Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2012. szeptember 9. vasárnap, 18:20

Felnőttképzés- Továbbképzés 3.

Problémák az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben

(A „felnőttség”)

A jelen pillanatban még hatályos közoktatási törvény 18. életévben, a közeljövőre vonatkozóan az új Köznevelési törvény a tanuló 16. életévében határozza meg a tankötelezettséget. Kérdés, hogy ez azt jelenti-e, hogy innentől „felnőttként”, vagyis „nagykorúként” kell kezelni a gyermekeket? (Csirmaz Mátyás)

1. Ki tekinthető „felnőttnek”?

 

A Felnőttképzési törvény értelmező rendelkezése definiálja a „felnőtt” fogalmát:

 

„Felnőtt: felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.”

 

A jelen pillanatban még hatályos közoktatási törvény 18. életévben, a közeljövőre vonatkozóan az új Köznevelési törvény a tanuló 16. életévében határozza meg a tankötelezettséget. Kérdés, hogy ez azt jelenti-e, hogy innentől „felnőttként”, vagyis „nagykorúként” kell kezelni a gyermekeket? Például:

Ha felnőttként kell kezelni, akkor 16 éves kor betöltéséhez kellene kötni a választójogot, amelyet a Választójogi törvény szabályoz? Vagy a nagykorúsághoz köthető büntethetőséget? (stb.)

Vagy elválik egymástól a tankötelezettségi korhatár és a „felnőttség”(nagykorúság) fogalma, illetve definíciója? Jelenleg ugyanis a kettő egybeesik (18. életév).

Aki 2013- ban 16. életévének betöltésekor teljesíti tankötelezettségét, az a jelenleg hatályos Felnőttképzési törvény alapján „felnőttnek” számít, vagyis elvileg minden további feltétel nélkül részt vehet felnőttképzésben.

A Köznevelési törvény nem ad támpontot felnőttképzésre, csak a felnőttoktatásra vonatkozóan:

„A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) az e törvényben foglaltak szerint vehet részt.
(2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhatodik,
b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.
(3) A tanuló középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti….”

 

Jól tudjuk viszont, hogy a „felnőttoktatás” és a „felnőttképzés” két külön kategória (A Felnőttképzési törvény a felnőttképzést szabályozza, a felnőttoktatást nem). A jelenleg még hatályos (régi) Közoktatási törvény tartalmazza a 18. életévhez kötött tankötelezettség mellett azt, hogy 18. életév alatt (s felett) milyen feltételekkel vehetnek részt a tanulók a felnőttoktatásban. A felnőttképzésre vonatkozóan viszont ez a törvény sem tartalmaz szabályokat. Igaz, nem is kell, mivel egyértelmű, hogy aki betölti a 18. életévét, az felnőtt (vagyis „nagykorú”), tehát teljesítette tankötelezettségét, s beléphet a felnőttképzésbe (a Felnőttképzési törvény szabályai szerint).

A Köznevelési törvény 16. életévhez kötött tankötelezettség-előírása egy sor kérdést vet fel nem csak a Felnőttképzési törvény „felnőtt”- fogalom definíciójával összefüggésben, hanem egyéb törvényekkel kapcsolatos koherenciát illetően is: arra vonatkozóan, hogy az egyes törvényekben használt fogalmak – „gyermek”, „kiskorú”- „felnőtt“- „nagykorú”- mennyiben fedik le egymást, vagy más jelentést kapnak a jövőben?

2. Felnőtt vehet csak részt felnőttképzésben?

A Felnőttképzési törvény, azon kívül, hogy meghatározza a „felnőtt” fogalmát, nem mutat egyértelmű utat arra vonatkozóan, hogy életkor szerint kik vehetnek részt a felnőttképzésben.

A törvény bevezető rendelkezéseiben, ahol az kerül kifejtésre, hogy kikre vonatkozik a szabályozás, az alábbiakat írja:

Az állam – e törvény keretei között – mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot.
A törvény hatálya (…) kiterjed a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttre.

 

A belső ellentmondást jól mutatja a törvény „Felnőttképzési szerződés” fejezete, melynek első bekezdésében az alábbi áll: „A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt.” Ezt követően a negyedik bekezdés az alábbiakat írja: „…a felnőttképzési intézménynek azon résztvevőkkel is – a polgári jog általános szabályai szerint – szerződést kell kötnie a képzésre vonatkozóan, akik a tankötelezettségük teljesítése, illetve iskolarendszerű képzésben való részvételük mellett felnőttképzésben is részt vesznek. Tanköteles tanulóval államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre felnőttképzési szerződés nem köthető”.

Ha valaki tankötelezettsége teljesítése mellett vesz részt felnőttképzésben, ez azt jelenti, hogy olyan tanuló vesz részt felnőttképzésben, aki még tanköteles (vagyis a jelenleg még hatályos jogszabály alapján nem töltötte be a 18. életévét, az új Köznevelési törvény szerint a 16. életévét.- Tehát kiskorú). Értelmezésemben ez azt jelenti, hogy kiskorú- „tanköteles”- tanuló részt vehet felnőttképzésben (csak államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló felnőttképzésben nem).

3. A „felnőttség”, „gyermekség” („kiskorú”, „nagykorú”, stb.) fogalmához, értelmezéséhez kapcsolódó főbb törvényi rendelkezések (alacsonyabb szintű jogszabályok ismertetése nélkül):

a.) 1959. IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről1- A cselekvőképesség („kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképesség, illetve cselekvőképtelenség”):
– „Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.”
– „Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen.”

b.) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról:
– „gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerinti kiskorú”
– „fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem”
– „fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be”

c.) 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról
– „Házasságot nagykorú férfi és nő köthet.”
– „Kiskorú csak a gyámhatóság18 előzetes engedélyével köthet házasságot”.
– „A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben is csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a tizenhatodik életévét betöltötte”.

e.) Magyarország Alaptörvénye1 (2011. április 25.)
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.

f.) 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről:
– „Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte”.
– „A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be”.
– A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul.

 

Csirmaz Mátyás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Vissza
Sajtófigyelő
2022.07.01.
Első körben magukért kellene kiállni a tanároknak
Egy tanár feladatai között szerepel az is, hogy példát mutasson a diákok számára. Nyilván idehaza ez már egy egyre ritkábban előforduló dolog, de nem szabad elfelejteni, hogy egy normális...
(Forrás: Kolozsvári Szalonna - és hír-telen beszólunk)
--
2022.07.01.
Mindenki félrenézett: egy nevelő tíz éven keresztül bántalmazta a gyerekeket Böjte Csaba intézményeiben
A nem jogerős bírósági ítélet szerint egy nevelő (K. Sz.) tíz éven át szexuálisan bántalmazta a gyermekeket az erdélyi Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonaiban – adják hírü...
(Forrás: Mérce)
--
2022.07.01.
A FEJLETT ÁLLAMOK KÖZÜL MAGYARORSZÁGON TÁTONG A LEGNAGYOBB SZAKADÉK ISKOLÁZOTTAK ÉS ISKOLÁZATLANOK KÖZÖTT
„Egyre kevesebb igény lesz arra, hogy a rutinszerű kognitív és manuális feladatokat emberek végezzék el, viszont egyre nagyobb szükség lesz a kreatív, jól kommunikáló és fejlett szociá...
(Forrás: Qubit)
--
2022.07.01.
\"Rendes körülmények között eszembe sem jutna távozni\" – elege lett a pilisborosjenői iskola igazgatóhelyettesének
Június 30-ával lemondott közalkalmazotti jogviszonyáról Jávor Csaba, a Pilisborosjenői Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóhelyettese,26 évig taní...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.06.29.
Válaszolt a Belügyminisztérium a tanároknak: kevesebb óra nem lesz, nagyobb fizetésemelés csak akkor, ha jól teljesít a gazdaság
A szakszervezetek a nem pedagógusi munkakörben foglalkoztatott oktatási dolgozók béremelését is kérték, egész pontosan azt, hogy az ő garantált alapilletményük ne legyen kevesebb, mint a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.06.29.
Az Orbán-kormány sem a tanárok érdemi bérrendezésre, sem munkaterheik csökkentésére nem tett javaslatot a sztrájkbizottsági tárgyaláson
A kormány nevében tárgyaló Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint 10 százaléknál nagyobb mértékű emelés is lehetséges, amennyiben “a gazdaság jól teljesít”. Szabó Zsuzsa...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep