Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. augusztus 4. csütörtök, 9:59

A tanár ellenében…

Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról 5.

Négy olyan döntéshelyzet volt a kérdőívben (3., 4., 14., 15.), ahol el kellett dönteni: a tanár pártjára áll a válaszadó, vagy pedig inkább a társ, illetve a kortárscsoport érdekét helyezi előtérbe. A szituációk azonban súlyukat, körülményeiket, illetve a döntés tétjét tekintve erősen különböztek egymástól. Két esetben valamelyik osztálytársnak a tanárt károsító tettének elárulása és eltitkolása között volt szükség a döntésre, két esetben pedig kimondottan a tanár ellenében kellett a kortársak mellé állni.

Rongálás

3. Láttad, amikor a barátod az iskola előtt parkoló autók egyikéről letöri az emblémát. Tudod, hogy tekintélyes gyűjteményét gazdagítja evvel a darabbal. Másnap kiderült, hogy éppen az egyik tanár kocsijáról törte le a márkajelzést. A tanár téged kérdez, hogy tudod-e ki volt a tettes.
a) Megmondom neki az igazat
b) Nem mondom meg neki, hogy ki volt

Ebben az esetben a cselekmény bosszantó ugyan, de nem igazán jelentős. A rongálást elkövető gyerek nem tudja, hogy a tanárát károsítja meg. A vele vállalt szolidaritás következményei kívül maradnak a diákok életén, legjobb esetben a lelkiismeret furdalhatja az igazságot elhallgatót. Az árulás esetében a barátjával való viszonya sérül, s ezt gyakran nehezebb vállalni. Evvel is magyarázható, hogy a diákok már 98-ban is javarészt arra hajlottak, hogy nem mondják el tanáruknak, ki volt a tettes. 2004-ben ez már egészen határozott, hisz nem csak többen választják ezt a lehetőséget, hanem az „egészen biztos” válaszok aránya is igen jelentősen emelkedett.

1. ábra

Nemek szerinti bontásban a fiúk és lányok között gyakorlatilag eltűnt a különbség. A korosztály szerinti különbségek megmaradtak: az idősebbek kisebb arányban árulják el, amit tudnak, mindkét korosztálynál nőtt azonban ez az arány.

A településtípus szerinti különbségek még erőteljesebbé váltak. A falvakban élők viszont a trend ellenében mozognak. Ott szignifikánsan csökkent azok száma, akik nem mondják el, amit tudnak. (A falvak tanulóinak a városokétól való különbsége más szituációkban is erőteljesen jelentkezik. Ez a jelenség még mélyebb elemzést kíván.)

2. ábra

Anyagi kár

4. Az osztályfőnök pénzt szed a kirándulásra. A barátod ezressel fizet, és a tanár véletlenül ötezresből ad neki vissza. A barátod elárulja neked, hogy mi történt, és megkér, hogy ne szólj erről senkinek.
a) Nem szólok róla senkinek
b) Azt mondom a barátomnak, hogy vissza kell adnia a tanárnak a neki járó pénzt

Ez a kérdés már lényegesen súlyosabb. A tanárnak való károkozás itt sem szándékos, de az elhallgatással nyilvánvalóan azzá válik. Ebben az esetben kívül maradni a helyzeten feltétlenül etikátlan. Elvárható, hogy a barátot rávegye társa a tévedés korrigálására. A hat évvel korábbi vizsgálatnál (ahol megjegyzések lehetősége is szerepelt a feladatban) a diákok nagy része, ha nem is árulta el, figyelmeztetné barátját, hogy adja vissza a pénzt. 2004-re azonban duplájára nőtt azok aránya, akik egészen biztos, hogy nem szólnának az esetről.

Itt is megmutatkozik tehát az a több helyen tetten érhető tendencia, hogy az ilyen helyzetekből jó kimaradni, ez a tanár és a társ ügye, nekem nincs közöm hozzá.

3. ábra

Figyelemre méltó változás, hogy a 98-as kutatás válaszadói között még különbséget tudtunk tenni aszerint, hogy a válaszolók milyen osztályközösségből jöttek. Minél rosszabb volt az osztályközösség, annál kevésbé szóltak az esetről a diákok. Ez a különbség 2004-re eltűnt.

