Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. augusztus 4. csütörtök, 9:59

A tanár ellenében…

Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról 5.

Négy olyan döntéshelyzet volt a kérdőívben (3., 4., 14., 15.), ahol el kellett dönteni: a tanár pártjára áll a válaszadó, vagy pedig inkább a társ, illetve a kortárscsoport érdekét helyezi előtérbe. A szituációk azonban súlyukat, körülményeiket, illetve a döntés tétjét tekintve erősen különböztek egymástól. Két esetben valamelyik osztálytársnak a tanárt károsító tettének elárulása és eltitkolása között volt szükség a döntésre, két esetben pedig kimondottan a tanár ellenében kellett a kortársak mellé állni.

Rongálás

3. Láttad, amikor a barátod az iskola előtt parkoló autók egyikéről letöri az emblémát. Tudod, hogy tekintélyes gyűjteményét gazdagítja evvel a darabbal. Másnap kiderült, hogy éppen az egyik tanár kocsijáról törte le a márkajelzést. A tanár téged kérdez, hogy tudod-e ki volt a tettes.
a) Megmondom neki az igazat
b) Nem mondom meg neki, hogy ki volt

Ebben az esetben a cselekmény bosszantó ugyan, de nem igazán jelentős. A rongálást elkövető gyerek nem tudja, hogy a tanárát károsítja meg. A vele vállalt szolidaritás következményei kívül maradnak a diákok életén, legjobb esetben a lelkiismeret furdalhatja az igazságot elhallgatót. Az árulás esetében a barátjával való viszonya sérül, s ezt gyakran nehezebb vállalni. Evvel is magyarázható, hogy a diákok már 98-ban is javarészt arra hajlottak, hogy nem mondják el tanáruknak, ki volt a tettes. 2004-ben ez már egészen határozott, hisz nem csak többen választják ezt a lehetőséget, hanem az „egészen biztos” válaszok aránya is igen jelentősen emelkedett.

1. ábra

Nemek szerinti bontásban a fiúk és lányok között gyakorlatilag eltűnt a különbség. A korosztály szerinti különbségek megmaradtak: az idősebbek kisebb arányban árulják el, amit tudnak, mindkét korosztálynál nőtt azonban ez az arány.

A településtípus szerinti különbségek még erőteljesebbé váltak. A falvakban élők viszont a trend ellenében mozognak. Ott szignifikánsan csökkent azok száma, akik nem mondják el, amit tudnak. (A falvak tanulóinak a városokétól való különbsége más szituációkban is erőteljesen jelentkezik. Ez a jelenség még mélyebb elemzést kíván.)

2. ábra

Anyagi kár

4. Az osztályfőnök pénzt szed a kirándulásra. A barátod ezressel fizet, és a tanár véletlenül ötezresből ad neki vissza. A barátod elárulja neked, hogy mi történt, és megkér, hogy ne szólj erről senkinek.
a) Nem szólok róla senkinek
b) Azt mondom a barátomnak, hogy vissza kell adnia a tanárnak a neki járó pénzt

Ez a kérdés már lényegesen súlyosabb. A tanárnak való károkozás itt sem szándékos, de az elhallgatással nyilvánvalóan azzá válik. Ebben az esetben kívül maradni a helyzeten feltétlenül etikátlan. Elvárható, hogy a barátot rávegye társa a tévedés korrigálására. A hat évvel korábbi vizsgálatnál (ahol megjegyzések lehetősége is szerepelt a feladatban) a diákok nagy része, ha nem is árulta el, figyelmeztetné barátját, hogy adja vissza a pénzt. 2004-re azonban duplájára nőtt azok aránya, akik egészen biztos, hogy nem szólnának az esetről.

Itt is megmutatkozik tehát az a több helyen tetten érhető tendencia, hogy az ilyen helyzetekből jó kimaradni, ez a tanár és a társ ügye, nekem nincs közöm hozzá.

3. ábra

Figyelemre méltó változás, hogy a 98-as kutatás válaszadói között még különbséget tudtunk tenni aszerint, hogy a válaszolók milyen osztályközösségből jöttek. Minél rosszabb volt az osztályközösség, annál kevésbé szóltak az esetről a diákok. Ez a különbség 2004-re eltűnt.

A következő helyzetben már egy osztályszintű összeesküvés esetében kell eldönteni, hogy a válaszadó tartja-e magát a megállapodáshoz, vagy saját érdekét szem előtt tartva eleget tesz a tanár felszólításának.

A feladat letagadása

14. Van egy tanárotok, akit nem szerettek. Osztálytársaiddal megbeszélitek, hogy a legközelebbi órán letagadjátok a szóbeli feladatot. Te ennek ellenére felkészültél az órára. A tanár téged hív ki felelni.
a) A szokásos módon felelek
b) Tartom magam a megállapodáshoz, és azt mondom, hogy ez a lecke nem volt feladva.

Ismét egy szituáció, ahol komoly változások történtek: erősen nőtt azok aránya, akik a megbeszélés ellenére biztosan a szokásos módon felelnének.

4. ábra

Ha nem vizsgáljuk, hogy mennyire egyértelmű a cselekvés melletti döntés, csupán a döntés tényét vesszük figyelembe, akkor már nem látszik ilyen jelentősnek a változás. Gyakorlatilag minden csoportban nőtt azok aránya, akik inkább felelnek, mintsem letagadják a leckét.

5. ábra

Érdemes elgondolkodni azon, hogy mi rejlik az adatok hátterében. Az osztályközösség gyenge kohéziója, ahol az előzetes megállapodásnak nincs igazán súlya? Az egymás iránti szolidaritás gyengülése? Az egyéni teljesítmény fontossága? Esetleg magának a megállapodásnak a helytelenítése? Ez jellegzetesen olyan kérdéssorozat, amelyre csak konkrét helyzetekben lehet megalapozottan válaszolni. Annyi azonban minden esetre megállapítható, hogy a válaszok aránya ismét csak nem felel meg a serdülőkről, a köreikben hagyományosan fontos „betyárbecsületről” szóló sztereotípiának.

Elveszett osztálynapló

15. Elveszett az osztálynapló éppen a félévi jegyek lezárása előtt. Az osztályfőnökötök kétségbe van esve, mert rengeteg munkával jár az új napló kitöltése. Te tudod, hogy ki csente el.
a) Elárulom a tettest
b) Nem szólok semmit

A korosztályonkénti különbségek már 98-ban is igen nagyok voltak. A 2004-es vizsgálatban a hetedikesek 57 százaléka, a tizedikesek csupán 30 százaléka árulná el, ki volt a tettes. Összességében a diákok hasonló aránya dönt itt is egyik, vagy másik cselekvéstípus mellett, de a bizonytalanok aránya erősen csökkent, a határozottaké igen jelentősen nőtt.

6. ábra

Általános tapasztalatom, hogy a pedagógus továbbképzéseken résztvevő pedagógusok, sőt a pedagógusképzésben résztvevő hallgatók számára ez a probléma rendkívül súlyos, az egyik legsúlyosabb konfliktushelyzet, ami egy iskolában előfordulhat. Szó esik itt fontos, részben pótolhatatlan dokumentumról (hivatalos okiratról), arról a felelősségről és kétségtelen többletmunkáról, amely az osztályfőnököt sújtja, ha a napló nem kerül elő.
Itt a döntés nyilván erősen függ attól, hogy a diákok mennyire érzik át a napló eltűnésével kínos szituációba jutó pedagógus helyzetét, hogy számítanak-e nekik a pedagógust sújtó következmények. Nyilván szerepet játszik az is, hogy egyáltalán átérzik-e a kérdés súlyát, vagy egyszerű diákcsínynek tekintik. Az is felmerülhet a latolgatásnál, hogy akadhatnak olyan diákok, akik számára ez a mozzanat kimondottan hasznos, hiszen bizonyos csak ott dokumentált érdemjegyek, bejegyzések ezáltal megsemmisülnek. A döntések hátterére vonatkozó határozott választ itt is csak a konkrét esetekben lehet megadni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.03.03.
Irodalom és cancel culture: Nyáry Krisztián a kötelezőkről és a vitakultúráról
Az író úgy véli, hogy a tananyagban, kánonban szereplő műveket reflektálatlanul semmiképpen nem kell a gyerekek kezébe adni. Nyáry a legnagyobb problémának a kronologikus irodalomoktatást...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.03.03.
Sorra fújják le a szóbeli felvételi vizsgákat a középiskolák a járványhelyzet miatt
Több budapesti és vidéki középiskolában törölték a szóbeli felvételi vizsgákat a fokozódó járványhelyzet miatt, erről az elmúlt napokban értesítették a szülőket és a diákokat....
(Forrás: eduline)
--
2021.03.03.
Ezekben a pillanatokban tarolja le a koronavírus a magyar iskolákat – Azonnali zárást kérnek a tanárok
Egyre több iskolában és óvodában terjed a koronavírus-járvány, az adatok gyakorlatilag napról napra romlanak. Ha a kormány nem zárja be az iskolákat, akkor hamarosan a koronavírus-járvá...
(Forrás: portfolio.hu)
--
2021.03.03.
Hiánypótló mesterségesintelligencia-oktatás indul
A gazdaság minden szegmensében használják már a mesterséges intelligenciát (MI), vagyis a munkaerőpiacra kerülőknek tisztában kell lenniük az új technológia mibenlétével. Azonban erre...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.03.03.
A Nemzeti Pedagógus Kar győri elnöke a differenciált döntések híve
A járványhelyzettől függetlenül is abban hiszek, hogy a szükséges teendőket helyben, de legalábbis a lokális viszonyok ismeretében érdemes meghozni. Jelenleg az általános iskolákban hagyom...
(Forrás: Kis Alföld)
--
2021.03.03.
Akiknek már idegen a tekenő – Zárszó a „Jókai-riadalomhoz”
Tanulhatunk-e valamit a Jókai-riadalomból? Talán annyit, hogy még sincs akkora baj. Nagyon is él a hagyomány, s bizony sokkal nagyobb a kötőereje, mint az előbb kifejtettem: éppen úgy feszü...
(Forrás: válasz online)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep