sok minden más kimeríti őt: amikor a fő tantárgyat tanító pedagógus...
(Forrás: Adom diákmozgalom)
--
2020.12.01.
Az iskolát be kell záratni, annyi fertőzött tanár volt- mutatjuk a tanárszűrés tapaszlatait
A lap megkereste a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) a tesztelés kapcsán, Gosztonyi Gábor alelnök szerint vegyes a kép: sok helyen akadtak olyan tanárok, akik nem vállalták az önkéntes tesztel...
(Forrás: Hírhugó)
--
2020.12.01.
Hajnal Gabriella: Büszke vagyok a pedagógusaink helytállására
Az utóbbi időben számottevően javult az iskolák informatikai felszereltsége, az eszközpark több tíz milliárd forintos támogatásból bővülhetett – mondta lapunknak Hajnal Gabriella. A Klebelsberg...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.12.01.
Fullajtár Andrea egy különös SZFE-s tárgyalásról: „Azóta is hányingerem van”
A Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai szerint fenyegető trükkel érték el az új vezetők, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek velük az oktatók: azokat rendelték be elbeszélgetésre,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.12.01.
\"Miközben ellenállunk, adjunk is valamit\" – az SZFE-sek tévéjével elviselhetőbb a bezártság
Az ellenállás és a sztrájk egyik formája lett az online nézhető Sztrájktévé, amelyen hazai filmes nagyágyúk, esztéták, újságírók szabad egyetemi előadásait nézhetjük meg. Ha már...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep