Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. augusztus 9. kedd, 23:59

Mihez kezdjünk mások titkaival?

Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról 8.

Az e témakörhöz sorolható két helyzetben a döntési alternatíva az osztálytárs, a barát titkának megőrzése, illetve ennek kiszolgáltatása a felnőtteknek (pedagógusnak, szülőnek). Mindkét szituációban kockázatos a tények elhallgatása, mivel az érintett kortárs veszélyes helyzetbe sodródhat, ha nem kap segítséget. Tehát a titok megőrzése nem egyértelműen a szolidaritás jele, bár tagadhatatlanul ennek lehetősége sem hanyagolható el. Az eddigi adatok fényében azonban nem hagyható figyelmen kívül a közömbösség, a mások ügyeibe való belekeveredéstől való tartózkodás, a felnőttek iránti bizalmatlanság.

Talán kábítószer

Az egyik osztálytársad már egy hete nem volt iskolában. Te az előző este láttad az utcán egy elég furcsa társaságban. Köszöntél is neki, de nem ismert fel, meglehetősen zavartan viselkedett. Úgy látszott, mintha kábítószer hatása alatt lett volna. Az osztályfőnököd éppen téged kérdez meg, hogy tudsz-e valami erről a gyerekről.

a) Elmondom neki, hogy mit tapasztaltam.
b) Azt felelem, hogy nem tudok róla semmit.

Itt a titok véletlenül jut a döntés elé kerülő osztálytárs tudomására, nem bízta rá senki ennek megőrzését. Ha az osztályfőnök valóban bizalmi személy, az ő segítsége ebben az esetben nagyon fontos lehetne. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a pedagógus éppen a válaszadót kérdezi, a titok elhallgatása tehát konkrét hazugsággal jár együtt. Természetesen az érintett serdülő kereshet más lehetőséget is arra, hogy társát kisegítse a nehéz helyzetből, a titok megőrzése nem feltétlenül jelent tehát közömbösséget.

A válaszok megoszlását tekintve 1998 óta nagyon komoly változás tapasztalható. A hat évvel korábbi kutatásban a diákok 61 százaléka az osztályfőnök kérdésére elmondta, hogy társát furcsa társaságban, vélhetően kábítószer hatása alatt látta. Ez az arány 2004-re 49 százalékra csökkent, a tizedikesek körében csak a megkérdezettek egyharmada árulja el tanárának, amit tud. A pedagógusok, a felnőttek iránti bizalmatlanság erősödése nem csupán ennek a kutatásnak a tapasztalata.

1. ábra
Nagyításhoz kattintson a képre.

A falusi tanulók ebben az esetben is konvencionálisabbnak bizonyulnak, feltételezhetően jobban bíznak a pedagógusban, és határozottabban elítélik a devianciát.

A barát szökése

A legjobb barátod neked elárulta, hogy megszökik otthonról, és megpróbál eljutni a külföldön élő apjához. Az édesanyjának azért nem szól, mert ő biztosan nem engedné el. Megkér, hogy legalább két napig ne szólj senkinek a tervéről. Másnap valóban nem jön iskolába. A kétségbeesett mama éppen tőled szeretné megtudni, hogy mit tudsz a gyerekéről.

a) Elárulom, hogy mit tervezett a barátom.
b) Azt mondom, hogy nem tudok semmit.

Ebben a szituációban a legjobb barát bízta rá titkát a társára. A titok kiadás tehát egyben az ígéret megszegését is jelenti, és tönkre teheti a baráti kapcsolatot. A dilemmát bonyolítja, hogy a kérdező felnőtt itt a gyerekéért aggódó anya, akinek hazudni érzelmi okokból is lényegesen nehezebb, mint az előző történet pedagógusának. Az érzelmi motiváció mellett tagadhatatlan, hogy a barát szökésével veszélyes helyzetbe sodorhatja magát, és a titkát megőrző barát az esetleges negatív következményekért is felelőssé válhat. Az igazság bevallására tehát az anyával való együttérzés mellett a barátért vállalt felelősség, illetve a kapcsolódó felelősségtől való szabadulás igénye is rábírhatja válaszadót. Nem véletlen, hogy a kutatáshoz kapcsolódó iskolakísérletnél éppen ez a szituáció váltotta ki a legtöbb és legélesebb vitát.

2. ábra
Nagyításhoz kattintson a képre.

Ennél a döntéshelyzetnél a többség elárulná az anyának barátja tervét. A határozott válaszok aránya az elmúlt évek sorában nőtt. A korábbi és a mostani kutatásban is szignifikáns különbség mutatkozott a nemek között. A lányok nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy felvilágosítsák a szülőt, mint a fiúk. (A 2004-es vizsgálatban az így döntő lányok aránya 79 százalék, szemben a fiúk 69 százalékával.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep