2020. május 11. hétfő, 17:18
Pedagógiai jegyzetek a karanténből 2. – Mi a korszerű pedagógia?
Fontos és jól felhasználható mindaz a digitális tudás, amit tanárok most megszereznek és begyakorolnak, a különféle platformok, oktatási portálok, csatornák és megosztások, de mégsem ezek használata jelenti az oktatás korszerűségét. Hanem azon elvek követése, amelyek egy a közösségre és az egyénre egyaránt és egyszerre figyelő, a képességfejlesztést, a gondolkodásfejlesztést, a tudásátadást és a világ megértését egyszere szolgáló, változatos, a diákok aktív részvételére építő iskolát körvonalaznak (Fenyő D. György).
A veszélyhelyzetben még sajnos zárva tartanak az artmozik, ám a Távmozi-szolgáltatás segítségével egy Oscar-díjra jelölt, kiváló francia filmmel igyekszünk pótolni az élményt. A TávSuliMozi vetítés időpontja: 2020. május 22. (péntek) 10 óra. A Nyomorultak megrendítő, számos szereplőt mozgató, rendkívül izgalmas mai történet Párizs bevándorlók lakta külvárosából, ahol egy háromfős rendőrosztag teljesít szolgálatot. A már most klasszikusként emlegetett film Cannes-ban elnyerte a Zsűri díját, s Oscar-díjra is nominálták a legjobb nemzetközi film kategóriában
Fenyő D. György Az interakciók művészete című jegyzetén elgondolkozva egy fontos kérdés fogalmazódott meg bennem. Vajon szeptemberben visszaülünk-e a 19-20. századi padokba, amelyekből már csak a lecsavarozás hiányzik, hogy a retro élmény teljes legyen? Vagy esetleg tovább megyünk a kényszerből megkezdett, de – sok erőfeszítés árán – mégis csak kitaposott úton? (Tokaji Ildikó)
Mától június 7-éig lehet jelentkezni a – járvány helyzetben az egészségügyi dolgozók gyerekeinek távoktatását is felvállaló – KórházSuli Alapítvány MÁSKÉPP Kiállítására. A szervezők idén nemcsak a kórházsulisok, önkénteseik, partnereik és támogatóik műveit várják, hanem mindenkiét, aki a felhívást olvasva kedvet kap az alkotásra! A szakmai zsűri által kiválasztott legjobb 50 alkotást előbb virtuális, majd a veszélyhelyzet múltán valóságos tárlaton is bemutatják, és vándorkiállítást is rendeznek belőlük.
A Láthatatlan Kiállítás a felmerülő igényeket kielégítendő, összeállította online iskolai, óvodai programját, melynek keretén belül lehetőség van "élőben" találkozni olyan látássérült személyekkel, akik a Láthatatlan Kiállításon vezetnek túrákat. A jelen helyzetre való tekintettel azonban, most más tartalommal, de mégis láthatóvá teszik a láthatatlant – rendhagyó módon otthonról, online.
Leveleket kapok, kétségbeesett pedagógusoktól, hogy mit csináljanak? Mert nem dolgoznak, nem csinálják a tanítványaik, pedig ők már mindent megpróbáltak, és azt hitték, menni fog, mert jóban voltak velük, de mégsem megy. Tulajdonképpen öröm az ilyen leveleket olvasni, mert olyan pedagógiai hozzáállást tükröz, ami nem adja fel. Mert sokan nem tipródnak már ilyesmin. Kiküldik a feladatot, ők megtették a magukét, ha nem küldi, hát nem küldi. Magára vessen. Ő tudja igazolni, hogy elküldte. A többi nem az ő dolga. Nem az ő felelőssége (L. Ritók Nóra).
A pedagógus szakma tanulásszervezői szakértéssé alakul. A gyerekek vezetése helyett a gyerekek haladásának, fejlődésének, útjának egyengetése a feladat a digitális nemzedékek tanításában. Ezért a pedagógus egyre inkább a háttérbe húzódik, és afféle szürke eminenciásként mozgatja a szálakat. Inkább egy tutorhoz hasonlóvá lesz a munkája. Ez azzal jár, hogy sokkal aktívabb tanórán kívül, mint a tanórán. A cél, hogy a tanórán a tanulók legyenek aktívak. Ez akkor érhető el, ha a tanórára úgy készül a tanár, hogy ott nagyon sokféle diák lesz, akik sokféle képességgel, tudással és érdeklődéssel érkeznek (Gyarmathy Éva).