|
|
Sajtófigyelő
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet) --
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline) --
2023.11.21. Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok? Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó... (Forrás: Eduline) --
2023.07.17. Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak... (Forrás: Index) --
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index) --
2023.07.15. „Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes... (Forrás: szabadeuropa.hu) Címkék
agresszió
civilek
család
digitális nemzedék
együttműködés
erkölcs
esélyegyenlőség
esélyek
felelősség
film
filmklub
generációk
gyerekek
gyermekvédelem
hátrányos helyzet
IKT
integráció
irodalmi mű feldolgozása
iskola
iskola és társadalom
kapcsolatok
kommunikáció
konferencia
konfliktuskezelés
kreativitás
kutatás
könyvajánló
közösség
módszerek
OFOE
oktatás
oktatáspolitika
osztályfőnöki szerep
pedagógia
pedagógus
pedagógusok
pályázat
rendezvény
szabályok
szakmai szervezet
szülő
szülők
tanulás
tanár-diák kapcsolat
tehetséggondozás
társadalom
történelem
verseny
virtuális kongresszus
ünnep           |
A szerző főiskolai hallgató. Tanulmányában az irodalmi művek erkölcsi nevelő hatására alapozva arra tesz javaslatot, miként dolgozható fel a Quo Vadis című regény etikai problémák osztályközösségben való megvitatására. Mert, mint írja, „ez a regény a maga nagyon is »multikulturális« történelmi és társadalmi közegével a posztmodern kor betegségeinek szinte valamennyi tünetét felmutatja”.
„A Kurázsi mamá-ban nagyon fontos szerepet játszanak Brecht visszatérő erkölcsi problémái: az emberség megtagadásának kérdése és az Einverständnis, vagyis a belenyugvás, a kapituláció. Tehát az ember milyen mértékben képes a háború általi nyomás hatására belenyugodni kiszolgáltatott helyzetébe.” Krupla Eszter főiskolai hallgató tanulmányában a Brecht által felvetett etikai konfliktusok elemzése közben mindvégig arra keresi a választ, miként állíthatók e dilemmák a pedagógia, a diákok erkölcsi nevelésének szolgálatába.
„Az a kulturális pesszimizmus, amellyel Popper Péter pszicho-filozófus jóvoltából nemrég megismerkedhettek egyik napilapunk olvasói (ld. kapcsolódó anyagunkat), átfogó történelmi kilátástalanságot áraszt. Szélső határig feszíti: a jelenségek világára nézve kivétel nélkülivé általánosítja a lazán „magyar borúlátás"-ként emlegetett életérzést, hangulatkultúrát, kudarc-attitűdöt, a vereség valószínűségével számoló cselekvési stratégiát. (...) Összemossa a maga misztikus reménytelenségével – „a világ megőrült" – a „magyar borúlátás"-t, amely ismerős a pedagógiai berkekből is. Ennek gondolatisága a pedagógiai közéletben is kissé olcsó, sokszor felszínes, szerencsére egészében még kialakulatlan. Szerencsére, mondom. Mert így legalább érvelni lehet vele szemben.” 
„Nem szoktam részinformációk alapján véleményt nyilvánítani. Most kivételt teszek. Felzaklatott, amit a Felvételi Információs Szolgálat és a Marketing Centrum véleményszondázásából kiolvastam. Megbízottaik (akik tanárok is lehettek) azt kérdezték 655 középiskola 30 ezer 10–12. évfolyamos diákjától, hogy kit ismernek a 20. századi közéletből. Kit ismernek el közülük, és kit utasítanak el? (Ennek a felmérésnek két előzménye is volt. A 2002-es felvétel egyik adatára emlékezhetünk: a vizsgálati minta 9 százaléka pozitívan említette Hitler Adolfot. Ez az arány a rendvédelmi továbbtanulásra jelentkezők között akkor elérte a 14 százalékot.)” 
„Az erkölcstan általában a kritikai képességet emeli ki az autonóm személyiség legfőbb jegyeként. Ez a képesség az önálló gondolkodás védjegye is. A jelen helyzetben azonban azt érzem az erkölcsi nevelés fő feladatának, hogy tanítványaink önálló ítélete a jó eszme megerősítésében, az igazságossággal szemben táplált kétségek eloszlatásában, a humánum jelenlétéhez kötött jó élet védelmében, a közvetlen önérdek érvényesítéséről való lemondás képességében fejeződjön ki. Nehéz korszakokban a jóra való elszántság minden másnál fontosabb.” 
„Az erkölcsi átrétegződés évtizedeiben (márpedig ezt éljük régóta, s fogjuk még élni évtizedekig) a sodródó, bizonytalan, sőt gyáva pedagógia a saját sírját ássa-ásogatja. Éljük és átérezzük azt az ellentmondást, ami a nevelés szükségessége és személyiségünk hitelességének csökkenése, a hitelességet alátámasztó módszerek és eszközök megkopása, tehát a kedvezőtlen körülmények között feszül. Nincsenek hiteles adatok, hogy a tanárságnak – az óvodapedagógusok, tanítók és tanárok összességének – milyen hányada érzi pedagógusi szerepét válságosnak. Akárhányan is érzik, csak a valóságra éreznek rá.”