Ligeti György Gyújtós: Iskola, demokrácia, civilizáció I. Bevezető gondolatok Gyújtós. Így hívja egy gimnázium diáknyelve az iskola házirendjét.1 Azt gondolom, ez mindennél többet elárul napjaink középiskoláinak, diákjainak a jogról, törvényről, szerződésről való gondolkodásáról, az iskolában zajló értékátadási folyamatokról. Bár az elnevezés a diáknyelv terméke, a háttérben az iskola mindennapi működése fedezhető fel, mivel ebben az […]

A szerző az elmúlt évek során több országos szociológiai kutatást vezetett, melyek az iskolai értékátadási folyamatokat, a jogok és a kötelességek világát, erkölcs és ismeret kapcsolatát, a diákok és tanáraik előítéleteit, valamint az iskolai esélyegyenlőség helyzetét tárták fel. Ligeti úgy teszi vizsgálat tárgyává azt a társadalmi szövedéket, amelyben az iskola intézményei is található, hogy közben nem keres ellenséget, nem kísérel meg újjal mutogatni egyetlen szereplőre sem, így például a pedagógusokra, vagy a hátrányos helyzetű gyerekek szüleire. Emellett síkra száll a demokratikus iskolarendszer létrejöttéért. A kötet két fejezetét teljes szöveggel közöljük.

Az oktatási intézmények – ahol egyszerre több generáció képviselői töltik napjaikat – a konfliktusokat leginkább példázó helyszínnek mondhatók: az iskolákban egyszerre állhat elő konfliktushelyzet a pedagógusok, a diákok, és a szülők között, és nem ritkán személyes konfliktusok is nehezítik a pedagógusok, diákok mindennapjait. Dr. Szekszárdi Júlia könyve ezen konfliktusok felismerésének lehetőségeiről, elemzéséről és kezeléséről szól oly módon, hogy minden olvasóba önt egy kis lelket.

Szapu dolgozata sok szempontból kihívást jelentett. Már az az ötlet is, hogy kaposvári középiskolások zenei irányzatok szerinti (vagy ilyennek nevezett) csoportosulásait és életvitelét kutassa, újításszámba ment nálunk. Az "ifjúsági kultúra" vagy "életmód" vizsgálata nálunk legfeljebb a szociológia és a pszichológia keretében bontakozhatott ki eddig. A pedagógia vagy éppen a kriminalisztika pedig legfeljebb egy-egy részét vizsgálta e bonyolult, sokrétű jelenségnek.

A szerző évekig Budapesten dolgozott rendőrként, ahol nap mint nap szembesült a családon belüli erőszak problémájával, és azzal a ténnyel, hogy a törvényi korlátok miatt hathatósan nem lehet ellene tenni semmit. Miután leszerelt a rendőrségtől, felkereste a bántalmazott családokat, nőket, lányokat, akik elmesélték könyve számára életük kálváriáját, tragédiáját. Felkereste a lakóhelyén (Nyíregyházán) működő családok átmeneti otthonait, írt a működésükről, és hogy milyen segítséget tudnak nyújtani az ilyen helyzetben lévők számára.

A Móra Könyvkiadó az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg Balázs Ágnes „Feladó: Fekete Szivárvány” című ifjúsági regényét, amelynek kézirata a NKÖM „Édes anyanyelvünk” pályázatának egyik díjazottja volt. A regény, középpontjában egy 12 éves roma kislánnyal, nem csak a fiatal olvasóknak, hanem az őket nevelő szülőknek, nagyszülőknek és pedagógusoknak is ajánlott.