Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2012. június 30. szombat, 17:43

Felnőttképzés- Továbbképzés

1. Problémák az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben
(Pedagógus- továbbképzés, Szociális- továbbképzés)

A) „Továbbképzési tevékenység”- „Felnőttképzési tevékenység”- fogalmak értelmezése

Az első tisztázandó dolog, hogy felnőtteknek szóló „továbbképzés”, mint gyűjtő- fogalom, teljességében tekinthető-e „felnőttképzési tevékenységnek”, vagy nem? „Felnőttképzési tevékenységnek” tekinthető-e egy konferencia, műhely-foglalkozás, bemutató óra, ankét, fórum, stb.? Vagy ezek „felnőttképzési tevékenységen” kívüli, felnőtteknek szóló különböző „továbbképzési formák”? Az ún. Felnőttképzési törvény alapján felnőttképzési tevékenységnek nevezzük: a) saját képzési program alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzést, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

A Felnőttképzési törvényre épülően egy sor jogszabály határozza meg a „felnőttképzési tevékenység” folytatásának kötelező egyéb kereteit. („A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg a felnőttképzési tevékenység folytatásának részletes szabályait,…”- Felnőttképzési törvény)

Az iskolarendszeren kívüli, felnőtteknek szóló továbbképzések egy jelentős része nem rendelkezik saját képzési programmal, nem tartozik hozzá előzetes tudásmérés, sem képzési tanácsadás. Felnőttképzési szerződést nem kötnek a résztvevőkkel, nincs jogszabály által előírt, kötelezően vezetendő dokumentáció. S nem kell különböző kötelező nyilvántartásokba sem bejelenteni (pl. Munkaügyi Központ).

Kijelenthetjük, hogy a „továbbképzési tevékenység” tágabb fogalom, mint a „felnőttképzési tevékenység”: vannak olyan – iskolarendszeren kívüli- továbbképzési formák, amelyek besorolhatóak a „felnőttképzési tevékenység” körébe, s vannak, amelyek nem. A Felnőttképzési törvény pontosan definiálja a felnőttképzési tevékenység fogalmát, ezért minden olyan felnőtteknek szóló továbbképzési tevékenység, amely nem felel meg ennek a definíciónak, „nem felnőttképzési tevékenység”, mégha felnőttek képzésével is foglalkozik.

B) Pedagógus- Szociális terület továbbképzési rendszere, akkreditáció (minősítés-hitelesítés)

A különböző ágazati jogszabályok másképp rendelkeznek a „továbbképzési formák” munkavállalói kötelező továbbképzés teljesítésébe történő beszámíthatóságáról.

1. A pedagógus- továbbképzésről szóló kormányrendelet (277/1997./XII.22./)

A pedagógus- továbbképzésről szóló kormányrendelet a „továbbképzés” fogalmát az alábbi módon határozza meg: „A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, a közoktatási intézmény tevékenységének megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához, a vizsgarendszer működtetéséhez, a mérési, értékelési feladatok, a közoktatási intézmény irányítási, vezetési feladatainak ellátásához. A továbbképzés felkészíthet a szakvizsga követelményeire is.”

A pedagógus- továbbképzési rendszerben hétévenként kell 120 órát teljesítenie a pedagógusoknak. Ez a 120 óra teljesíthető „felnőttképzési tevékenységben”, és „azon kívüli továbbképzési tevékenységben” való részvétel együttesével, melyet a rendelet 5 §-a szabályoz.

1.1.Akkreditálás („minősítés-hitelesítés”)

A pedagógus- továbbképzési programok minősítésének („akkreditálásának”) követelmény-rendszerét a kormányrendelet pontosan meghatározza:

– tartalmilag, formailag miből álljon, 30 óránál nem lehet kevesebb, stb.

A minősített- „akkreditált”- pedagógus- továbbképzési programok közé nem tartozik pl. tanácskozás, tanulmányút, stb. Egyrészt azért lenne nehéz ilyen típusú tevékenységeket akkreditáltatni, mert a rendelet pontosan meghatározza, hogy milyen adattartalommal lehet benyújtani akkreditációs anyagot (alapítási engedélyt), mely adattartalom a tanfolyami jellegű pedagógus- továbbképzési programokra vonatkozik. Másrészt pedig – véleményem szerint- értelme sincs az ilyen típusú tevékenységek akkreditálásának.

