„Az a kulturális pesszimizmus, amellyel Popper Péter pszicho-filozófus jóvoltából nemrég megismerkedhettek egyik napilapunk olvasói (ld. kapcsolódó anyagunkat), átfogó történelmi kilátástalanságot áraszt. Szélső határig feszíti: a jelenségek világára nézve kivétel nélkülivé általánosítja a lazán „magyar borúlátás"-ként emlegetett életérzést, hangulatkultúrát, kudarc-attitűdöt, a vereség valószínűségével számoló cselekvési stratégiát. (...) Összemossa a maga misztikus reménytelenségével – „a világ megőrült" – a „magyar borúlátás"-t, amely ismerős a pedagógiai berkekből is. Ennek gondolatisága a pedagógiai közéletben is kissé olcsó, sokszor felszínes, szerencsére egészében még kialakulatlan. Szerencsére, mondom. Mert így legalább érvelni lehet vele szemben.”

„Nem szoktam részinformációk alapján véleményt nyilvánítani. Most kivételt teszek. Felzaklatott, amit a Felvételi Információs Szolgálat és a Marketing Centrum véleményszondázásából kiolvastam. Megbízottaik (akik tanárok is lehettek) azt kérdezték 655 középiskola 30 ezer 10–12. évfolyamos diákjától, hogy kit ismernek a 20. századi közéletből. Kit ismernek el közülük, és kit utasítanak el? (Ennek a felmérésnek két előzménye is volt. A 2002-es felvétel egyik adatára emlékezhetünk: a vizsgálati minta 9 százaléka pozitívan említette Hitler Adolfot. Ez az arány a rendvédelmi továbbtanulásra jelentkezők között akkor elérte a 14 százalékot.)”

„Az erkölcstan általában a kritikai képességet emeli ki az autonóm személyiség legfőbb jegyeként. Ez a képesség az önálló gondolkodás védjegye is. A jelen helyzetben azonban azt érzem az erkölcsi nevelés fő feladatának, hogy tanítványaink önálló ítélete a jó eszme megerősítésében, az igazságossággal szemben táplált kétségek eloszlatásában, a humánum jelenlétéhez kötött jó élet védelmében, a közvetlen önérdek érvényesítéséről való lemondás képességében fejeződjön ki. Nehéz korszakokban a jóra való elszántság minden másnál fontosabb.”

Az együttműködés etikai normái az Eötvös Loránd Tudományegyetem Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában Az etikai normák érvényesülése Az iskola élet- és munkarendjének megsértése a felelős személyektől a jog eszközeinek, az iskola fegyelmi szabályzatának alkalmazását kívánja meg. Az etikai normák e téren csak kiegészítő funkciót töltenek be olyan esetekben, amikor a jogi szabályozás elégtelen, a megoldás személyes mérlegelést, […]

Az együttműködés etikai normái az Eötvös Loránd Tudományegyetem Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában Az iskola kapcsolatrendszerei – Az etikai alapvetés fejezetei VI. Kapcsolat a pedagógusok és a szülők között A tanárok és a szülők kapcsolata azoknak a felnőtteknek az egyenrangú szövetsége, akik egymást kiegészítve felelősen fáradoznak gyermekek és fiatalok, a felnövekvő nemzedék szellemi és testi fejlődésén. Összefogásuk, […]

Az együttműködés etikai normái az Eötvös Loránd Tudományegyetem Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában Az iskola kapcsolatrendszerei – Az etikai alapvetés fejezetei V. Kapcsolat a pedagógusok és az iskola egyéb dolgozói között A pedagógusok mellett az iskola más foglalkozású alkalmazottaira is fontos szerep hárul a nyugodt munkafeltételek megteremtésében, abban, hogy intézményünk képes legyen zökkenőmentesen működni. A nem tanári, […]