Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2012. november 15. csütörtök, 7:40

Felnőttképzés- Továbbképzés 7.

Szerzői jog és plágium 1.

A képzési programok is szerzői jogi védelem alá tartoznak, mint más szellemi termékek.
Az akkreditált képzési programokra, azon belül a pedagógus- továbbképzési programokra kimondottan érvényes a fenti állítás.

Hogyan is állunk az akkreditált képzési programok szerzői jogi védelmével?

Az általam ismert különböző akkreditációs eljárások közül a pedagógus- továbbképzési rendszer követeli meg a legrészletesebben kidolgozandó képzési programot, ezért példaként a továbbiakban ennek rendszerét (PAT-akkreditációs eljárás) elemzem, melyet a 277/1997 (XII. 22.) Kormányrendelet szabályoz.

A pedagógus- továbbképzési programok akkreditácója esetében külön kell választani az ún. alapítási jogot és az ún. szervezési (indítási jogot).

Alapítási jog és szerzői jog különbsége

Az alapítási engedély dokumentuma maga a képzési program, mely szellemi termék. Tárgyalásakor meg kell különböztetnünk az alapítási jogot és a szerzői jogot, amelyek nem feltétlenül esnek egybe (más írta meg a dokumentumot, s más adta be akkreditációs eljárásra). Ebben az esetben az akkreditációs eljárásra benyújtónak (alapítónak) kell rendeznie a szerzői joggal kapcsolatos felhasználói jogot magával a szerzővel, vagyis a képzési programot (alapítási engedélyt) megíró személlyel, személyekkel.

Kérdés: ha a dokumentum (alapítási engedély) szerzője nem járul hozzá, hogy az alapító a művét felhasználhassa, s az alapító a szerző hozzájárulása nélkül benyújtja a képzési programot akkreditációra, ezt követően az sikeresen átmegy az akkreditációs eljáráson, mi a teendő?

A kormányrendelet e probléma kezelésére semmilyen szabályt nem fogalmaz meg: az alapító által akkreditációra benyújtandó ún. Alapítási engedély- adatlap nem tartalmazza a szerzői joggal kapcsolatos felhasználási jog kérdését tisztázó, megválaszolandó kérdést (pl.: nyilatkozat, esetleg kötelezően csatolandó, ennek tényét bizonyító melléklet formátumban). Véleményem szerint ebben az esetben, amennyiben a szerző jelzi az akkreditációs eljárást lebonyolító Oktatási Hivatal (OH), illetve Minisztérium (EMMI) felé, hogy nem adta meg az alapító részére a szellemi termékkel kapcsolatos felhasználói jogot, az akkreditációs végzést kiadó minisztérium köteles visszavonni az ún. alapítási engedély-határozatot, hiszen az alapító megsértette a szerzői jogi törvényt.

A kulturális (nem közoktatási) ágazat akkreditációs eljárási rendszere tartalmazza a szerzői joggal kapcsolatos elemet (kulturális szakemberek továbbképzési programjának alapítási engedély kérelme):
– pl. a közgyűjtemények szakembereinek továbbképzéséhez készített program alapítási engedélykérelmének – akkreditációs- adatlapjához csatolni szükséges egy olyan alapítói nyilatkozatot (2. sz. melléklet), melyben ki kell jelenteni, hogy „a program akkreditálásának szerzői jogi akadályai nincsenek”. Ez azt jelenti, hogy minden ezzel kapcsolatos jogi következmény az alapítót terheli. Úgy gondolom, hogy minden akkreditációs eljárás esetében ez lenne a minimum (ami természetesen nem zárja ki, hogy ettől függetlenül megsértsék a szerző jogait, ám jogilag egyértelműbben kezelhető, s ellenőrizhető)

A pedagógus- továbbképzésről szóló kormányrendelet 8/B §-a tartalmazza a már kiadott alapítási engedély visszavonásának szabályait. Ennek (2) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:

„Vissza kell vonni az alapítási engedélyt, ha az Oktatási Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy az előírt feltételeket nem teljesítették, illetve utóbb olyan körülmény merül fel, amelyre tekintettel az engedély nem lenne kiadható.”

Ebbe akár bele lehetne érteni a szerzői joggal kapcsolatos „körülményeket” is. Ám az ezzel kapcsolatos „körülményeket” az Oktatási Hivatal az ellenőrzések során soha nem vizsgálja, így „fel sem merül”, mint kérdés (Hacsak a szerző ezt nem követeli külön).

Alapítás- képzésszervezés- szerzői jog összefüggése

A pedagógus-továbbképzésről szóló kormányrendeletben leírt „felhasználói jog” nem azonos a szerzői jogi törvényben megfogalmazott felhasználási joggal. Ugyanis a kormányrendeletben említett „felhasználói jog” a továbbképzés szervezésére (Továbbképzési Jegyzékben való megjelenés lehetőségére) vonatkozik, s nem a képzési programot (alapítási engedélyt) megíró szerzővel- a szellemi termékre- kötendő „felhasználási jogra”.

Továbbképzést kétféle módon lehet szervezni (indítani):
– ha maga az alapító szervezi, indítja
– ha az alapítási joggal nem rendelkező szervezet/egyéni vállalkozó/ ún. felhasználási jogot kér az alapítótól a szervezésre
Mindkét esetben ún. adatszolgáltatási eljárással fel kell jelentkezni a Továbbképzési Jegyzékre. Utóbbi esetben csatolni kell a „Továbbképzési Jegyzék” kérelemhez az alapító engedélyét a képzés tartására (szervezésre szóló felhasználási jogot igazoló okiratot).

Viszont, ha az alapító nem rendelkezik a képzési programot (alapítási engedélyt) megíró szerző által engedélyezett – szellemi termék-felhasználói joggal, ahhoz sincs joga, hogy a képzést szervezhesse, vagy a szervezésre másnak „felhasználói jogot” adjon ki.

A szerzői jogot (a képzési programot, mint szakmai szellemi terméket), s egyben az alapítói jogot védi egy adott képzésről a Továbbképzési Jegyzékre felkerülő adat, mely elektronikusan elérhető a nyilvánosság számára az Oktatási Hivatal honlapján. A jegyzék a továbbképzés címét, célját, rövid tartalmi ismertetését, az előírt tartalmi követelmények ismertetését, az ismeretek számonkérésének módját tartalmazza, a képzési program lényeges részét alkotó ún. részletes tematikát, s egyéb fontos szakmai adatokat nem. Így a szellemi termék-, mint egy kerek, komplex önálló egység, egyedi képzési program- nem plagizálható a Továbbképzési Jegyzék alapján.

De mi a helyzet az alapító által másnak kiadott- képzésszervezésre vonatkozó- felhasználói jog alapján hozzáférhető teljes alapítási engedélyek (képzési programok) szerzői jogi védelmével kapcsolatosan, továbbá az EU-s kiemelt projektekben kifejlesztett akkreditált képzési programok plagizálásával kapcsolatosan?

(folytatás a következő részben)

Csirmaz Mátyás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.07.28.
„NE MAGAS LÓRÓL TEKINTSÜNK LE A GYEREKEKRE, HANEM MERJÜNK VELÜK HUMORIZÁLNI” A tavalyi év egyik Szupertanár-jelöltjével beszélgettünk
Van, aki olyan őszinte lelkesedéssel, nyílt átéléssel beszél a munkájáról, hogy már néhány szavából átjön, mennyire imádja, amit csinál. Így van ez a tavalyi Szupertanár-jelölt Poly...
(Forrás: dívány.hu)
--
2021.07.28.
Takaró Mihály vezényletével alakítják át a NAT után a tanárképzést is
Az átalakítás a pedagógusképzés lebutítását vetíti előre a szakemberek szerint. „Egy tanárnak nyilvánvalóan nemcsak az érettségi tananyagot kell tudnia, hanem annál jóval többet....
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.07.28.
A kormány nem megvédi, hanem pajzsként használja a gyerekeket
A gyermekek felhasználása politikai kampányokban nem újszerű, Magyarországon sajnos kifejezetten gyakori probléma. Nem ismeretlen jelenség, amikor politikusok óvodákban, iskolákban parádé...
(Forrás: mérce)
--
2021.07.28.
A pszichológusokat félelemben tartja az LMBTQ-lobbi
Netflix, Instagram, TikTok és Facebook – csak néhány azok közül a felületek közül, amelyek kontrollálatlan használata drasztikus hatással lehet a fiatalok szexuális fejlődésére. Az É...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.07.28.
Egyre nagyobb a fejetlenség a diákok oltása körül, máris visszavonták az iskolai igényfelmérést
Horváth Péter iskolaigazgató, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke szerint az eredeti tervek teljesen életszerűtlenek voltak, szinte teljesen kivitelezhetetlen lett volna a nyári szünet közep...
(Forrás: Népszava)
--
2021.07.28.
A nyári szünet alatt, az iskolaigazgatóknak kell megszervezniük a 12–18 éves diákok oltását
Az oltási kampány több százezer tanulót érinthet még úgy is, hogy májustól már egyszer volt lehetőségük a 16–18 éves középiskolásoknak az oltás igénylésére. A Központi Statisztikai...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep