|
|
Sajtófigyelő
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet) --
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline) --
2023.11.21. Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok? Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó... (Forrás: Eduline) --
2023.07.17. Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni SZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak... (Forrás: Index) --
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index) --
2023.07.15. „Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes... (Forrás: szabadeuropa.hu) Címkék
agresszió
civilek
család
digitális nemzedék
együttműködés
erkölcs
esélyegyenlőség
esélyek
felelősség
film
filmklub
generációk
gyerekek
gyermekvédelem
hátrányos helyzet
IKT
integráció
irodalmi mű feldolgozása
iskola
iskola és társadalom
kapcsolatok
kommunikáció
konferencia
konfliktuskezelés
kreativitás
kutatás
könyvajánló
közösség
módszerek
OFOE
oktatás
oktatáspolitika
osztályfőnöki szerep
pedagógia
pedagógus
pedagógusok
pályázat
rendezvény
szabályok
szakmai szervezet
szülő
szülők
tanulás
tanár-diák kapcsolat
tehetséggondozás
társadalom
történelem
verseny
virtuális kongresszus
ünnep  |
Nem csupán a funkcióját vesztett érettségivel van súlyos gond, hanem a különböző szintű felvételik, az osztályozás, általában az iskolai értékelés gyakorlatával, amely minősít és nem fejleszt, sőt gyakran feleslegesen stresszel, illetve terhel túl gyereket és szülőt. A problémákat nem a Covid okozza, de a kényszerű leállás, a rendkívüli helyzet alkalmat adhat arra, hogy rálássunk bizonyos akut oktatási problémákra, amelyekre most még a járvány okozta trauma hatásai is rárakódnak. A problémák azonosításához és változtatás igényének erősödéséhez jelenthet inspirációt a Salamon Eszterrel készült interjú, amelyből részleteket közlünk a honlapunkon.
Az értékelés minden fogyatékossága ellenére mára a legfontosabb pedagógiai eszközzé vált. A pedagógusok zöme ezzel motivál, és fegyelmez. S a szülőknek is gyakran fontosabb a jegy, mint az, hogy mit tud már a gyerek, és mit nem. (Ők sem tudják igazán, hogy mire is lenne szüksége a gyereknek a jövőben. Jobb híján sokan a saját iskolai tapasztalataikat veszik alapul, azt várják el gyereküknek, amit ők kaptak.) A jegy a kockacukor és a korbács is (Csorba József).
A hagyományos oktatás egyik legnagyobb bűne annak sugalmazása, hogy a kérdésekre és a problémákra egy és csakis egy helyes válasz létezik: a tanáré ج állítja A. J. Hoge. Szerinte ez az üzenet, amely számos rejtett tanterv részét képezi, a tankönyvek és tesztek használatának a következménye. Ehhez egy másik súlyos probléma is társul: a félelem a hibázástól. Talán ebből ered az a leginkább negatív és traumatizáló hatás, ami az iskolák sokaságának felróható. (A.J. Hoge gondolatait kiemelte és összefoglalta Gönczöl Enikő.) 
Minden érdeklődőt szeretettel vár a Dyslexiás Gyermekekért Egyesület május 25-i remdezvényére, ahol Gianone Zsuzsanna a Meixner Ildikó által kidolgozott olvasásvizsgálat újra sztenderdizálásának tapasztalatairól beszél.
Szerda, pótvizsga. R. a németet "simán" abszolválja. Kémiából semmit nem tud. Sebaj, kismama tanár néni, aki csak ezért jött be, simizgeti a pociját, és közli: okosabb nem lesz, menjen tovább. Pontosan tudja, hogy a kölyök egy percet sem tanult, de ez nem zavarja. Elismeri azt is, hogy nem tud semmit. Magyaráznám neki, hogy ez egy nagyon rossz üzenet, mert miért kéne a többieknek a tanévet végig gürizni, megizzadni egy-egy jobb jegyért, nota bene a kettesért, ha így is lehet? (DZS)
Amikor egy újságíró is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy vajon igaz-e, hogy a rosszul tanulókat ilyenkor inkább arra kérik, be se jöjjenek az iskolába, tollat ragadtam. Azt hiszem, itt az ideje kicsit elgondolkodni azon, vajon mire jó és mire nem a kompetenciamérés. (Lannert Judit)
Meg kell mérnem mindent. Ő majd számításokat végez az adatokkal. Minden érdekli, ami hosszabb egy arasznál, és még nem az övé. A fizetségről pedig azt mondta, jól megfizet majd engem. Vagy nekem. Erre nem emlékszem pontosan. (Szabó Anna)
A pedagógusok gyakran hivatkoznak arra, hogy azért sem alkalmaznak modern módszereket, mert túl nagy az osztálylétszám. Nem lehet mindenkire odafigyelni, ha egyéni munkát csináltat, vagy nem tud minden csoportnál egyszerre jelen lenni, ha csoportmunkáról van szó. Ez nem helytálló érvelés, ugyanis abból indul ki, hogy a pedagógusnak abszolút módon rajta kéne tartania a kezét a tanulás ütőerein, minden pillanatban mindent kontrollálnia kellene. Pedig ez nincs így. A tanulást sokkal inkább önállóvá, a tanulók, csoportok által irányítottá kéne tenni. (Nahalka István)