Van Vészkijárat

4. Egy szót se szólj!

„…ha a gyerek magára marad ezzel az élménnyel és a senkinek el nem mondható titkával, az még nehezebben gyógyuló nyomot hagy, mint maga az abúzus. Nem kell hogy így legyen. Minden felnőtt felelős azért, hogy észrevegye, ha egy gyereket bántanak.” (Forrás)

Magyarországon minden tizedik(!) gyereket ér szexuális inzultus – állítják „A jogerő legyen veled” című könyv (2010) szerzői, Herczog Mária, az ismert gyermekvédelmi szakember és Győrfi Éva, a Család, Gyermek, Ifjúság kiadvány felelős szerkesztője. A szexuális abúzus minden tekintetben az egyik legsúlyosabb gyermekbántalmazás, mégis már a felismerése is komoly kihívás elé állítja a szakembereket.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becsült adatai szerint évente világszerte 150 millió 18 év alatti lány és 73 millió 18 év alatti fiú válik szexuális zaklatás (érintkezés) vagy fizikai kontaktussal párosuló egyéb szexuális erőszakformák áldozatává. A szexuális abúzus elkövetői többnyire a gyermek családtagjai vagy olyan személyek, akikkel bizalmi viszonyban van (pl. edző, tanár, rendőr, a család alkalmazottja). (Forrás)

Talán nincs is szükség még ennyi külső hivatkozásra sem ahhoz, hogy érzékeljük, a kiskorúak szexuális bántalmazása, a családon belüli erőszak valóban a legkényesebb témák egyike, számos olyan aspektussal, amelyek bőven túlmutatnak a konkrét bűncselekményen. Az erről való beszéd egy közösségben mégis kiemelten szükséges, s ha van értelme ilyet állítani, ebben a témában fokozottan érvényes lehet a prevenció szerepe.

Természetesen, valamennyire érthető önvédelemből (is) mindenki elkerülni vágyik a problémával való foglalkozást, szembenézést, de már csak az egészen elborzasztó statisztikai adatok is azt támasztják alá, hogy a téma kerülése tulajdonképpen felelőtlenség egy osztályfőnök, vagy bármilyen, kamaszcsoportban valamilyen módon vezető szerepben lévő felnőtt részéről.

Épp, mivel itt a bántalmazott testi-lelki sérülésein túl a környezetre is óriási felelősség hárul, nagyon is érdemes egy olyan, fikcióban megteremtett helyzeten és karaktereken keresztül foglalkozni ezzel a jelenséggel, amely árnyaltan, átélhetően, megérthetően, de mégis eltávolítottan mutatja meg a problémát.

Nagy Anikó Johanna Egy szót se szólj című regényében a tizenöt éves Hanga életét apja halála óta a depresszió uralja. Mintha semmi sem akarna összejönni: képtelen a tanulásra koncentrálni, rengeteget hízott, ráadásul három lány az osztályából folyamatosan szekálja. Minden napja ugyanolyan egyhangúan telik, míg be nem költözik a szomszédba egy házaspár. A férfi, Balázs szinte apjaként gondoskodik róla: segít neki a tanulásban, jókat beszélgetnek és ajándékokkal lepi meg a lányt. Hanga egyre jókedvűbb és magabiztosabb lesz, és úgy tűnik, végre minden jóra fordul. Ám egy idő után kiderül, hogy Balázs nem az, akinek mutatja magát, Hanga élete pedig rémálommá változik… Kinek a segítségére számíthatsz, ha nem hisznek neked? Kihez fordulj, ha már senkiben sem bízhatsz? Van egyáltalán kiút, és ha igen, merre keresd?

A feldolgozandó szövegrész itt olvasható PDF formátumban.

Ajánlott linkek a téma feldolgozáshoz:

Szexedukacios-weboldal-es-app-kamaszoknak – Hintalovon.hu
A gyermekbántalmazás statisztikája, Papházi Tibor, EMMI
Hogyan lehet kíméletes, gyermekbarát módon meghallgatni a súlyos bántalmazás áldozatává vált gyerekeket? Hintalovon Alapítvány
Neményi Eszter: Titoktartás vagy jelentési kötelezettség gyermekek szexuális bántalmazása esetén