2014. december 10. szerda, 9:12
MI – 4. (Egy ofő naplójából)
A WC ügyelet komoly probléma, mert ha szemét van, nekik kell összesöprögetni, ha összefirkálták a tükröt rúzzsal, zsírkrétával, bármivel, nekik kell letörölni. És bár tiltjuk, de ettől még dohányoznak is a gyerekek. A csikkek pedig gyakran a nagy magyar közösben, azaz a földön végzik. Ha sikerül megfogni valamelyiket, akkor vagyunk igazán bajban, ha azonnal igazgató intőt kap, akkor mit csinálunk egész évben? Felfüggeszteni, eltanácsolni, kirúgni nem lehet (és nem is biztos, hogy kell), mert tanköteles. Szóval, nehéz dió, próbálkozunk, próbálkozunk, de... (DZS)
A hagyományos oktatás egyik legnagyobb bűne annak sugalmazása, hogy a kérdésekre és a problémákra egy és csakis egy helyes válasz létezik: a tanáré ج állítja A. J. Hoge. Szerinte ez az üzenet, amely számos rejtett tanterv részét képezi, a tankönyvek és tesztek használatának a következménye. Ehhez egy másik súlyos probléma is társul: a félelem a hibázástól. Talán ebből ered az a leginkább negatív és traumatizáló hatás, ami az iskolák sokaságának felróható. (A.J. Hoge gondolatait kiemelte és összefoglalta Gönczöl Enikő.) 
A pénzügyi-gazdasági kompetenciákat fejlesztő társasjátékokat a Szivárvány Baptista Gimnázium és Szakképző Iskola öt osztályának tanulóival próbáltuk ki, és a tapasztalatokat feldolgozva sikerült a játékokat beépíteni a tanítási folyamatba. Ahhoz, hogy a tapasztalatainkat meg tudjuk osztani másokkal, és kedvet csináljunk hasonló játékok kipróbálásához, hozzátartozik az is, hogy néhány bevezető gondolatot közöljünk a társasjáték-pedagógia működéséről (Leiner Károly). 
A szekció vendégei részben üzleti vállalkozások, részben pedig olyan oktatási programok képviselői, melyek mögött komoly üzleti szereplők is állnak. Miért fontos számukra az oktatásba való invesztálás? Milyen alapelvekre építenék a jövő iskoláját? Vajon alkalmazhatók-e az oktatásban is a gamifikáció elemei vagy a crowdsourcing alapú tudásépítés, melyek a képviselt projektek közül közül többnek a fejlesztésében is fontos szerepet játszottak? (Szegedi Eszter)
Aki felüti Gyarmathy Éva könyvét, mintha a lapok közül: friss levegő érinti meg az arcát. Mitől ez a felszabadult lélegzet? Mondanivalója tudományosan alátámasztott, de mondatai homlokráncoló tudományoskodástól mentesek. Gyakorlatias tanácsokkal szolgál, de óvakodik a metodika mindenhatóságának kinyilatkoztatásától. (Kerényi Mari)
Hova tűnt a varázslat pillanata? Mi történt az iskolával? Tudunk-e még varázsolni? Ezeket a kérdéseket veti fel a most induló sorozat, ami akkor lesz sikeres, ha benneteket is válaszkeresésre ösztönöz. Gondolkodjunk együtt életről, iskoláról! (Leiner Károly)