Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2012. szeptember 24. hétfő, 17:15

Felnőttképzés- Továbbképzés 4.

Problémák az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben
(Akkreditált „képzési, továbbképzési programok”)

A Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) által minősített képzési program és a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület (PAT) által minősített továbbképzési program közötti lényeges különbség, hogy a FAT-os nem tartalmaz „részletes tematikát”, a PAT-os igen.

Ha valaki elolvas egy mások által írt képzési/továbbképzési programot, akkor számára a részletes tematika jelenti azt az elemet, ami konkrétan leírja, hogy mit, s hogyan kell egy képzésen megvalósítani. Ez a „részletes tematika” nagyon sok FAT-os akkreditációs anyagból nem deríthető ki, csak „nagyvonalakban”.

A képzési programok (akkreditációk) is valamilyen szintű „tantervek”. Ha egy FAT-os akkreditációs anyagot elemzünk, akkor az általában úgy néz ki- közoktatási hasonlattal élve-, mint egy „kerettanterv”: általánosan meghatározza a tantervi kereteket (modulok, célok, követelmények, megvalósítás feltételei,…), de nem mondja meg, hogy konkrétan milyen részletes anyag feldolgozásával szükséges ezt elérni. Ez az elv azon kívül, hogy nagy szabadságot biztosít a megvalósítójának, veszélyeket is rejt magában, (Veszély pl.: az akkreditáltató személynek/ szervezetnek az akkreditációs anyagon kívül nincs elképzelése, hogy milyen konkrét módon – részletes tartalommal, tevékenységekkel- valósítsa meg azt egy adott képzés során, ezért az adott képzés a zavarosság, színvonaltalanság veszélyét hordozza magában).

A pedagógus- továbbképzési program akkreditációs anyagban (alapítási engedély) az ún. „részletes tematika” (alapítási engedély 3.1. pontja) az, amely konkrétan érthetővé teszi a képzési programot:

– megnevezi a tematikai egységeket (fő téma, rész-téma, altéma), azokat tömören kifejti, s mindegyikhez hozzárendeli a tevékenységeket, munkaformákat, módszereket, a szükséges ismerethordozókat, tananyagokat, segédeszközöket, taneszközöket, egyéb szükséges tárgyi eszközöket, az ellenőrzés módjának, az értékelés szempontjának a leírását, a szükséges elméleti és gyakorlati időtartamok

Ez a FAT-os akkreditációs anyagokkal összehasonlítva olyan, mintha kerettantervet hasonlítanánk össze „mikro tantervvel” (A PAT akkreditációs sablon támogatja a curriculum szintű kidolgozást)

„Segédlet a FAT-hoz benyújtani kívánt képzési programok kidolgozásához” c. anyagban utalás található a FAT- akkreditációs anyagok kidolgozottsági szintjére:

„Amennyiben valamely felnőttképzést folytató intézmény a felnőttképzési törvény tartalmi elvárásainak megfelelően dolgozza ki képzési programját, s az elvárt tartalmi elemeket a lehető legtömörebben igyekszik meghatározni, úgy sillabusz szinten kidolgozott képzési programot alkot. Ez lényegében a képzési tájékoztatóhoz hasonló kidolgozottságot jelent.

Az akkreditált képzési program – az elvárt tartalmi elemek terjedelme és elvárt kidolgozottsága alapján – a „program” szintű kidolgozottságot képviseli, amely mélységében lehet részletesen kidolgozott, azonban az egyes résztartalmak más résztartalmakkal nincsenek egyértelműen társítva. Pl. hogy mely követelmény teljesítését mely ismeret birtoklása teszi lehetségessé, vagy mely ismeret elsajátítására mennyi időt szán a képző a képzés (vagy a programmodul) teljes időtartamán belül.”

A modul

A PAT- akkreditációs képzési programoknál felvetődik az a kérdés, hogy mi tekinthető egy modulnak?

A Felnőttképzési törvény meghatározza a „modul”, s a „moduláris rendszer” fogalmát:

„Modul: Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni.

Moduláris rendszer: Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze.”

A „modul” tehát egy önálló tananyagegység önálló, más moduloktól elkülöníthető „egység-kimenettel”: amit a résztvevő elsajátít/hat/, s azt alkalmazni, vagy felhasználni tudja további tanulmányai során.

Ebben az értelemben a PAT- akkreditációs képzési programok „fő tematikai egységeinek” egy része is nevezhető modulnak, amennyiben ezek egyben önálló egységek is, s megfelelnek a fenti definíciónak. A PAT akkreditációs sablonban nincs „modul- fogalom” használatra lehetőség.

Modul elvégzését igazoló okirat

Az akkreditációs „modul”, s az elvégzését igazoló okirat összefüggésrendszere magánál a FAT- nál is vitákat generál:

2012. augusztus elsején a FAT határozatot hozott ezzel kapcsolatosan:

„A Felnőttképzési Akkreditáló Testület által kiadott képzési program akkreditáció a modulokból álló (modul szerkezetű) képzési programra vonatkozik, ezért az egyes modulok önállóan nem minősülnek akkreditáltnak, ennél fogva az egyes modulok elvégzése után a teljes képzési program sikeres elvégzését igazoló tanúsítvány (vagy más dokumentum) nem adható ki. Az egyes modulok elvégzéséről a felnőttképzést folytató intézménynek igazolás tartalmú okirat kiadására van lehetősége (például: „Tanúsítvány” – a … akkreditációs lajstromszámú … elnevezésű képzési program … moduljának elvégzéséről).

A 24/2004. (VI. 22) FMM rendelet 8. sz. mellékletének megfelelő I. adatlap 17. pontjában megjelölt, a program elvégzését igazoló irat csak a teljes képzési program elvégzését követően adható ki.”

2012. augusztus 13-án a FAT felfüggesztette augusztus elsején hozott határozatát.

Ez tehát azt jelenti, hogy akkreditált programnak minősül egy akkreditált program egy modulja is. (?)

Értelmezési kísérlet:

1. FAT-nál akkreditált képzési program:

Vegyünk példának egy 240 órás FAT- nál akkreditált- tanúsítvánnyal járó- képzési programot, ami nyolc darab 30 órás modulból áll. Értelmezésemben evidencia, hogy a 240 órás képzési program tekinthető annak, amire az akkreditációt megkapták. Tehát 240 óra után jár a 240 órás képzés elvégzéséről szóló tanúsítvány. Ha valaki a 240 órából elvégzett pl. három modult, vagyis 90 órányi anyagot, az után nem lehet olyan tanúsítványt kiadni, ami 240 órát igazol (csak akkor, ha a fennmaradó 150 órát valahol már elvégezte, azt igazolni tudja, s előzetes tudásként beszámították a 240 órás képzésbe. De ez egy más kérdés). Olyat viszont lehet(ne), hogy „részakkreditációt” igazoljon, vagyis az akkreditáció részét képező három modul (90 óra) elvégzését. „Részakkreditációs” tanúsítvány kiadása- az elvégzett modulok konkrét megnevezésének, teljesítésének, használati jogosultsági körének pontos lehatárolásával- korrekt eljárás, s a későbbi képzések során egyszerűen kezelhető, például az előzetes tudás beszámításánál, ha valaki folytatni kívánja a többi modullal.

2. PAT-nál akkreditált továbbképzési program:

Vegyünk példának ugyancsak egy 240 órás PAT- nál akkreditált- tanúsítvánnyal járó- továbbképzési programot, ami a „részletes tematika” szerint nyolc darab 30 órás modulból áll, s az alapítási engedély 2.7 és 2.8. pontjában modulonként is lehatárolható módon vannak megfogalmazva a követelmények, az ellenőrzési módok és értékelési szempontok. (Szántó Zoltán szavaival: „Amennyiben a modulok a képzési programból nem izolált módon, annak általános vonatkozású részeivel együtt kerülnek megvalósításra).

Akárhány modulból is áll ez a továbbképzési program, akkreditációs tanúsítványt csak a 240 óra elvégzése után állítanak ki, másra nincs lehetőség (kivéve, ha a fennmaradó 150 órát valahol már elvégezte, azt igazolni tudja, s előzetes tudásként beszámították a 240 órás képzésébe). Itt is célszerű lenne a „részakkreditációs” tanúsítvány kiadásának lehetőségét fenntartani.

Kérdés, hogy a PAT- nál akkreditált pedagógus-továbbképzési program egy- két- három modulja- abban az esetben, ha az alapító bejelenti a FAT felé a teljes programot, s megkapja a FAT-os programakkreditációs tanúsítványt- akkreditált programnak minősül-e?

Fontos szempont, hogy azonos, s egyféleképpen értelmezhető szabályok legyenek érvényesek a Felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó, különböző ágazati téren akkreditált programok moduljainak elismerése terén, akár FAT, akár PAT, akár más ágazati akkreditációról legyen szó. Ehhez meg kell teremteni az akkreditációs sablonokban a lehetőséget (vagy a Felnőttképzési törvény rendelkezéseinek hatálya alól ki kell venni az egyéb ágazatokat, s csak ágazati jogszabályokban meghatározni az ágazati felnőttképzési tevékenység kereteit).

Akkreditációs költségek

ssz. FAT- képzési program PAT- továbbképzési program
óraszám díj óraszám alapítási díj Tovki jegyzék díja
1. 200 óra alatti 70 000 Ft 30 órás 114 500 Ft 20 500 Ft
2. 201- 600 órás 90 000 Ft 31-60 órás 133 500 Ft 20 500 Ft
3. 601- 1000 órás 120 000 Ft 61- 90 órás 148 000 Ft 20 500 Ft
4. 1001 óra feletti 150 000 Ft 91 órástól felfelé 150 000 Ft 20 500 Ft

Csirmaz Mátyás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep