2019. június 18. kedd, 19:46
Aki azt gondolja magában, hogy őt nem érinti, annak jó, ha tudja, hogy de
Jó gyorsan el kéne gondolkozni, hogy akkor a mostani folyamatok közül, melyik az, ami nem érint téged, mert pont sikerült betolnod az egyháziba, alterba, magánba, tancsopiba. Aki azt gondolja magában, hogy őt nem érinti, annak jó, ha tudja, hogy de, sajnos. A méhek pusztulásába is simán beledöglesz, és nem lesz erről kikérve az értelmiségi véleményed (Rózsa Ildikó).
A Tani-tani online december 30-án közölte Falus Iván: A tanárképzési reform logikája című tanulmányát, amelyben elemzi a reform eredményeit, eredménytelenségét, illetve ennek okait. A következőkben azt a részletet közöljük, amely a jelenlegi helyzet kialakulásának közvetlen hátterét írja le. A naptári év vége a számvetés időszaka is, ilyen értelemben ez a részlet nagyon is ide illik. 
A műveltséggel kapcsolatos viták nagyon szerteágazóak, két dologban azonban, úgy tűnik, egyetértenek mindazok, akik a közoktatás reformjában keresik a megoldást. Az egyik ilyen alaptétel, hogy az oktatás problémái motivációs gyökerűek, az iskola előtt álló első nagy feladvány tehát az, hogyan keltse fel a tanulók érdeklődését az általa kínált portéka, a hagyományos műveltség iránt. A másik magától értetődőnek tűnő tétel, hogy csökkenteni kell a szakadékot az életben felmerülő problémák és az iskolai tananyag között. (Knausz Imre)
Baj van az oktatással, a tantervvel, a pedagógusokkal, stb. Sok új hang jelenik meg, akik a tanárok (egyedüli) felelősségének tartják a kialakult helyzetet, és kizárólag azt tartanák jó megoldásnak, ha a pedagógustársadalom egyként felállna, és lehúzná a rolót. Néha még a "bezzegazindexesekmegcsinálták" is olvasható itt-ott. Eltekintve attól, hogy az Index szerkesztősége 80 fő, a tanárok száma országosan meg ennek a sokszorosa, van itt néhány egyéb szempont is, amire nem szoktak odafigyelni. (Gyulai Zsuzsa)
Kicsit örültem is a kényszerű változásnak, mert azt gondoltam, hogy itt a lehetőség valami másféle tanításra – igaz, mellőzve a személyes kontaktust, az összekacsintást, a közös nevetést. Tisztelet minden kollégának a hatalmas munkáért, amit megint hivatástudatból, önként végeznek, erejükön felül, megbecsülés nélkül (saját családjuk, kapcsolataik, szabadidejük kárára). Nekünk nem szól a taps, de Pici bácsinak nagyon köszönöm. (Leiner Károly)
"Nem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételinél" "Jöhet a nulladik évfolyam az általános iskolában." Egy széthulló rendszer itt-ott beismeri a saját hibáit: nem, nem tudunk nemhogy mindenkit, de sokakat felkészíteni a nyelvvizsgára, s azokban a szakmákban is szükségünk van diplomásokra, ahol jellemzően nulla pontot szoktak vinni nyelvvizsgákból. Nem a tanulók egy részének lemorzsolása a baj, hanem hát na... csak kell az az óvónő, ápoló stb. (Szabó Anna).
A kormánynak hivatalos eljárása lett a maszatolás, amellyel zavaros helyzetet teremt, hogy uralja a terepet. Láthatóan nem a problémák megoldásában, hanem a gerjesztésében érdekelt. Olyan, a nemzet megmaradása szempontjából létkérdésnek számító területeken, mint az egészség, oktatás, tudomány és művészet, egyre hajmeresztőbb rendeletek és törvények teszik lehetetlenné azok tevékenységét is, akik civilként az állam által meg nem oldott feladatok egy igen nagy részét végzik.
A fogalom kevéssé mulatságos jelenséget rejt. A törvény ugyan kimondja, hogy az osztályban "integráltan" tanuló gyermek tanítása az ott dolgozó pedagógus feladata, és ehhez segítségként hozzárendel a gyermek korától és állapotától függően habilitációs órákat, ám már a tanácsadás, a konzultációs céllal utazó gyógypedagógusok feladatai, s az azok ellátáshoz szükséges eszközök sem találhatóak meg a törvényben. Így fordulhatott elő, hogy OFI alkalmazott kért tanácsot ahhoz, hogy amikor ő (!) vidékre utazik tanácsadási céllal, mit tegyen (Szabó Anna).
Tényleg nem lehet tőlük tanítani. Ha tanítás alatt azt értem, hogy mindenki egyszerre, ugyanazt csinálja, amit mondok. Varga Tamás már úgy harminc évvel korábban tudta, hogy az osztályokban a gyermekek kb. egyharmada tart ott, ahol azt tanterv és tanító feltételezi. Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy... Nem, nagyon sok kérdés vetődik fel. Az egyik az, hogy miért felel az iskola, és kell-e segítenie egy gyermeknek akkor, ha az túlmutat az iskola falain? A társadalmi hátrányok csökkentése elvárható-e az iskolától? (Szabó Anna)