Ebben a rendszerben jelenleg bárki akkreditáltathat pedagógus- továbbképzési programot, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, s a hozzá tartozó jogszabályoknak. Az akkreditáció 5 évre szól. Továbbképzés-szervezési jogot az akkreditáció (alapítási engedély- határozat) alapján a „Továbbképzési jegyzékre” történő adatszolgáltatással lehet szerezni, mely az alapítási engedély lejártáig érvényes (vagyis 5 évig)

2. A „személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről” szóló rendelet (9/2000. /VIII. 4./ SZCSM rendelet)

A rendelet a „továbbképzés”- fogalmat nem, csak a „minősített szakmai továbbképzést” definiálja, amely az alábbi:

„a) továbbképzés céljából szervezett tanfolyam: az elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében egyes szakmai témaköröket legalább 30 órában feldolgozó, számonkéréssel végződő képzés, amelyen való részvétellel legalább 30, legfeljebb 50 továbbképzési pont szerezhető;

b) szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás: a szakmai önismeretet, készséget, képességet fejlesztő legalább 25 órából álló csoportmunkát – ideértve az esetmegbeszélő és szupervíziós csoportot is – feltételező foglalkozás, amelyen való részvétellel legalább 25, legfeljebb 35 továbbképzési pont szerezhető;

c) szakmai tanácskozás: a szociálpolitika, a gyermekvédelem vagy a gyermekjóléti, illetőleg a szociális gondoskodás témakörében szervezett legalább öt előadásból álló rendezvény, amelyen való részvétellel legalább 5, legfeljebb 10 továbbképzési pont szerezhető;

d) külföldi vagy hazai tanulmányút: egy adott szakmai téma tanulmányozására, gyakorlati tapasztalatok elsajátítására szervezett legalább háromnapos tapasztalatcsere, amelyen való részvétellel legalább 10, legfeljebb 20 továbbképzési pont szerezhető;

e) szakmai műhely: egy év alatt legalább hat fórumot (találkozást) tartó, alkalmanként egy-egy szakmai témát napirendre tűző rendezvénysorozat, amelyen négy vagy több alkalommal való részvétellel legalább 10, legfeljebb 20 továbbképzési pont szerezhető.”

E továbbképzési rendszerben ötévenként kell 80 pontot teljesíteni a felsőfokú végzettségűeknek. Azt, hogy melyik továbbképzési tevékenység hány pontot ér, a minősítési eljárás során határozzák meg.

A rendelet azt is kimondja, hogy, „ ha a továbbképzésre kötelezett más jogszabály alapján is köteles továbbképzésben részt venni, és ezen kötelezettségének eleget tett, csak a pontok felét kell megszereznie.

2.1.Akkreditálás („minősítés- hitelesítés”)

A „szociális területen” dolgozók a továbbképzési kötelezettségüket csak minősített továbbképzésen való részvétellel teljesíthetik, mely minősítésnek alapszabályait a rendelet határozza meg. Ez alapján minősíthető (akkreditáltatható) a továbbképzés céljából szervezett tanfolyam, a szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás, a szakmai tanácskozás, a külföldi vagy hazai tanulmányút, s a szakmai műhely is.

Az akkreditáció (minősítés) a továbbképzés céljából szervezett tanfolyam, s a szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás esetében 3 évre szól, a többi esetében egyszeri alkalomra.

A továbbképzés- szervezési jogának megszerzése eléggé körülményes:

Az érvényes minősítéssel rendelkező továbbképzés céljából szervezett tanfolyam, s a szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás akkor indítható, ha a továbbképzést szervező a tárgyévet megelőző év október 15-ig bejelenti az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság részére.

A Bizottság továbbképzési programok listáját minden év január 31-ig a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. A továbbképzés ez alapján szervezhető az adott év december 31. napjáig.

3. Összehasonlítás

A pedagógus- továbbképzési és a személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzési programok minősítése (akkreditációja) különbözik egymástól. Ez komoly problémákat jelenthet pl. a szociális ágazatban dolgozó pedagógusok továbbképzési kötelezettségének értelmezésében.

Minősítés (Akkreditáció)
Pedagógus- továbbképzés

(277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet)

Személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzés

(9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet)

továbbképzési program (tanfolyam) továbbképzés céljából szervezett tanfolyam
szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás
szakmai tanácskozás
külföldi vagy hazai tanulmányút
szakmai műhely

A személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzési programok minősítési eljárása (akkreditációja) abban is különbözik a pedagógus- továbbképzési rendszertől, hogy „továbbképzés céljából szervezett tanfolyamot” („szakmai tanfolyamot”) nem enged a felnőttképzési törvény- s ahhoz tartozó jogszabályoknak való megfelelés- alapján mindenkinek minősíttetni ebben a rendszerben. A 9/2000 (VIII.4.) SZCSM rendelet 4§ (1) bekezdése kimondja, hogy

„Szakmai tanfolyam szervezésére csak

a) államilag elismert szociális vagy gyermekvédelmi képzést folytató képzőhely – feltéve, hogy a legutolsó képzést a továbbképzési program benyújtását megelőző három éven belül fejezték be –, továbbá

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III., illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján kijelölt módszertani feladatokat ellátó szociális, gyermekjóléti, valamint gyermekvédelmi intézmény jogosult, feltéve, ha a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 8. §-ában szabályozott felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepel.”

A jogszabály elvileg még lehetővé tenné, hogy más is minősíthessen „szakmai tanfolyamot” ebben a rendszerben, hiszen az idézett szöveg a”szakmai tanfolyam” szervezésére, s nem minősítésére vonatkozik. A rendelet külön kezeli az ún. „minősítési”, s a „szervezési” jog tárgyalását.

A jogszabály önmagában nem rendelkezik az ún. minősítési (alapítási?) jog szűkítéséről, csak a szervezési jog szűkítéséről: ugyanis a 4§ (1) bekezdése csak szervezésről szól, s nem minősítésről. A 4§ (2) bekezdése, ami viszont a minősítésről szól, nem tesz említést szűkítésről, s maga a jogszabály nem tárgyalja e szempontból a „szervezés” és a „minősítés” kapcsolatát. Az ún. minősítési jogot a minősítési Adatlap szűkíti le, mely nem a rendelet része, hanem minden évben a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közleményben jelentet meg, melyben hivatkozik a rendeletre (amely rendelet azonban nem mondja ki ezt a szűkítést a minősítési jogra, csak a szervezési jogra).

Ha valaki a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusok továbbképzése céljából az Oktatási Hivatal eljárásának keretében pedagógus- továbbképzési programot akkreditáltat („továbbképzés céljából szervezett tanfolyamot”-„szakmai tanfolyamot”), de szervezetileg nem felel meg a 9/2000 (VIII.4.) SZCSM rendelet 4§ (1) bekezdésének, akkor ezt az akkreditált programot nem minősíttetheti a „személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzési programok” minősítési eljárásában „továbbképzés céljából szervezett tanfolyamként”-„szakmai tanfolyamként”. Esetleg „szakmai személyiségfejlesztő foglalkozásként”, ha szeretné, hogy a képzésen résztvevő gyermekvédelemben dolgozó pedagógusok e képzés teljesítését valamennyi „pontszámként” beszámíttathassák. (Még akkor is, ha az nem kimondottan „szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás”. Persze az maga nyitott, nehezen megválaszolható kérdés, hogy mit, s mikor tekintünk „személyiségfejlesztő foglalkozásnak”?)

Csirmaz Mátyás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.07.27.
Újabb világversenyen szereztek érmeket a magyar diákok, biológiából és matekból is remekeltek
A Nemzetközi Matematikai Diákolimpián (IMO) a magyar csapatból Várkonyi Zsombor ezüstérmet, Füredi Erik, Kovács Tamás, Szabó György Kornél, Fleiner Zsigmond és Velich Zoé Nóra pedig bronz...
(Forrás: eduline)
--
2021.07.27.
Alfa-generáció: kik ők és mit akarnak?
Még csak most lettek tizenévesek, de a cégek és a szolgáltatók már most árgus szemekkel figyelik őket. Ők az alfa, más néven Ipad-generáció, akik mire nagykorúak lesznek, már máshogy...
(Forrás: eduline)
--
2021.07.27.
Ülni kell az iskolában? Öcsém, Tökölön is ülni kell! (videó)
Hogyan kell fejlesztőprogramot indítani cigány gyerekeknek egy roma szegregátumban? Milyen kilátásai vannak egy itt felnövő gyereknek? Mit tud tenni egy alapítvány, ha nemcsak a szegénység...
(Forrás: telex)
--
2021.07.22.
Gulyás nem tud arról, hogy magyar iskolákban nemváltást népszerűsítettek volna
Akár már decemberben, de inkább januárban vagy februárban lehet megtartani a gyermekvédelmi népszavazást, ami Gulyás szerint okafogyottá válna, ha Brüsszel visszavonná a kötelezettségszeg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.07.22.
A pedagógushiány a gazdag térségekben is gond: több, mint tízezer tanár és tanító hiányzik a rendszerből
A közigallas.hu adatai alapján – méretéből is adódóan – Budapesten a legnagyobb a tanárhiány, a fővárosban 454 tanári szakos állást hirdetnek jelenleg. Nem sokkal jobb a helyzet Pest...
(Forrás: Népszava)
--
2021.07.21.
Porogi András: a digitális oktatás nem tud hatékonyabb lenni, mint a jelenl
Nagyon nehéz objektív adatok alapján nyilatkozni, mert például ha az érettségi eredményeket megnézzük, nem rosszabbak, mint a korábbiak, bizonyos tantárgyakból még jobbak is. Valószínű...
(Forrás: Infostart)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep