Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. augusztus 2. kedd, 8:59

Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról

A serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról 1998-ban végeztünk felmérést országos reprezentatív mintán1. A kutatáshoz iskolai kísérlet is kapcsolódott.2
A vizsgálat megismétlésére 2004-ben ismét alkalmunk nyílott. A két vizsgálat időpontja között lejátszódó változások néhány izgalmas és elgondolkodtató eleme kimutatható az új adatok tükrében. A tanulságok valamennyi pedagógus számára elgondolkodtatóak lehetnek, hiszen valamennyien érezzük, hogy e területen komoly gondok, megoldásra, de legalábbis „kezelésre” szoruló problémák vannak. A vizsgálatból nyert adatok sok esetben „csupán” ráerősítenek a megérzéseinkre, tudatosítanak olyan tendenciákat, amelyeket olykor magunknak sem merünk bevallani. Ezért tartjuk fontosnak, hogy még az eredmények elemzésének időszakában közreadjunk néhány tapasztalatot.

A kollégák ezekhez kapcsolódó megjegyzéseit, javaslatait, saját gyakorlatukat, tapasztalataikat tükröző meglátásait nagy érdeklődéssel várják és előre is köszönik a kutatócsoport tagjai:

Szekszárdi Júlia
Horváth H. Attila

Simonfalvi Ildikó

A vizsgálat hipotézisei

  • A gyerekek önérvényesítési vágya, a mindenáron történő boldogulás igénye erősödött az elmúlt években;
  • a konformitás iránti hajlandóság feltételezhetően csökkenő tendenciát mutat;
  • a generációk közötti szakadék mélyülni látszik;
  • a felnőtt társadalommal szembeni bizalmatlanság inkább nőtt, mint csökkent;
  • az individualizálódás tendenciája valószínűleg erősödik, a kollektivitás értékei, a szolidaritás, a felelősségvállalás értékeinek elfogadottsága gyengül;
  • a véletlenszerű előnyök akár mások rovására történő kihasználása inkább pozitív, mint negatív megítélést kap, a tizenévesek körében nem számít etikai szempontból kifogásolhatónak;
  • félő, hogy az erőszak elutasítása nem lesz olyan erős, mint a korábbi vizsgálat idején.

A felsorolt tendenciák jelenlétét a serdülők gondolkodásában a következő tényezők valószínűsítik:

  • A fiatalok mindennapi tapasztalata az egyéni életpályák nagyfokú eltérése, ezek alakulásának erős függése az egyén családi hátterétől, informális kapcsolatrendszerétől. Hasonlóképpen jellemző tapasztalat az erkölcsi normák érvényesülésének esetlegessége, ezek megítélésének, elfogadásának változékonysága.
  • Nincs társadalmi konszenzus az erkölcsi minimum kérdéskörében, bizonyos cselekedetek megítélése nem azonos mércék alapján történik.
  • Nem alakulnak ki stabil, védettséget, biztonságot nyújtó közösségek, a társadalomban nagyon halványan, és sajnos egyre halványabban vannak jelen olyan fontos közösségi értékek, mint a bizalom, a szolidaritás, az egymásért való felelősségvállalás.
  • Az iskolai légkör nem kedvez a jelen problémáiról folyó rendszeres beszélgetésnek, vitának. A pedagógusok többsége erre nem tud, nem akar, nem mer vállalkozni. A gyerekek értékvilágának, erkölcsi tudatának alakításában az iskolai nevelés a szükségesnél és lehetségesnél sokkal kisebb szerepet játszik. A diákok erkölcsi gondolkodását az iskolánál, gyakran a szülői háznál is erősebben befolyásolják a kortárscsoportok és közvetlenül-közvetve a média.
  • Általános élmény a biztonságérzet hiánya, a kiszámíthatatlanság miatti szorongás, a jövőtől való rettegés.
  • Ezek a jelenségek az utóbbi években egyre erőteljesebben mutatkoznak meg részben a társadalmi állapotok (egzisztenciális gondok, családok széthullása, a politikai és világnézeti alapon történő erős megosztottság, magas feszültségi szint stb.), részben pedig a globális problémák miatt (információrobbanás, terrorista veszély, a média befolyásának növekedése stb.).

Jegyzetek

1 Kutatásunkat az OTKA támogatta. Az 1998-as kutatás tapasztalatairól a Magyar Pedagógiában jelent meg tanulmány (Szekszárdi Júlia – Horváth H. Attila – Buda Marianna – Simonfalvi Ildikó: A serdülők erkölcsi sziocializációja. Útkeresés a labirintusban. 2000/4. sz. 473–499. o.)

2A kísérlet tapasztalatairól számol be Kósáné Ormai Vera és Völgyi Péterné Az erkölcsi gondolkodás fejlesztése konfliktushelyzetek alkalmazásával című tanulmányában. In: Szekszárdi (szerk.) Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó-Dinasztia Tankönyvkiadó, 2001. 215–241. o.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.23.
Kásler múlt héten teljes táppénzt ígért a tanároknak, nem lett belőle semmi
A miniszter szavaival szemben a valóság az, hogy csak abban az esetben kapják meg a tanárok a teljes összeget, ha a tankerület vagy intézményvezető is úgy akarja. A Pedagógusok Demokratikus...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.09.23.
Teljesen megbénítja a házi gyermekorvosok munkáját az iskolákban bevezetett járványügyi szabályozás
Két egyszerű mondat a köznevelési intézményekre vonatkozó járványügyi eljárásrendből, aminek következményeként lehetetlen helyzet alakult ki a háziorvosi rendszerben. A nevelési-oktat...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.09.23.
Tanítás nélküli munkanapok is lehetnek az őszi érettségi idején
A szokásosnál több lesz az emelt szintű érettségi, és most vizsgáznak azok is, akik előre hozott érettségit akartak tenni tavasszal, de akkor nem lehetett azokat megtartani. A nagy vizsgáz...
(Forrás: Infostart)
--
2020.09.23.
Az iskolai menzákon is változik a gyakorlat a járvány miatt MTI
A menza az iskola egyik legnagyobb közösségi tere, ahol fennáll a osztályok keveredésének és a vírus továbbadásának veszélye – mutatott rá a KDNP alelnöke. Hozzátette: az iskoláknak...
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.09.23.
Kockázatosnak minősítették a fogmosást a pécsi óvodákban
Szeptembertől felfüggesztették a fogmosást a pécsi óvodákban. Az óvodai vezetők közösen döntöttek így, azt gondolván, hogy az egymás mellett fogat mosó gyerekek fröcskölése, a fogkef...
(Forrás: Népszava)
--
2020.09.23.
77 szegedi egyetemi tanár írta alá a Színművészetit támogató nyilatkozatot
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának 77 oktatója írta alá azt a dokumentumot, ami támogatásáról biztosítja a Színház- és Filmművészeti Egyetemet...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep