Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. augusztus 4. csütörtök, 10:59

Alapvető etikai normák megszegése 1.: Lopás

Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról 6.

A mások tulajdonának tisztelete olyan etikai norma, amelynek érvényessége általában nem képezi vita tárgyát. Ennek ellenére, mintha a fiatalok körében egyre kevésbé számítana súlyos véteknek az eltulajdonítás, a lopás.
A kérdőívben három szituációban is felmerül ez a téma. A három probléma különböző súllyal és eltérő kontextusban veti fel a kapcsolódó normaszegés, illetve a normaszegő megítélésének kérdését.

Alkalom az eltulajdonításra

13. Te érkezel elsőként az órára. Az egyik padon találsz egy értékes számológépet, amelyet az előző osztály tanulói közül hagyhatott valaki a padon.
a) Szó nélkül elteszem a számológépet
b) Megkeresem a számológép tulajdonosát

Ebben az esetben váratlan és véletlen alkalom adódik egy viszonylag értékes tárgy eltulajdonítására. A lehetőség kihasználása egyben valamelyik iskolatárssal szembeni szolidaritás feladását is jelenti, hiszen az érintettek egy viszonylag zárt körben mozognak, nem okozhat tehát különösebb gondot az eredeti tulajdonos megtalálása.
A számológép eltulajdonítása a megkérdezettek többsége számára nem fogadható el. A 2004-ben megkérdezetteknek az 5 százaléka dönt úgy, hogy biztosan eltenné az ott felejtett számológépet, s még további 12 százaléka hajlana erre a cselekedetre. Ha azonban arra gondolunk, hogy milyen egyértelmű e tett etikátlansága, ez a 17 százalék is elég magas arány.
A helyzet 1998 óta bizonyos értelemben javult. Az előző vizsgálatnál ugyanis a válaszadóknak csupán a fele, most már 63 százaléka keresné meg biztosan a tulajdonost. A viszonylagos javulás sem teszi megnyugtatóvá az összképet. Főként, ha arra gondolunk, hogy a hetedikeseknél valamelyest nőtt azok aránya, akik eltennék a számológépet.

A két vizsgálatban adott válaszok megoszlását a következő táblázat mutatja:

1. ábra

Ellopott osztálypénz

9. Eltűnt az osztálypénz. Te tudod, hogy a legjobb barátod vette ki a pénztárcát az osztálypénztáros táskájából. A lopással egy másik társadat gyanúsítják, aki már követett el hasonló dolgot. Senki sem hisz neki.
a) Megmondom, hogy ki volt az igazi tettes
b) Nem szólok semmit

Ez a szituáció volt az egyike azoknak a helyzeteknek, amelyek a kísérleti osztályainkban leginkább felkeltették a tanulók érdeklődését és vitakedvét. Nem is lehet csodálkozni ezen, hiszen ebben az esetben egy barát elárulása és egy másik, vétlen társ cserbenhagyása között kellett választani.

A kérdés megítélése 98-ban nagyon egyértelmű volt: a diákok háromnegyede megnevezte volna az igazi tettest. A válaszok megoszlásának iránya az újabb vizsgálatban is hasonló, de a barátját eláruló gyerekek aránya kétharmadra csökkent. Ez csökkenés a különböző nemeknél, korcsoportokban és településeken is tapasztalható. A magukat rossz osztályközösségként minősítő tanulócsoportokban azonban fordított a trend. Itt mintha a barátság nagyobb értéknek számítana, s a többség inkább vállalja, hogy barátja cinkosává válik még azon az áron is, hogy egy ártatlant büntetnek meg miatta (lásd a következő táblázatot).

2. ábra

Bolti lopás

11. A sarki boltból értékes árukat loptak el. Te tudod, hogy melyik osztálytársatok a tettes, mert szemtanúja voltál a dolognak. A rendőrség nyomozni kezd, és a szálak a ti osztályotokba vezetnek. Az egyik rendőr bemegy hozzátok, és megkérdezi: tudjátok-e, hogy ki volt a tolvaj.
a) Elárulom az osztálytársamat
b) Nem szólok semmit

Itt a lopást elkövető társ és a nyomozó hatósággal szembeni kötelesség között kell dönteni. A társak elárulását a megkérdezettek a kérdőív második részének eredményei alapján mindennél negatívabb viselkedési formának tartják. A társ hatóságnak történő kiszolgáltatását nehezen bocsátaná meg ez a korosztály.

Nagyon erőteljesen nőtt azok aránya, akik ebben az esetben egészen biztosan nem árulják el osztálytársukat.

3. ábra

Több hipotézist lehet felállítani a jelenség okaival kapcsolatban.

  • Az egyik az a már említett magyarázat, hogy egy társat feljelenteni általában ellenszenves és népszerűtlen dolog. (Ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az érintettek nem éreztetik egymással magával a tettel szembeni ellenérzésüket.)
  • Elképzelhető – és ez már lehangolóbb lehetőség –, hogy a bolti lopás súlyossága nem lépi át a diákok ingerküszöbét, a többség nem érzékeli a tett etikai súlyát. (Sajnos a napi tapasztalatok azt jelzik, hogy a tizenévesek számára a bolti lopás megszokottá vált, s ennek következtében nem ítélik el ezt olyan mértékben, mint néhány évtizeddel korábbi kortársaik).
  • Egy további, a korábbiakban már jelzett hipotézis, hogy a fiatalok általában nem kívánnak a mások ügyeibe vonódni, s végképp nem akarnak egy rendőrségi ügyben szerepelni. A felnőttekkel és ezen belül különösen a hatósággal szembeni általános bizalmatlanság nyilván erősíti ezt a tendenciát.

A következő táblázat mutatja, hogy ebben a kérdésben 2004-re eltűnt a nemek közötti különbség, mindkét korosztályban csökkent a rendőrnek vallomást tevők aránya: Igen jelentős ez a csökkenés a budapestiek körében (1998-ban még 34, 2004-ben csupán 20 százalék adná fel a társát). Ugyanakkor, mint ez már más esetekben is megfigyelhető volt, a falusi fiataloknál valamelyest nőtt a hatósággal együttműködni kész tanulók aránya.

4. ábra

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.02.07.
Intenzív szülősködés: a gyerekek nem lesznek boldogabbak tőle, az egyenlőtlenségeket viszont biztosan fenntartja
A gyereknevelés a 21. században nem magánügy, hanem képzett szakemberek felügyeletére bízott társadalmi tényező. És bár a gyereknevelés pszichologizálása már a 19. század végén elkezd...
(Forrás: Qubit)
--
2023.02.07.
Óriási érzelmi és anyagi terhet ró a családokra az intenzív gyereknevelés, de ha nem tesznek meg mindent a gyerekük jövőjéért, senki más nem fog
A gyerekközpontúsággal is összeköthető, hogy a gyerek jövője, sorsa ennyire fontos lett. A neoliberális szemléletben ez egyfajta befektetés is az államok részéről, hogy később minél...
(Forrás: Népszava)
--
2023.02.07.
Tiltakozások a közoktatásban: honnan jövünk, merre tartunk?
Ha még sokáig tiltakozunk, megoldhatjuk a közoktatás problémáit? Miért nem sikerült eddig elérni a céljainkat, és mit csinálhatnánk másképp? Sokan keressük a választ ezekre a kérdésekre...
(Forrás: Szülői Hang)
--
2023.02.07.
Setényi János: nem kerülhető el a falusi iskolák összevonása
Falusi kisiskolák helyett járásközponti intézmények kellenének, az iskolák élére pedig menedzser típusú igazgatók – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Setényi János. A Mathias...
(Forrás: Infostart)
--
2023.02.06.
Gloviczki Zoltán: Remélem, a közoktatás összeomlik, mert akkor újra kell épülnie
A fizetés rendezése a nulladik feltétel ahhoz, hogy bármi történjen a közoktatásban, és mielőbb észre kell venni, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése közben a pedagógus nem arra...
(Forrás: hvg.hu)
--
2023.02.04.
Tátrai Annamária: Szerintem a közmunka is megbélyegző
Az, ha a családfőnek alacsony az iskolai végzettsége, már több is egyszerű szegénységi kockázatnál, csapdahelyzet, amely igen, újratermeli önmagát a gyerekek esetében. Mindez párosul azzal...
(Forrás: Jelen)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep