A multikulturális nevelés létjogosultsága és szükségessége az Európai Unióban
II. A multikulturalitás szerepe
A multikulturalizmus napról napra egyre szélesebb rétegeket érint nem csak Európában, hanem szerte a világon. Ennek taglalása azonban messze túlmutat e dolgozat keretein, így a téma konkretizáltsága miatt az értekezés az Európai Unióra korlátozódik.
Az 1952-ben létrejött Szén-és Acélközösség az elmúlt ötven év folyamán bizonyította, hogy – változásokon és bővüléseken keresztülmenve – Európa országainak szüksége van együttműködésre. Az azóta ebből létrejött Európai Unió egyik fő problémájaként szokták emlegetni a több nyelvvel és kultúrával való rendelkezést, amit e dolgozat szerzője inkább lehetőségnek és kihívásnak nevez. Az Amerikai Egyesült Államok egyik fő erősségének a közös nyelvet és kultúrát tartják, ám még nem hallottuk róla sem azt, hogy régi történelmi múltra tekint vissza, sem pedig azt, hogy sokszínű. Ezzel szemben Európa több ezer éves múltra tekint vissza, és nem csak nyelvileg, hanem kulturálisan, szokás- és hagyományvilágában, vallásában is sokszínű, változatos. A multikulturalitás nem akadály a népek közti közeledésben, hanem lehetőség az új megismerésére, befogadására, elsajátítására. Lehetőség a tanulásra, a fejlődésre, újszerű kapcsolatok kialakítására. Európa multikulturalitását nem a fejlődés vagy együttműködés gátlójának kell tekinteni, hanem meg kell tanulni vele együtt élni, és az általa nyújtott lehetőségeket kihasználni.
