Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2012. szeptember 9. vasárnap, 18:20

Felnőttképzés- Továbbképzés 3.

Problémák az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben

(A „felnőttség”)

A jelen pillanatban még hatályos közoktatási törvény 18. életévben, a közeljövőre vonatkozóan az új Köznevelési törvény a tanuló 16. életévében határozza meg a tankötelezettséget. Kérdés, hogy ez azt jelenti-e, hogy innentől „felnőttként”, vagyis „nagykorúként” kell kezelni a gyermekeket? (Csirmaz Mátyás)

1. Ki tekinthető „felnőttnek”?

 

A Felnőttképzési törvény értelmező rendelkezése definiálja a „felnőtt” fogalmát:

 

„Felnőtt: felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.”

 

A jelen pillanatban még hatályos közoktatási törvény 18. életévben, a közeljövőre vonatkozóan az új Köznevelési törvény a tanuló 16. életévében határozza meg a tankötelezettséget. Kérdés, hogy ez azt jelenti-e, hogy innentől „felnőttként”, vagyis „nagykorúként” kell kezelni a gyermekeket? Például:

Ha felnőttként kell kezelni, akkor 16 éves kor betöltéséhez kellene kötni a választójogot, amelyet a Választójogi törvény szabályoz? Vagy a nagykorúsághoz köthető büntethetőséget? (stb.)

Vagy elválik egymástól a tankötelezettségi korhatár és a „felnőttség”(nagykorúság) fogalma, illetve definíciója? Jelenleg ugyanis a kettő egybeesik (18. életév).

Aki 2013- ban 16. életévének betöltésekor teljesíti tankötelezettségét, az a jelenleg hatályos Felnőttképzési törvény alapján „felnőttnek” számít, vagyis elvileg minden további feltétel nélkül részt vehet felnőttképzésben.

A Köznevelési törvény nem ad támpontot felnőttképzésre, csak a felnőttoktatásra vonatkozóan:

„A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) az e törvényben foglaltak szerint vehet részt.
(2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhatodik,
b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.
(3) A tanuló középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti….”

 

Jól tudjuk viszont, hogy a „felnőttoktatás” és a „felnőttképzés” két külön kategória (A Felnőttképzési törvény a felnőttképzést szabályozza, a felnőttoktatást nem). A jelenleg még hatályos (régi) Közoktatási törvény tartalmazza a 18. életévhez kötött tankötelezettség mellett azt, hogy 18. életév alatt (s felett) milyen feltételekkel vehetnek részt a tanulók a felnőttoktatásban. A felnőttképzésre vonatkozóan viszont ez a törvény sem tartalmaz szabályokat. Igaz, nem is kell, mivel egyértelmű, hogy aki betölti a 18. életévét, az felnőtt (vagyis „nagykorú”), tehát teljesítette tankötelezettségét, s beléphet a felnőttképzésbe (a Felnőttképzési törvény szabályai szerint).

A Köznevelési törvény 16. életévhez kötött tankötelezettség-előírása egy sor kérdést vet fel nem csak a Felnőttképzési törvény „felnőtt”- fogalom definíciójával összefüggésben, hanem egyéb törvényekkel kapcsolatos koherenciát illetően is: arra vonatkozóan, hogy az egyes törvényekben használt fogalmak – „gyermek”, „kiskorú”- „felnőtt“- „nagykorú”- mennyiben fedik le egymást, vagy más jelentést kapnak a jövőben?

2. Felnőtt vehet csak részt felnőttképzésben?

A Felnőttképzési törvény, azon kívül, hogy meghatározza a „felnőtt” fogalmát, nem mutat egyértelmű utat arra vonatkozóan, hogy életkor szerint kik vehetnek részt a felnőttképzésben.

A törvény bevezető rendelkezéseiben, ahol az kerül kifejtésre, hogy kikre vonatkozik a szabályozás, az alábbiakat írja:

Az állam – e törvény keretei között – mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot.
A törvény hatálya (…) kiterjed a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttre.

 

A belső ellentmondást jól mutatja a törvény „Felnőttképzési szerződés” fejezete, melynek első bekezdésében az alábbi áll: „A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt.” Ezt követően a negyedik bekezdés az alábbiakat írja: „…a felnőttképzési intézménynek azon résztvevőkkel is – a polgári jog általános szabályai szerint – szerződést kell kötnie a képzésre vonatkozóan, akik a tankötelezettségük teljesítése, illetve iskolarendszerű képzésben való részvételük mellett felnőttképzésben is részt vesznek. Tanköteles tanulóval államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre felnőttképzési szerződés nem köthető”.

Ha valaki tankötelezettsége teljesítése mellett vesz részt felnőttképzésben, ez azt jelenti, hogy olyan tanuló vesz részt felnőttképzésben, aki még tanköteles (vagyis a jelenleg még hatályos jogszabály alapján nem töltötte be a 18. életévét, az új Köznevelési törvény szerint a 16. életévét.- Tehát kiskorú). Értelmezésemben ez azt jelenti, hogy kiskorú- „tanköteles”- tanuló részt vehet felnőttképzésben (csak államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló felnőttképzésben nem).

3. A „felnőttség”, „gyermekség” („kiskorú”, „nagykorú”, stb.) fogalmához, értelmezéséhez kapcsolódó főbb törvényi rendelkezések (alacsonyabb szintű jogszabályok ismertetése nélkül):

a.) 1959. IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről1- A cselekvőképesség („kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképesség, illetve cselekvőképtelenség”):
– „Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.”
– „Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen.”

b.) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról:
– „gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerinti kiskorú”
– „fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem”
– „fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be”

c.) 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról
– „Házasságot nagykorú férfi és nő köthet.”
– „Kiskorú csak a gyámhatóság18 előzetes engedélyével köthet házasságot”.
– „A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben is csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a tizenhatodik életévét betöltötte”.

e.) Magyarország Alaptörvénye1 (2011. április 25.)
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.

f.) 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről:
– „Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte”.
– „A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be”.
– A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul.

 

Csirmaz Mátyás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep