Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. augusztus 4. csütörtök, 11:59

Alapvető etikai normák megszegése 2.: Agresszió

Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról 7.

A vizsgálat egyik különösen elgondolkodtató eredménye, hogy az agresszió elutasítása erősödött, de ez az elutasítás – eddigi elemzésünk alapján – feltételezhetően nem annyira erkölcsi meggyőződésből, sokkal inkább a félelemből fakad. A „jobb a veszélyes dolgokba nem belekeveredni, biztonságosabb kívül maradni” tendenciája már korábban is érzékelhető volt. Ez magyarázza, hogy a többség megérti, megbocsátja, etikai szempontból nem kifogásolja, ha valaki fenyegetett helyzetben feladja elképzeléseit, vagy akkor sem árulja el társait, ha azok veszélyes helyzetet idéznek elő.

Két olyan szituáció található a kérdőívben, amelynek megítélése kapcsolatba hozható az agresszió kérdéskörével. Mindkét esetben abban a kérdésben kellett dönteni a diákoknak, hogy szolidaritást vállalnak-e az erőszakos tett elkövetőivel, vagy hajlandók leleplezni őket.

Bombariadó

A bombariadó – sajnos – olyan megszokott részévé vált a mindennapoknak, hogy a fiatalok többségének már szeme sem rebben, ha ilyesmit tapasztal. Lassan a klasszikus iskolai normaszegések (diákcsínyek?) közé sorolhatjuk a megalapozatlan pánikkeltésnek ezt a formáját.

12. Az iskolátokban az utóbbi hónapban már harmadik alkalommal van bombariadó. Te tudod, hogy melyik iskolatársad a tettes. Az igazgató hozzátok is bejön, és megkér benneteket, hogy segítsetek a névtelen telefonáló megtalálásában.
a) Megmondom, hogy ki a telefonáló.
b) Nem mondom el, amit tudok.

Az általános viselkedési módok között rákérdeztünk arra is, hogy a tanulók mennyire tartják súlyosnak a bombariadóval történő fenyegetőzést. E tett minősítése ugyan a 2004-es vizsgálatban is a negatív tartományban maradt, de lényegesen enyhébb megítélést kapott, mint korábban.

A következő táblázat mutatja, hogy ebben az esetben a diákok kétharmada nem segítene a tettes megtalálásában. Ez az arány a hat év alatt nem változott, de itt is nőtt a határozott válaszok aránya. Úgy látszik, a többséget nem érinti igazán ez a dolog annak ellenére, hogy a bombariadó előidézésnek tényét, mint említettem, elítélik.

1. ábra

A válaszok megoszlásában nem és kor szerint nem találtunk eltéréseket. A községben élők esetében továbbra is érzékelhető a már többször említett trend: ők sokkal szabálykövetőbbnek bizonyulnak, mint a városokban élő kortársaik: nagyobb arányban mutattak hajlandóságot a telefonáló bejelentésére.

Közvetlen tapasztalatok azt mutatják, hogy a diákok készek leleplezni a „tettest”, illetve partnerekké válni a felkutatásában, tette megakadályozásában, ha a hamis bombariadónak őket is érintő kellemetlen következményei lesznek. Például egy szombati vagy más szabadnapon tartják meg az így elmaradt tanítást.

Vandalizmus

Egy másik szituációban szintén egy etikai szempontból kifogásolható viselkedéssel szemben kellene fellépni.

8. Az osztályba belépve meglátod, hogy néhány osztálytársad festékszóró pisztollyal fújja be a frissen festett falakat, ajtókat és bútorokat. Azt mondják, hogy megvernek, ha elárulod őket. Az igazgató azt mondja, ha nem jelentkeznek a tettesek, az osztálynak kell kifizetnie az okozott kárt. Elég magas összegről van szó.

a) Elárulom a tetteseket.
b) Nem mondom meg, hogy kik voltak a tettesek.

Itt az érintett a bejelentéssel veszélyes helyzetbe sodorhatja magát. Ha azonban a tett elhallgatása mellett dönt, az osztálytársait (nyilván saját magát is beleértve) hozza méltatlan és kellemetlen helyzetbe, hiszen a kárt meg kell téríteni, mialatt a tettesek háborítatlanul lapítanak. A válaszok megoszlása azt jelzi, hogy ezt a nyilvánvaló igazságtalanságot a megkérdezettek körülbelül kétharmada nem viselné el. Ebbe az igazságérzet mellett nyilván belejátszanak az anyagi természetű következmények is, amelyek sok esetben (főleg a fiúknál) elnyomják a fenyegetés miatti félelmet.

2. ábra

A többség tehát elmondaná, ki volt a tettes, sőt a bejelentők aránya a 98-as kutatáshoz képest valamelyest nőtt. Az arányok növekedése főként a fiú válaszolóknak köszönhető. A határozott válaszok („egész biztos”) aránya ennél a kérdésnél is szignifikánsan emelkedett. Érdemes azonban eltöprengeni azon, hogy ez az arány miért csökken az idősebb korosztály esetében. A hetedikesek 71 százalékával szemben a tizedikeseknek csupán 61 százaléka leplezné le a tettest.

A falusi diákoknál ismét a konvenciók alapján elvárható válasznak van túlsúlya, sőt ez az arány a második vizsgálatra jelentősen emelkedett: a megkérdezettek 80 százaléka árulná el a tetteseket.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.03.06.
Az óvodákban és iskolákban is lesz hétfőtől gyermekfelügyelet
Hétfőtől április 7-ig, a tavaszi szünet végéig bezárnak az óvodák, az iskolák pedig online oktatásra térnek át. A kormány mindenkit arra kér, hogy ha van erre módja, akkor otthon oldja...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
A már meghirdetett felvételiket nem törlik a középiskolákban, kollégiumban az érettségizők maradhatnak
A kollégiumokból nem kell mindenkinek kiköltöznie a következő egy hónapban, az intézményvezető az idén érettségizőknek bennlakást, és méltányossági kérelem alapján ezt az arra rá...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Maruzsa digitális oktatást jelent be, a kormány rendkívüli iskolai szünetről posztol
Miután Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár pénteken bejelentette, hogy hétfőtől az óvodákban rendkívüli szünet lesz, az iskolák pedig tantermen kívüli, digitális munkarendre...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Ercse Kriszta: A tanárok a kormányzat elhanyagolt, veszélyeztetett és bántalmazott gyerekei
Nem kérdezik meg őket soha semmiről. A körülöttük kialakított szabályozási környezet tökéletesen ellehetetleníti, hogy autonóm, kreatív, felelős szakemberként, hivatásukhoz méltó...
(Forrás: g7.hu)
--
2021.03.05.
„Miért? Digitális oktatás lesz? Jaj, de jó, egész nap biciklizhetek az utcán!”
Majdnem pontosan egy évre a hirtelen bejelentett iskolabezárás után most újra tantermen kívüli digitális munkarendre állnak át az iskolák. A lépés várható volt, de nem sokkal felkészü...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.03.03.
Irodalom és cancel culture: Nyáry Krisztián a kötelezőkről és a vitakultúráról
Az író úgy véli, hogy a tananyagban, kánonban szereplő műveket reflektálatlanul semmiképpen nem kell a gyerekek kezébe adni. Nyáry a legnagyobb problémának a kronologikus irodalomoktatást...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep