Diákjogok A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei 1993/VXXIX. törvény a közoktatásról 10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. (2) A gyermek, illetve […]

Időről időre felmerül – a nyilvánosságban és a tantestületekben – a gyermeki, de méginkább a diákjogok törvényi megjelenítésének túlzó volta. Minden tanárnak, az osztályfőnököknek pedig különösen látnia kell, hogy ez nincs így...

„Az etikatanítás gyakorlata” címmel tantárgypedagógiai műhelytanulmányokat jelentetett meg a Krónika Nova Kiadó (Szerkesztő: Homor Tivadar.) Az etika oktatásának máig is lezáratlan és megoldatlan problémájához kapcsolódó gyűjtemény számtalan lényeges elméleti, gyakorlati, módszertani kérdést vet fel.

Ligeti György Gyújtós: Iskola, demokrácia, civilizáció II. A valóság „Könnyebb az asztalt verni, mint megteríteni.” Egy iskolaigazgató a diákjogokról 1. Szecskáztatás és konfliktuskezelés Az elmúlt évek során közel száz, többórás interjút készítettem a közoktatás szereplőivel. Eredeti szándékom szerint az interjúk a későbbi kérdőíves adatfelvételek előkészítését szolgálták, e beszélgetések célja az volt, hogy a később kitöltésre […]

Ligeti György Gyújtós: Iskola, demokrácia, civilizáció I. Bevezető gondolatok Gyújtós. Így hívja egy gimnázium diáknyelve az iskola házirendjét.1 Azt gondolom, ez mindennél többet elárul napjaink középiskoláinak, diákjainak a jogról, törvényről, szerződésről való gondolkodásáról, az iskolában zajló értékátadási folyamatokról. Bár az elnevezés a diáknyelv terméke, a háttérben az iskola mindennapi működése fedezhető fel, mivel ebben az […]

A szerző az elmúlt évek során több országos szociológiai kutatást vezetett, melyek az iskolai értékátadási folyamatokat, a jogok és a kötelességek világát, erkölcs és ismeret kapcsolatát, a diákok és tanáraik előítéleteit, valamint az iskolai esélyegyenlőség helyzetét tárták fel. Ligeti úgy teszi vizsgálat tárgyává azt a társadalmi szövedéket, amelyben az iskola intézményei is található, hogy közben nem keres ellenséget, nem kísérel meg újjal mutogatni egyetlen szereplőre sem, így például a pedagógusokra, vagy a hátrányos helyzetű gyerekek szüleire. Emellett síkra száll a demokratikus iskolarendszer létrejöttéért. A kötet két fejezetét teljes szöveggel közöljük.

Az oktatási intézmények – ahol egyszerre több generáció képviselői töltik napjaikat – a konfliktusokat leginkább példázó helyszínnek mondhatók: az iskolákban egyszerre állhat elő konfliktushelyzet a pedagógusok, a diákok, és a szülők között, és nem ritkán személyes konfliktusok is nehezítik a pedagógusok, diákok mindennapjait. Dr. Szekszárdi Júlia könyve ezen konfliktusok felismerésének lehetőségeiről, elemzéséről és kezeléséről szól oly módon, hogy minden olvasóba önt egy kis lelket.

Szapu dolgozata sok szempontból kihívást jelentett. Már az az ötlet is, hogy kaposvári középiskolások zenei irányzatok szerinti (vagy ilyennek nevezett) csoportosulásait és életvitelét kutassa, újításszámba ment nálunk. Az "ifjúsági kultúra" vagy "életmód" vizsgálata nálunk legfeljebb a szociológia és a pszichológia keretében bontakozhatott ki eddig. A pedagógia vagy éppen a kriminalisztika pedig legfeljebb egy-egy részét vizsgálta e bonyolult, sokrétű jelenségnek.

A szerző évekig Budapesten dolgozott rendőrként, ahol nap mint nap szembesült a családon belüli erőszak problémájával, és azzal a ténnyel, hogy a törvényi korlátok miatt hathatósan nem lehet ellene tenni semmit. Miután leszerelt a rendőrségtől, felkereste a bántalmazott családokat, nőket, lányokat, akik elmesélték könyve számára életük kálváriáját, tragédiáját. Felkereste a lakóhelyén (Nyíregyházán) működő családok átmeneti otthonait, írt a működésükről, és hogy milyen segítséget tudnak nyújtani az ilyen helyzetben lévők számára.