2008. június 24. kedd, 22:13
A virtuális nevelésügyi kongresszus zárszava
Virtuális Nevelésügyi Kongresszusunkat az elmúlt év novemberében indítottuk. Az apropó a VII. Nevelésügyi Kongresszus meghirdetése volt, amelyhez civil szervezetként az OFOE az elsők között csatlakozott. Mégpedig azért, mert nagyon sok problémát érzékeltünk a közoktatás működésében, és szerettünk volna lehetőséget találni az ezekről való szakmai diskurzusra pedagógusokkal, közoktatási szakértőkkel, tudományos kutatókkal, döntéshozókkal. Reménykedtünk abban, hogy több oldalról látva a problémákat, azok megoldásához is sikerül utat találni. A Virtuális kongresszus gondolatát Takács Géza, a Taní-tani korábbi főszerkesztője inspirálta, akinek a személyes naplókra épített beszélgetés műfaját is köszönhetjük.
Kongresszusunk indítása tudatosan kemény volt. A határozott felütéstől azt reméltük, hogy motiválja az érintetteket, akik aztán majd reflektálnak, érvelnek és ellenérvelnek, tehát beindul a széles körű vita. A nyílt vitára való felhívást – lehet, hogy annak szándékosan provokatív jellege miatt – az oktatásirányítás és a kutatás, fejlesztés szakemberei nem fogadták el. Maradtunk tehát magunk között: egy virtuális térben szerveződő, nagyjából 60 tagot számláló aktív csapat, a statisztikai adatok szerint körülbelül ezerfős holdudvarral.
Amikor elkezdtük a virtuális kongresszust, magunk sem tudtuk, mi keletkezik ebből. A beköszöntőben több szereplős szakmai vitát vizionáltunk. A szakmai vita létrejött, de sajnos – mint már jeleztük – nem lett több szereplős, minthogy az oktatásirányítás felelősei és a pedagógia tudományának művelői, csekély számú kivételtől eltekintve, távol maradtak. A kongresszus résztvevőinek jelentős része abból a virtuális tantestületből került ki, amelyik spontán módon szerveződött már korábban is az interneten, továbbá abból a csapatból, akik korábban a Takács Géza által szerkesztett Taní-tani szellemi műhelyéhez tartoztak.
Novembertől kezdve többnyire heti rendszerességgel kerültek fel a honlapra azok a „naplórészletek” (összesen 27), amelyek szerzői arra vállalkoztak, hogy személyes látleletet adjanak az iskola világáról. A naplók között szép számmal akadtak komoly vitát, pezsgő beszélgetést provokáló írások, melyeknek – s a mindinkább aktivizálódó olvasói körnek is – hála, színes, sokrétű, az iskolákban felmerülő problémákkal tabuk nélkül foglalkozó beszélgetés bontakozott ki a virtuális kongresszuson. Amiért a rendezvényünket sikeresnek tekintjük, az a spontán módon megszerveződő empatikus, elkötelezett és igényes kisközösség, amellyel a következő tanévben – más formában – folytatni szeretnénk a közös munkát.
Nem véletlen, hogy a legnagyobb visszhangot azok az írások keltették, amelyek a pedagógiai gyakorlat legküzdelmesebb területével: a hátrányos helyzetű tanulók iskolai esélyeivel foglalkoztak. Ezek közül kiemelkedően sok reflexió érkezett Leiner Károly: Varázsoljunk kollégák! (91), Peer Krisztina: Az idegen: Találkozásom cigány gyerekekkel (72) és Benedekné Fekete Hajnalka: Hétköznapok (50) című írására.
„Bízunk abban, hogy ha minél több oldalról sikerül ránéznünk az előttünk tornyosuló problémahalomra, világosabban fogunk látni, és talán még egymáshoz is közelebb jutunk” – írtuk annak idején a virtuális kongresszus beköszöntőjében. Problémák vetődtek fel bőven, és – legalábbis a pedagógusok szemszögéből – sikerült is néhányról mélyebben szót váltani. Civil szervezet lévén – mivel az oktatási kormányzat „társadalmi vitát” hirdetett – megtettük és a területért felelős államtitkárnak eljuttattuk észrevételeinket, javaslatainkat. Sajnos semmi jele annak, hogy a döntéshozók a legcsekélyebb mértékben is odafigyelnének arra, amit mondunk, javaslunk. Ez a tapasztalat is része annak a látleletnek, amit Virtuális kongresszusunk segítségével vázoltunk fel.
A jövő tanévben a virtuális térben és a „valóságban” is tovább keressük a szakmai cselekvés lehetőségét.
Köszönjük szerzőinknek, beszélgetőpartnereinknek és olvasóinknak szellemi-lelki jelenlétüket!
Földes Petra
Szekszárdi Júlia
Számok
A webhelystatisztika a szerkesztőség munkáját segíti. Mivel elég sok szempont és összehasonlító adat ismerete szükséges a számok elemzéséhez, ezért elég nehéz a Virtuális kongresszusra vonatkozó adatokat úgy nyilvánosságra hozni, hogy azok valóban informatívak legyenek.
Óvatosságból a következőkben a statisztikában található legkisebb mutató, az egyedi látogatók száma szerint fogjuk áttekinteni a Virtuális kongresszus látogatottságát. Ez az egy-egy lapot letöltő, egymástól egyértelműen megkülönböztethető látogatók számát jelenti (ennél kb. 1,7-szer nagyobb szám lenne a látogatások száma és az Osztályfőnök.hu esetében kb. 4,8-szeres érték lenne a lapletöltéseké). Fontos megjegyezni, hogy az adatok csak a humán látogatókra vonatkoznak; a különféle jó- és rosszindulatú robotok tevékenysége nem torzítja a számokat.
A Virtuális kongresszus cikkeinek a 2007. november 21. és 2008. június 19. közötti időszakban 22 943 egyedi látogatója volt. Ugyanezen időszakban 4 794-en keresték fel a Virtuális kongresszus rovatoldalát. Persze nem kell rögtön egy stadionnyi olvasót elképzelni, mert ugyanazon olvasó minden cikk esetében egyedi látogatónak számít. Azonban így is elmondható, hogy látogatóink ezres nagyságrendben követték a kongresszus munkáját.
A Virtuális kongresszuson (a köszöntőt nem számítva) 26 cikk jelent meg a vizsgált időszakban. Alább a kongresszus 10 legnézettebb cikkének eredményei láthatók – ez természetesen nem verseny; azt sem árt figyelembe venni, hogy nem minden cikknek volt ugyanannyi ideje, hogy olvasókat szerezzen; a naptári hatások (pl. szünetek, félévzárás, érettségi időszak) is nagyban befolyásolják egy-egy cikk esélyeit. A cikkek mellett a megjelenés dátuma és az egyedi látogatók száma olvasható.
- Varázsoljunk, kollégák! (2008. március 5.): 2087
- Levél közoktatásunkról (2007. november 21.): 1980
- Az idegen (2008. április 16.): 1388
- Emelt fővel tanárnak lenni (2008. január 23.): 1251
- Rekviem a pedagógiai intézetekért (2008. február 13.): 1216
- Periklész ma (2007. december 12.): 1174
- Mostan finom sajtokról álmodom (2007. december 5.): 1168
- Fapados közoktatás… (2007. november 28.): 1111
- A kudarc érintése (idézet) (2007. december 21.): 1072
- Tudósítás a maszlagból (2008. március 19.): 988
A Virtuális kongresszus cikkeihez összesen 514 hozzászólás érkezett. Az egy cikkhez érkező hozzászólások számának legkiemelkedőbb értéke 91 volt, a legkisebb 2. (Bár nem statisztikai szempont, de a hozzászólásokat jóformán nem kellett moderálni, a többségük konstruktív volt; szinte senki nem próbálkozott személyeskedő, trágár vagy alkotmányt sértő megnyilvánulásokkal tönkretenni az eszmecserét.)
*
A vizsgált időszakra vonatkozó tájékoztató adatok (az átfedések miatt ezekből az adatokból nincs értelme arányszámokat képezni):
- Összes látogató: 322 953.
- Cikkeket letöltő egyedi látogatók: 169 246 (a honlapon összesen kb. 540 cikk található).
- Összes hozzászólás: 1 443 (a Tanácsadó hozzászólásai nélkül 663).
- Összes lapletöltés: 1 549 394.
A nyitólapnak 61 249, a legnézettebb szolgáltatásnak (Tanácsadó) 49 917, a legnézettebb cikknek (Rendhagyó megemlékezés 1848. március 15-ről) 8 063; a legnézettebb rovatoldalnak (Óratervek) 6 564 egyedi látogatója volt.
Mészáros János
amikor megjött a meghívó julitól, nem tudtam eldönteni, mi a jobb? ha el tudok menni, vagy ha nem. ha tudok menni, nincs állásom. ha nem, van. most ez utóbbi a helyzet.
egy webkamera esetleg?
szeretem olvasni a lényeget megragadó írásaidat. szeretném élőben is hallani az érveidet. le kéne majd írnotok milyen volt, hogy mi, távolmaradók is részesüljünk a jóból.
Kedves "Meseszép"! A világért ne veszítsd el az állásodat miattunk! Könyvet majd küldünk, csak írd meg, milyen postacímre.
Én (mint a virtuálisok fantomja) mindig Veletek vagyok. A helyrajzi kérdések nem számottevőek, bár az a "kocka sör" a Margitszigeten Veletek, kedves Virtuálisok, határozottan jobban esne élőben. Sajnos vagy szerencsére (még nem tudom eldönteni) egy cipőben járok Meseszéppel. Még megvan az iskolám,az állásom. És akár hiszitek, akár nem, két nappal ezelőtt ez még nagyon is kétséges volt.
Azért remélem sikerül egy jó kis találkozót összehoznotok. Kíváncsian fogom várni az erről szóló beszámolókat.
Kedves Gergely! Szeretettel üdvözlünk, és várunk hétfőn. Szívesen nézünk előre, és örülünk, ha ebben segítesz. Az eddig befektetett energiát sem véljük feleslegesnek, bár jó lenne a dologban tovább jutni.
Kedves Fantomunk,alias Sulifon! Teljesen megértjük, hogy a tanévkezdés napján olyan messziről nem tudtok eljönni, és persze sajnáljuk. Vigaszul annyit, hogy szervezünk még egyéb találkozót is. Írd meg, kérlek, milyen címre küldjük majd a Neked járó tiszteletpéldányt.
Kedves Juli, és Virtuálisok!
a kongresszusról lemaradtam, (túlélem), a sajtótájékoztatót, az utána következő beszélgetést viszont szívből sajnálom. nem a tiszteletpéldány miatt. én azt nem is kérném, szeretném boltban megvásárolni, ezzel is gyarapítani az ofoe mozgásterét. 🙂 nekem ez a virtkong nagyon sokat jelentett, jelent. a napi harcok, kudarcok közt – a szakmát. hogy erről kellene szólnia a mindennapoknak is. amikor elfogyott az erőm, úgy éreztem, nulla vagyok (vagy hulla?), akkor itt olvashattam olyakat, hogy megszépült a lelkem. vagy mélyen magamba révedtem, és elgondolkodtam, lám, így kellett volna. de szívesen tanulok, csak legyen miért. és kiért. ez a tanév eldönti. így, vagy úgy.
hajrá, előre!
Kedves Meseszép! Ne aggódj folytatjuk a „a virtkongot, a formán még töprengünk. Lesz még találkozó is, ahogy már korábban Sulifonnak írtam. A könyvből mindenképpen jár Nektek mint törzstagoknak a tiszteletpéldány. Az már más kérdés, hogy megköszönöm, ha segítitek a terjesztést.
Nézzétek a Kölöknetet is a sok jó írásotokkal,amelyek a napokban jelentek/jelennek meg.
Tőled tanultam különben – többek között – azt is, hogy „az élet szép”, szíveskedj tehát ehhez tartani magadat. Jó tanévkezdést, sok aranyos kisgyereket kívánok.
Kedves Mindenki!
Terveimmel ellentétben nem leszek, lehetek veletek(egyik békámnak szerzek éppen munkát), így nézzétek el nekem!, de a megbeszélést nem tudtuk más időpontra tenni – azért ha sikerül, megyek utánatok …