A következő helyzetben már egy osztályszintű összeesküvés esetében kell eldönteni, hogy a válaszadó tartja-e magát a megállapodáshoz, vagy saját érdekét szem előtt tartva eleget tesz a tanár felszólításának.

A feladat letagadása

14. Van egy tanárotok, akit nem szerettek. Osztálytársaiddal megbeszélitek, hogy a legközelebbi órán letagadjátok a szóbeli feladatot. Te ennek ellenére felkészültél az órára. A tanár téged hív ki felelni.
a) A szokásos módon felelek
b) Tartom magam a megállapodáshoz, és azt mondom, hogy ez a lecke nem volt feladva.

Ismét egy szituáció, ahol komoly változások történtek: erősen nőtt azok aránya, akik a megbeszélés ellenére biztosan a szokásos módon felelnének.

4. ábra

Ha nem vizsgáljuk, hogy mennyire egyértelmű a cselekvés melletti döntés, csupán a döntés tényét vesszük figyelembe, akkor már nem látszik ilyen jelentősnek a változás. Gyakorlatilag minden csoportban nőtt azok aránya, akik inkább felelnek, mintsem letagadják a leckét.

5. ábra

Érdemes elgondolkodni azon, hogy mi rejlik az adatok hátterében. Az osztályközösség gyenge kohéziója, ahol az előzetes megállapodásnak nincs igazán súlya? Az egymás iránti szolidaritás gyengülése? Az egyéni teljesítmény fontossága? Esetleg magának a megállapodásnak a helytelenítése? Ez jellegzetesen olyan kérdéssorozat, amelyre csak konkrét helyzetekben lehet megalapozottan válaszolni. Annyi azonban minden esetre megállapítható, hogy a válaszok aránya ismét csak nem felel meg a serdülőkről, a köreikben hagyományosan fontos „betyárbecsületről” szóló sztereotípiának.

Elveszett osztálynapló

15. Elveszett az osztálynapló éppen a félévi jegyek lezárása előtt. Az osztályfőnökötök kétségbe van esve, mert rengeteg munkával jár az új napló kitöltése. Te tudod, hogy ki csente el.
a) Elárulom a tettest
b) Nem szólok semmit

A korosztályonkénti különbségek már 98-ban is igen nagyok voltak. A 2004-es vizsgálatban a hetedikesek 57 százaléka, a tizedikesek csupán 30 százaléka árulná el, ki volt a tettes. Összességében a diákok hasonló aránya dönt itt is egyik, vagy másik cselekvéstípus mellett, de a bizonytalanok aránya erősen csökkent, a határozottaké igen jelentősen nőtt.

6. ábra

Általános tapasztalatom, hogy a pedagógus továbbképzéseken résztvevő pedagógusok, sőt a pedagógusképzésben résztvevő hallgatók számára ez a probléma rendkívül súlyos, az egyik legsúlyosabb konfliktushelyzet, ami egy iskolában előfordulhat. Szó esik itt fontos, részben pótolhatatlan dokumentumról (hivatalos okiratról), arról a felelősségről és kétségtelen többletmunkáról, amely az osztályfőnököt sújtja, ha a napló nem kerül elő.
Itt a döntés nyilván erősen függ attól, hogy a diákok mennyire érzik át a napló eltűnésével kínos szituációba jutó pedagógus helyzetét, hogy számítanak-e nekik a pedagógust sújtó következmények. Nyilván szerepet játszik az is, hogy egyáltalán átérzik-e a kérdés súlyát, vagy egyszerű diákcsínynek tekintik. Az is felmerülhet a latolgatásnál, hogy akadhatnak olyan diákok, akik számára ez a mozzanat kimondottan hasznos, hiszen bizonyos csak ott dokumentált érdemjegyek, bejegyzések ezáltal megsemmisülnek. A döntések hátterére vonatkozó határozott választ itt is csak a konkrét esetekben lehet megadni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep