2011. augusztus 11. csütörtök, 7:49
Facebook-2011 – részletek Tóth-Mózer Szilvia és Lévai Dóra tanulmányából
Az online közösségi felületek megismerése a pedagógusok és szülők számára egyaránt kihívásokat jelentő feladat lehet. Szeretnénk megérteni, hogy mi vonzza ide naponta a gyermekeinket, diákjainkat, de mindaddig nem kapunk pontos választ ezekre a kérdésekre, amíg magunk nem válunk a folyamat résztvevőivé. Tudjuk, hogy amint belépünk ebbe a világba, egy olyan új helyzetben találjuk magunkat, amelyben a kezdetektől fogva alakulhat online személyiségünk – akár aktív felhasználók leszünk, akár csak csöndes megfigyelők.
A MESTERTANÁR videoportál a pedagógus tevékenységet segítő videofelvételeket és aktív online közösségi fórumot kínál pedagógushallgatók és gyakorló pedagógusok számára. A portált az Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kara alapította, létrejöttéhez a TÁMOP 4.2.1. pályázati program nyújtott támogatást. 
Arról, hogy mennyit olvasnak a fiatalok, meglehetősen pontos képet festenek a kutatások, és szintén képet kapunk arról, hogy mit olvasnak. Sokkal kevesebb szó esik azonban arról, hogyan olvasnak az újabb generációk. Valószínűnek tartom, hogy amit mint „kevesebb olvasást” vagy „az olvasás háttérbe szorulását” szoktunk azonosítani, amögött – legalábbis részben – megváltozott olvasási és gondolkodásbeli stratégiák állnak. 
A közép- és főiskolás diákok társadalmi célú reklámfilmjei rendkívül szellemesen jelenítik meg az esélyegyenlőség és a romaintegráció bonyolult problémakörét. Honlapunkon több tucat film közül mutatunk be hármat, abban a reményben, hogy minél több tanárhoz és diákhoz eljutva segítenek majd a szemléletformálásban. Taneszközként is felhasználhatók társadalomismeret, etika és/vagy osztályfőnöki órákon.
Az alternatív iskolák régóta dolgoznak a szabad órakerettel, amikor a tevékenység és a gyerekek állapota dönti el, meddig tartson egy óra. Ha nagyon belemerülnek, lehet 60 perc is. Ám ha negyed óra múlva érzékelhetően fáradtabbak, mint kellene, abbahagyják a tanulást, és pihennek, játszanak, vagy kimennek a szabadba. Náluk valahogy működik. A hagyományos oktatási rendszerbe talán sose fog beépülni. Most pláne nem. (L. Ritók Nóra)
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkárságáról levélben keresték meg az iskolafenntartó egyházakat, és a válaszok alapján előzetes összesítést készítettek arról, hogy szeptembertől hány, az előző tanévben még önkormányzati fenntartásban működő óvoda és iskola kerül át egyházi fenntartásba. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a legtöbb: 53 óvodát és iskolát a katolikus egyház veszi át. A reformátusok tizenkettőt, a baptisták hatot, az evangélikusok és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ötöt-ötöt.
A ballaszt a Magyar Etimológiai Nagyszótár szerint "vitorlás hajó fenéksúlya, holtsúlya", "léggömb nehezéke, amelyet kidobnak az emelkedés érdekében", "(átvitt értelemben) tehertétel, visszahúzó erő". Ilyen ballasztot jelentenek pillanatnyilag az óvodák és iskolák a finanszírozási nehézségekkel küszködő önkormányzatok számára. Szeptembertől több, mint 80 tehertételnek minősülő nevelési intézmény kerül egyházi fenntartásba.
Régóta készül megírni a cikket, hónapok óta halogatja. Többször is rákészült már, de valahogy sehogy sem jutott el a megvalósításig. Előbb azért nem, mert képtelen lett volna beszélni arról, ami vele megesett. Aztán meg örült, hogy elmúlt a testét-lelkét megbénító fájdalom, és nem szívesen élte volna át újból, ami történt. De megint kérték, ezért most mégis nekiveselkedik az írásnak. 
Az Educatio Kht. 2007-ben adta ki Lisa Delpit Mások gyermekei (Other People´s children) című művét. A kötet nem került kereskedelmi forgalomba, így, bár ingyenesen hozzáférhető, létezése a szélesebb szakmai közönség számára a mai napig titokban maradt. A kiváló afroamerikai szakember június végén egy hetet töltött Magyarországon, és látogatása alkalmat adott a Hivatalos kultúra és kisebbségi tanuló alcímet viselő kötet újra felfedezésére.