2013. február 17. vasárnap, 18:34
„Az a tekintélyelvű világ már nem visszahozható…”
Félek, a szabályok túlhangsúlyozása, a „lesz itt rend” szemlélete még további elemeket hoz majd elő a múltból. Ja, hogy a megalázott, megtört Nyilas Misikből is ember lett? Igen. Abban a korban igen. Sokakból meg akkor sem. Ma pedig már nem azt az időt éljük. Az a tekintélyelvű világ már nem visszahozható. A demokrácia másféle embert, és másféle nevelést, másféle kompetenciákat kíván. (L. Ritók Nóra)
Köztudott, hogy a Waldorf iskolákról különböző, egymásnak ellentmondó vélemények élnek a köztudatban. Ezt is jelzik például azoknak a kommenteknek egyes részletei, amelyek a Gyomorgörcsös gyermekeink című blogbejegyzéshez kapcsolódtak. A vele készült interjú második részében arra kértem Beöthy Hannát, hogy reflektáljon néhány, a Waldorf iskolákat érintő felvetésre (Szekszárdi Júlia).
Mindezek után ember legyen a talpán az a szülő, aki észben tudja tartani, hogy gyermeke számos tanára - vagy számos gyermekének számos osztályfőnöke a nap mely órájában hívható (hacsak rögtön el nem menti ezt is a tanár nevével együtt a telefonjába…) Ennek ellenére, interjúalanyaim szinte egyöntetűen állítják, hogy kis számú esettől eltekintve nem jellemző, hogy a szülők alkalmatlan időpontban keresnék őket.(Tobisch Márta)
Mindannyian tele vagyunk kétségekkel. A gyerek nem figyel, a gyerek nem tanul, a gyerek ránk se ránt. Unalmasak vagyunk, érdektelenek. Van, akik szerint ez lényegtelen, mert a kölöknek teljesítenie kell és nem szórakozni, tehát elég szigorítani a szabályokat és megbüntetni vagy kitenni a vétkezőket. (Benedekné Fekete Hajnalka)
Mindazoknak, akiket legutóbbi műhelyünkön Gyarmathy Éva meggyőzött a játék fontosságáról, és azoknak, akiket nem kellett meggyőzni... szeretettel ajánljuk következő műhelyünket. Február 19-én Jesztl József játékpedagógus lesz a vendégünk, akivel arról beszélgetünk, hogy kivel, mit és hogyan játsszunk, és ki is próbáljuk a szóban forgó játékokat (és persze saját magunkat).
Minél több a tilalom és a szabály, a nép annál szegényebb, minél több a fegyver, a nép annál nyugtalanabb, minél több a rendelet, annál nagyobb a felfordulás, minél több a törvény, annál több a tolvaj és a rabló. (Lao-Ce)
Egy, az iskolába beszivárgó, nap mint nap jelen lévő veszélyes technikai eszközre kívánom felhívni a figyelmet, ami számos káros, bűnös, törvénytelen cselekvést tesz lehetővé, sőt arra kifejezetten sarkall. Sok iskolában nem tulajdonítanak neki kellő jelentőséget, éppen ezért törvényi szabályozást sürgetek, hogy végre minden oktatási intézményből egységesen ki legyen tiltva a papír és a ceruza. (Hanczár Gergely)
Érdekes és elgondolkodtató kérdés, hogy a felelősség milyen arányban oszlik meg a gyermeknevelés három fő résztvevője között. Ez a szülők (család), közoktatás (iskola) és társadalmi környezet háromszög folyamatosan arra törekszik, hogy a másikra hárítsa a felelősséget. Közben pedig elvész a gyermek. A krétakörben akár szét is szakadhatnak gyermeki sorsok, s mi olykor tudomást se nagyon akarunk venni róla. (Leiner Károly)