|
|
Sajtófigyelő
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet) --
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline) --
2023.11.21. Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok? Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó... (Forrás: Eduline) --
2023.07.17. Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni SZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak... (Forrás: Index) --
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index) --
2023.07.15. „Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes... (Forrás: szabadeuropa.hu) Címkék
agresszió
civilek
család
digitális nemzedék
együttműködés
erkölcs
esélyegyenlőség
esélyek
felelősség
film
filmklub
generációk
gyerekek
gyermekvédelem
hátrányos helyzet
IKT
integráció
irodalmi mű feldolgozása
iskola
iskola és társadalom
kapcsolatok
kommunikáció
konferencia
konfliktuskezelés
kreativitás
kutatás
könyvajánló
közösség
módszerek
OFOE
oktatás
oktatáspolitika
osztályfőnöki szerep
pedagógia
pedagógus
pedagógusok
pályázat
rendezvény
szabályok
szakmai szervezet
szülő
szülők
tanulás
tanár-diák kapcsolat
tehetséggondozás
társadalom
történelem
verseny
virtuális kongresszus
ünnep  |
Ezt az írást akkor fogalmaztuk meg, amikor még úgy tűnt, április 19-én teljeskörűen újranyitnak az iskolák. S bár részben megkönnyebbülhettünk – az újranyitás egyelőre az idősebbeket nem érinti –, az óvodapedagógusok, tanítók helyzete ettől semmivel nem lett könnyebb. Nem beszélve arról, hogy egyszer – jelen állás szerint május 10-én – a nagyobbak is vissza fognak térni. (Földes Petra és Peer Krisztina)
Ma már kutatások is igazolják, hogy a pozitív iskolai légkör és a tanulási eredményesség összefügg. Nincs ebben semmi meglepő, tekintve, hogy a biztonság hiánya szorongáshoz, a szorongás beszűküléshez, a beszűkülés pedig a teljesítmény csökkenéséhez vezet. De nem is kell az eredményességre hivatkozni, amikor a pozitív iskolai légkört mint alapvető elvárást fogalmazzuk meg – bőven elég az az evidencia, hogy azon a helyen, ahol a gyerekek az életük legnagyobb részét töltik, simán legyen jó. De mit jelent, min múlik, miben rejlik ez a biztonságot adó jóérzés? Ennek néhány összetevőjét mutatjuk meg a továbbiakban, rendhagyó módon törekedve arra, hogy mindaz, ami itt elhangzik, a tanári és szülőszerepből egyaránt olvasható, értelmezhető legyen. (Földes Petra)
A szülők és pedagógusok egymástól várják a társadalom számára a mai napig kényes kérdések megvitatását. A családi életre nevelés kerettanterve meg sem kísérel segítséget nyújtani a felnőtté válás derekán lévő fiataloknak, inkább csak tovább erősíti az egészségtelen nemi sztereotípiákat. A hiperszexualizált internet és a pornó erőszakkultúrája pedig rendkívül káros mintákat közvetít a kiszolgáltatott kamaszoknak. (Juhász Vanessza)
Először csak anyuka jól nevelt fiacskája mosolyog rám tisztelettudóan. Másodszor rájövök, hogy felsőfokon beszél angolul, pedig nem volt anyanyelvű tanára. Harmadszorra megnyeri a matekversenyt, de akkor telik be a pohár, amikor anyuka megmutatja PÉ díjnyertes rajzait, figyelmeztetve, hogy én azokat „nem láttam”, mert a gyerek nem szereti, ha mások tudnak róla. Szóval, még szerény is. Hja, van neki mire. Lesz is irigye, gondoltam, de láss csodát, nem lett. (Vass Judit)
Olyan érdekes helyzet alakult ki, amikor a hosszabb életkor és az exponenciálisan gyorsuló változás következtében jelenleg legalább hat generáció él együtt. Ezt elsősorban az üzleti szféra kutatja, mert a jelentősen eltérő generációk eltérő igényeinek ismerete nagy haszonnal járhat, illetve súlyos károkat okozhat, ha figyelmen kívül hagyják. Az oktatásban egyelőre alig észlelhető ez a szemlélet, miközben az iskolában is jelen van mind a hat generáció. Jellemzően még eltérő szerepben, mert az idősebbek inkább a tanítói, tanári pozícióban, a fiatalabbak pedig a tanulók (Gyarmathy Éva).
A program építve a kreativitás öt alapelemére (kíváncsiság, képzelőerő, kitartás, fegyelem és együttműködés) lehetővé teszi, hogy a pedagógusok és a tanulók többletterhelése nélkül: a tantervbe, a megadott időkeretbe, a szaktantárgyak tanóráiba illesztve fejlődjenek a 21. századi kompetenciák. A program jelenleg az OECD CERI kreativitás és kritikai gondolkodás osztálytermi fejlesztését célzó kísérleti projektjének is része. A honlapon megjelenő három részből álló sorozat a program hazai megvalósulásába ad betekintést (Németh Szilvia).
Tényleg nem lehet tőlük tanítani. Ha tanítás alatt azt értem, hogy mindenki egyszerre, ugyanazt csinálja, amit mondok. Varga Tamás már úgy harminc évvel korábban tudta, hogy az osztályokban a gyermekek kb. egyharmada tart ott, ahol azt tanterv és tanító feltételezi. Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy... Nem, nagyon sok kérdés vetődik fel. Az egyik az, hogy miért felel az iskola, és kell-e segítenie egy gyermeknek akkor, ha az túlmutat az iskola falain? A társadalmi hátrányok csökkentése elvárható-e az iskolától? (Szabó Anna)
A következő vetítésen (12.11.) egy egészen különleges dokumentumfilmet nézünk. meg. Orsós János és Derdák Tibor, a Dr. Ámbédkar Iskola két alapítója cigány fiatalok érettségihez juttatását tűzte ki célul: az oktatást választották fegyverüknek. Az ő már-már emberfeletti küzdelmüket dokumentálta több éven keresztül Stefan Ludwig osztrák rendező, aki a településen élve, a közeg részévé válva, több szemszöget vizsgálva tárta fel a sajókazai modellt. A vetítést követő beszélgetésen vendégeink az iskola alapítói: Orsós János és Derdák Tibor, moderátor Szántó Judit.
Szívemcsücske kolléga rohan le a lépcsőn, ölnyi dossziékat egyensúlyozva, legszívesebben elgáncsolnám, hogy nyomatékosítsam már korábban elhangzott intelmemet: "Nyugi, hova a fenébe rohansz?" Nem gáncsolom el, de többször kell utána szólnom, hogy végre meghallja. Meg sem hallgat, azonnal kezdi: "Bocs, dolgozatot írnak, időben kell odaérnem, hogy legyen idejük." (Vass Judit)