|
Sajtófigyelő
2022.05.27. HOSSZÚRA NYÚLIK A KAMASZKOR: A 25 AZ ÚJ 18! A társadalmi változások következményei közül nem is az a legfontosabb, hogy pontosan mikortól számít valaki felnőttnek, hanem az, hogy a kamaszkor és a felnőttkor manapság már teljesen... (Forrás: Qubit) --
2022.05.27. Betámadták az ELTE Tanító- és Óvóképző Karát egy érzékenyítő kurzus miatt Petíciót indított a szélsőségesen abortuszellenes CitizenGo nevű szervezet, illetve a kormánypárti propagandamédiához köthető Védett Társadalom Alapítvány az ELTE egyik szabadon választhat... (Forrás: hvg.hu) --
2022.05.27. 400 ezres kezdőfizetést lát ideálisnak a tanárok számára a Pedagógus Kar Nyugat.hu 2022. május 25. 14:19 Ha valaki ezt a pályát választja, akkor nagyon alapvető dolognak kellene lennie, hogy megkapja azt a fizetést, amely mellett nem kell egyéb állásokat vállalnia a létfenntartáshoz vagy mondjuk... (Forrás: Nyugat.hu) --
2022.05.27. Tanárhiány miatt szűnik meg két képzés Füreden, a diákoknak Veszprémbe kell járniuk Megszűnik szeptembertől a Balatonfüredi Szent Benedek Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium cukrász és szakács képzése, mert nincs elég szaktanár az iskolában – derül... (Forrás: telex) --
2022.05.27. Komplex reáltárgyakról is beszélt a leendő miniszter, nem tervezi újabb egyetem modellváltását „Komplex reáltárgyakról” is beszélt Csák János, a kulturális és innovációs miniszteri poszt jelöltje erről az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában, szerdán. A leend... (Forrás: Eduline) --
2022.05.27. Azonnal 50 százalékkal emelné a tanárok bérét az LMP Emlékeztetett: a Fidesz egyszer már megígérte, hogy az oktatói bérek vetítési alapja a minimálbér lesz, „csakhogy becsapták a pedagógusokat, és ezt az ígéretet tíz éve nem teljesítik... (Forrás: hvg.hu) Címkék
agresszió
civilek
család
digitális nemzedék
együttműködés
erkölcs
esélyegyenlőség
esélyek
felelősség
film
filmklub
generációk
gyerekek
gyermekvédelem
hátrányos helyzet
IKT
integráció
irodalmi mű feldolgozása
iskola
iskola és társadalom
kapcsolatok
kommunikáció
konferencia
konfliktuskezelés
kreativitás
kutatás
könyvajánló
közösség
módszerek
OFOE
oktatás
oktatáspolitika
osztályfőnöki szerep
pedagógia
pedagógus
pedagógusok
pályázat
rendezvény
szabályok
szakmai szervezet
szülő
szülők
tanulás
tanár-diák kapcsolat
tehetséggondozás
társadalom
történelem
verseny
virtuális kongresszus
ünnep |
||||
|
Hát, nem vagyok pedagógus, de már sokszor volt alkalmam tanítani. Felnőttet is, gyereket is. Így felnőtt fejjel csak azt mondhatom, hogy a szakmai, pedagógiai eszközökkel nem rendelkező pedagógus utolsó mentsvára a bifláztatás.
A tanári szakma gyakorlóinak jelenleg zajló gúzsba kötésében a centralizáció kérlelhetetlensége a legerősebb tétel. Erre nem térnék ki, mert ennek felforgató hatását, otromba eljárásait sokan, sokféleképp és rendületlenül vitatjuk. Ugyanakkor ez adja a közvetlen impulzust a korábbi kényszerképzetek igazolásához. Ahhoz, hogy az állam újfent, osztálytermi szinten is könnyedén érvényesítheti az akaratát. Újra sokféle lehetősége nyílik, hogy egyenes ágon, államigazgatási kontroll alá vegye, mi zajlik az órán, irányított tanmenetek, irányított iskolafelügyelők etc. révén. Kérdés, kollégáink milyen mértékben választják a kettős nevelés valamivel nehezebben járható, egyébiránt képmutató útját vagy lesznek könnyen átállítható anyacsavarokká a gépezetben. Nem ismeretlen az a hatásmechanizmus, hogy miként hatnak vissza a pedagógus szakmai álláspontokra, attitűdökre a szülői elvárások. Ezen belül különös erővel azok, amelyek egy rendpárti (s nem kis mértékben önáltató) követelményrendszer jegyében kérik számon hamarosan az iskola hatékony működését, s írhatják felül akár minden ellenvetés nélkül a szakmai szempontokat. A központi alárendelés honi hagyományainak őrzését jól kiegészíthetik az alárendelődés ismert beidegződései. Bízom benne, hogy a talpon lévő szerveződések (HAT, PDSZ, miként az OOSZE is) ebben a kutyaszorítóban a maradék szakmai önállóság és a maradéktalan szakmai öntudat hangadóiként fognak fellépni a nyomorúságos bifláztatás apropóján is.
Én azt gondolom, ebben a mondatban van a legjobban megfogalmazva:" Ők már nem kényszeríthetők, ők partnerré tehetők." … és néhány ritka kivételtől eltekintve, ezzel a partnerséggel tudnak élni, és nem visszaélni.
"Félek, a szabályok túlhangsúlyozása, a „lesz itt rend” szemlélete még további elemeket hoz majd elő a múltból." Gyanítom, hogy ezek az elemek nem is mindig a múltból eredeztethetők. Az önigazolás (én megtettem mindent, a gyerekben van a hiba), illetve a módszerbeli fogyatékosságok állnak a háttérben. Az ilyen ember fél, hogy kiderül felkészületlensége, és ez egyáltalán nem tipikusan a pedagógusokra jellemző, sőt. Ők már nem kényszeríthetők, ők partnerré tehetők? Hát egyáltalán nem így alakulnak a dolgok. A kiszolgáltatott ember nagyon is kényszeríthető. Ki fog szólni a gyerek peidagógoszának (felügyelőjének)? Az igazgató, aki maga is annak köszönheti munkakörét, hogy alázatos szolgálója a fenntartójának? A tanfelügyelő, aki esetleg nem módszertani segítő lesz, hanem újkori III/III-as? A kolléga, aki számíthat rá, hogy az ilyen mentalitású hamarosan a főnöke lehet? A szülő, aki jobban jár, ha meghunyászkodik? A gyerek, akinek a továbbtanulása múlik azon, mennyire szimpatizál vele a tanár? Úgy tűnik, mindenki közmunkásnak születik, csak vannak, akiknek jobb a szülői hátszele…