Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2013. december 2. hétfő, 11:56

Széllel szemben…1

…nem lehet. De muszáj. Ez történik nap, mint nap a szakiskolákban. De kik is ezek a fiatalok, akikről olyan könnyedén lemondott a magyar társadalom? Kik ők, akikről még a pedagógus szakma sem tud – több találkozón beszéltünk kollégáimmal ezekről a gyerekekről – azt éreztük, mintha a Marsról jöttünk volna! Nem léteznek. Ha nem ismerjük a problémát, akkor nincs is. Mit lehet kezdeni velük? Melyek azok a módszerek, eljárások, melyekkel talán mégis meg lehet harcolni értük, velük? Erről szól ez a sorozat.

Nagyon sokszor átírtam, aztán töröltem, majd újraírtam ezt a bevezetőt. Hogyan is tudnék ezekről a gyerekekről úgy írni, hogy többségünk számára egyszerűen nem is léteznek – még a pedagógus szakma számára sem? Hogy ne puszta panaszkodás legyen, hanem egyfajta kiútkeresés. Azért, hogy ne fogadjuk el a lemondást róluk, melyet felgyorsítanak az új köznevelési törvény rendelkezései, hogy ne vesszenek el sem ezek a fiatalok, se a velük és értük dolgozó pedagógusok erőfeszítései.

A statisztikák szerint 127 ezren vannak. Számuk folyamatosan csökken, köszönhetően a tizenhat évre szállított tankötelezettségnek – Híd programok ide, vagy oda. Itt a legnagyobb a lemorzsolódás (20-23%), és itt vannak a „legproblémásabb” gyerekek. Szinte valamennyien halmozottan hátrányos helyzetűek, 43%-uk sajátos nevelési igényű tanuló, többségük cigány. Óriási tudásdeficittel érkeznek, olyan családi környezetből, mely szinte behozhatatlan hátrányt jelent.

(A képek csak illusztrációk, semmi közük a történetek helyszínéhez.)

Miközben a kormány hangsúlyt kíván helyezni a szakképzésre,

„A Magyar Kormány szakképzés-fejlesztési stratégiájának küldetése:


A XXI. század egyéni és társadalmi követelményeinek megfelelő, magas színvonalú szakképzés biztosítása, amely hozzájárul Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődéséhez, és amely – a képességek kibontakoztatásával – sikeres életpályára készíti fel az egyént.”
2

,addig intézkedései ennek a célnak ellenére hatnak. A riasztó az, hogy meg sem próbálja megmenteni ezeket a fiatalokat, akiket 5-10 év távlatában a munkaerő-piaci kínálat szempontjából domináns jelentőségűnek nevez. Lemond róluk. Tizenhat évre leszállított tankötelezettség, közismereti tárgyaikat heti 7 órában maximálta, ez idő alatt kellene pótolni az elmúlt évek hiányosságait olyan fiataloknál, akik se olvasni, se írni, se számolni nem tudnak megbízhatóan – gyakorlatilag analfabéták. Lerövidített szakképzés arra hivatkozva, hogy „felesleges és elsajátíthatatlan” ismeretekkel kár tömni a fejüket, úgyse… Minek is egy leendő szakácsnak ismerni Szent István nevét, József Attila verseit, vagy tudni, hogy a tigris, bár csíkos állat, mégsem zebra…?! Minek egy SNI-snek normális szakmát tanulnia, például szakács szakmát nyújtott képzésben – kivették mindet az OKJ-jegyzékből, helyette ugyanennyi idő alatt kínáljunk részképesítéseket, kamu szakmákat: lehet konyhai kisegítő, ruhatermék-összeállító, gyógynövény-termesztő, melegétkezdés eladó – csupa-csupa piacképes szakma!

De kik is ezek a fiatalok, akikről olyan könnyedén lemondott a magyar társadalom? Kik ők, akikről még a pedagógus szakma sem tud – több találkozón beszéltünk kollégáimmal ezekről a gyerekekről – azt éreztük, mintha a Marsról jöttünk volna! Nem léteznek. Ha nem ismerjük a problémát, akkor nincs is.

Mit lehet kezdeni velük? Melyek azok a módszerek, eljárások, melyekkel talán mégis meg lehet harcolni értük, velük? Erről szól ez a sorozat.

Az első rész szerzői: egy szakiskolai magyar tanár és egy szintén ott dolgozó fiatal pszichológus kolléga, akik nevét nem hozzuk nyilvánosságra a személyiségi jogok védelmében.

1A szerzők nevét nem adjuk meg, hogy ne lehessen beazonosítani az intézményt. Létező szakemberek, létező iskolák. Név és cím a szerkesztőségben.

2A Magyar Köztársaság Kormánya SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013-IG

6 üzenet

  1. Laura szerint:

    Nagyon jókor jelent meg ez a cikk, a csatolt linkekről nem is beszélve. Most kellene talán egy nagy levegőt venni és nekifutni alapjaitól az egésznek. Régi-régi emlékem egy film, ha jól emlékszem a címe valami ehhez hasonló lehet: "Tanár úrnak szeretettel". Egy néger, nagydarab tanár lesz az osztályfőnöke egy enyhén szólva elvetemült tagokból álló, végzés felé közeledő osztálynak. Tanításra esély sincs, a beszólások, röfögések mindennaposak, a nyílt ellenszegülés állandó állapot. A tanár feladja (felveszi) a harcot, sutba (szemeteskosárba) vágja a tankönyveket, a tanítást befejezettnek tekintve saját pályán folytatja – de most már – a háborút. A teljesen elvadult kölykökkel, a tananyag helyett, olyan kérdésekkel kezd el foglalkozni, amelyek egyre inkább érdeklik a fiatalokat, előbb néhányat, majd fokozatosan a többit is. A lányok kezdenek öntudatosan viselkedni, a megszokott durva kapcsolatok helyett szerelmek szövődnek, stb., valakik még tovább is tanulnak a végén felsőbb iskolákban. Bennem az élmény maradt meg, a történetet nem biztos, hogy jól jegyeztem meg. Ha így állunk, akkor tartsunk mi is egy kis szünetet! A tankönyveket küldjük szabadságra, kizárt dolog, hogy 2-3 hónap alatt ne jussunk el arra a szintre, hogy érdemes legyen órát tartani. Mi értelme van ennek ott, ahol még az is kénytelen együtt röfögni a kondával, aki – a cikknél maradva – idővel világhírű szakács lehetne? A politikai PR és az ennek hátterét megalapozó törvények annyit is érnek, a valósághoz alig van közük, javarészt betarthatatlanok. Évnyitóra olyan iskolába "szokás" járni, ahol a medence széléről készített fotón egyértelműen látszik: a vízben lubickoló gyerekek fején legalább 120 000,- Ft összértékű úszósapka van. A KLIK talán attól elégedett lesz, hogy csak addig van csak csend az osztályban, amíg szigorú tekintetű tanfelügyelő mustrálgatja a hátsó padból a táblára rajzolgató tanítónéni bájait? Tehát, tessék bátran elindulni és a végén tartani egy konferenciát, pénz igazából csak ennek megszervezéséhez kell.

  2. Juli szerint:

    Laura filmajánlása nekem egy évszázados magyar novellára terelte az emlékezetemet. Olvassátok el Móra Ferenc Kalcinált szódáját! A fiatal újságíró havidíjas tanítói állást kap egy inasiskolában.
    És megpróbál szél ellen…
    Íme: http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=488

  3. Laura szerint:

    Megtaláltam a filmet is és mellé az ajánlást. "Mark Thackeray mérnökként adja fejét a tanításra, és rögtön egy olyan osztályt kap London hírhedt negyedében, az East End-en, amelyet még egyetlen tanárnak sem sikerült megfegyelmezni. Thackeray abban reménykedve vállalja el a munkát, hogy úgyis hamarosan el tud majd helyezkedni szakmájában és megszabadul a kezelhetetlen csapattól. Ám a mérnöki felkérés csak várat magára, így Mr. Thackeray lassan rájön: muszáj kézbe vennie az osztály neveltetését…" Elnézést, ha ez reklám és ezért itt nem jelenhet meg, nyugodtan töröljétek a hozzászólásomat. Mondjuk én, egészen biztos, hogy nem 1967-ben láttam…:)

  4. Laura szerint:

    Kedves Juli!
    Szerintem a mai oktatásirányítók csak az első 6 bekezdést olvasták el, a lényegig el sem jutottak… A történet példaadó, köszönöm, hogy megosztottad.

  5. Juli szerint:

    Kedves Laura! Már miért törölnénk? Köszönjük szépen, hogy felhívtad a figyelmet rá.

    Itt lehet a filmről olvasni: http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page ?i_film_id=35081

    Le is lehet tölteni: http://www.filmespolconline.net /tanarurnakszeretetteltosirwithlove1967/.

  6. Laura szerint:

    Köszi, megnéztem újra. Igazán tanulságos, megfontolandó. Beadvány helyett ilyen linkeket kellene küldeni hatalmaséknak, ha szeretik a filmeket, még hatása is lehet a döntésekre.

Hozzászólás a(z) Laura bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep