A Felnőttképzési törvény a felnőttképző intézmények számára előírja a kötelezően vezetendő, nyilvántartandó dokumentumok körét. Ezek egyike az a dokumentum, ami bizonyítja, hogy a résztvevő felnőtt sikeresen letette a vizsgát, elvégezte a képzést. A cikksorozat második részében ezzel a dokumentációval foglalkozik a szerző, Csirmaz Mátyás.
A Felnőttképzési törvény a felnőttképző intézmények számára előírja a kötelezően vezetendő, nyilvántartandó dokumentumok körét. Ezek egyike az a dokumentum, ami bizonyítja, hogy a résztvevő felnőtt sikeresen letette a vizsgát, elvégezte a képzést. A törvény az alábbi módon írja ezt le:
„A felnőttképzési intézménynek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania (…):
d) a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét, illetve a képzés elvégzését igazoló bizonyítványának (oklevél, tanúsítvány, igazolás stb.) annak kiállítója által hitelesített másolatát, illetve a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát”
Vitatható, de legalábbis különbözőképpen értelmezhető a Felnőttképzési törvény szövegezése e tekintetben. Nézzük a fogalmakat!
Bizonyítvány
Azt mondjuk, hogy a bizonyítvány pontosan körülhatárolható közokirat. Olyan közokirat, melyet az állam elismer:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, s a 2011. évi CXC. törvény (A nemzeti köznevelésről) tartalmazza a bizonyítványokkal kapcsolatos tanügyi nyilvántartási feladatokat, tevékenységeket. Az utóbbi jogszabály például kimondja:
„A bizonyítvány tartalmazza az általa tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, valamint az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását az erről szóló kormányrendelet alapján. A bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló irat közokirat.”
„A bizonyítványnyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter engedélye szükséges.”
Hasonlóan szabályozza a bizonyítvány kérdését- a közoktatási jogszabályokkal koherenciában- a Szakképzési törvény és a kapcsolódó OKJ-s képzésekről szóló jogszabály.
A Felsőoktatási törvény rendelkezik a felsőoktatásban használt leckekönyvről, bizonyítványról, s oklevélről:
„A leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat.”
„Az alapképzésben és mesterképzésben, illetve az egységes, osztatlan képzésben, szakirányú továbbképzésben kiállított oklevél – jogszabályban meghatározottak szerint – munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.”
Közokirat
A közokirat fogalmát, tartalmát a polgári perrendtartásról szóló törvény definiálja:
„Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.”
Tanúsítvány, igazolás
A tanúsítvány, igazolás fogalmát jogszabály nem határozza meg. A „tanúsítvány” jelentése „igazoló irat” (Magyar nyelv-értelmező szótár). Mondhatjuk, hogy ugyanaz a funkciója, mint a bizonyítványnak: mindkettő „igazoló irat” (okirat). A különbség, hogy ki ismeri el.
A tanúsítvány mit igazol: végzettséget, szakképzettséget? Ha így tesszük fel a kérdést, akkor azt is tisztázni kell, hogy mit nevezünk végzettségnek: Ha valaki sikeresen elvégez egy tanúsítvánnyal járó, akkreditált képzést, akkor valamilyen „végzettsége” lesz, ha szakterületen, akkor „szakmai képzettsége”, ha „nem szakterületen”, akkor „képzettsége”. Ha nem így lenne, akkor minek képeznénk?
Zachár László leírásában a „szakmai képzettségnek” alapvetően két típusa létezik:
– állam által elismert szakmai képzettség, melyet „szakképesítésnek” nevezünk (bizonyítvány, oklevél)
– ún. „szakmai képzettség”, amelyet az állam nem ismer el (tanúsítvány, igazolás).
A tanúsítványokra kiadásukkor– sok esetben- viszont azt is rá szokták írni, hogy „Ez a tanúsítvány munkakör betöltésére, tevékenység folytatására nem jogosít”. S itt egy újabb problémával találkozunk: mit jelent a „munkakör” kifejezés? „Munkakör” az, mely meghatározza, hogy ki, mikor, mit köteles tenni milyen felelősséggel. A munkakörök meghatározott csoportjai – hasonló szakképzettség, erőfeszítés, felelősség – alkotja a foglalkozásokat. A foglalkozásoknak van egy állami „egységes osztályozási rendszere” („FEOR”). Erre az egységes „állami osztályozási rendszer” elemeire gondolunk akkor, amikor a bizonyítványt, mint „állami monopóliumot” értelmezzük: a felsorolt különböző szakmák művelésére (lásd OKJ) nem jogosít fel a tanúsítvány. Azokra a „munkakörökre”/”tevékenységekre”/ végső soron „foglalkozásokra”, ami ezen felül (ezen kívül, -mellett), vagyis az állami osztályozási-, elismerési rendszeren kívül van, viszont feljogosíthat a tanúsítvány. Pl. EU-s kiemelt projektek keretében nagy számban fejlesztettek/fejlesztenek ki olyan akkreditált képzési programokat, amelyek által meghatározott – általában felsőfokú- alapvégzettségű felnőtteket- képeznek ki trénereknek, tanácsadóknak, mentoroknak. A képzés végén kapott tanúsítvány „tevékenység” („munkakör”, „foglalkozás”) betöltésére jogosít fel, hiszen az illető egy adott területen speciális szakképzettséget („szakmai képzettséget”) szerzett, mely alapján az adott területen tréneri/tanácsadói/mentori munkát csak az végezhet, akik elvégezték e képzéseket. S igen sokan közülük- például egyéni vállalkozóként- üzletszerűen, megélhetést biztosító folyamatos „foglalkozásként” űzik ezt a tevékenységet.
Egész rendszerek jöttek/ jönnek létre úgy, hogy kívül esnek az „állami osztályozási-elismerési rendszerbe” tartozó szakmákat elismerő bizonyítvány-, oklevél kiadásának jogosultsági körén.
Így válik érthetővé a „szakképzettség” fogalmának kettős értelmezése is („állami osztályozási-elismerési rendszer”, vagy azon kívüli):
„Szakképzettség: Követelmények, amelyek alapján az egyén elkezdhet egy foglalkozást, ill. azon belül előbbre juthat. Ennek megszerzését igazoló okirat, amely elismeri a képzés sikeres befejezését, ill. teszt vagy vizsga alapján megfelelő teljesítményt igazol.”
Másik tisztázandó kérdés: a „tanúsítvány” tekinthető-e közokiratnak, amennyiben azt „hatóság”, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, megszabott alakban állít ki, s teljesen bizonyítja a határozatot, s az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát?
Vegyünk példának egy minisztériumi háttérintézményt, amely a saját ágazatához kapcsolódó akkreditációs eljárásban minősíttet képzési programo/ka/t ügyköréhez tartozó –például- szakértői képzések területén. A képzés elvégzéséről kiállított tanúsítvány tekinthető-e közokiratnak, vagy nem? Ha nem, akkor miért nem? (Mert nincs róla ágazati jogszabályi utalás -pl. rendeletben, határozatban, stb.-: „…. közokiratnak tekinthető”?)
A szakképzésről szóló törvény értelmező rendelkezéseiben szerepel az alábbi:
„iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés: jogszabályban meghatározott és hatóság által szabályozott tartalmú és célú képzés, amelynek eredményeként hatóság által meghatározott tevékenység folytatására feljogosító irat (engedély, bizonyítvány, a képző intézmény által kiállított igazolás stb.) kiadására kerül sor, vagy amely képzés hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység nem folytatható;”
Kakukktojás (fordított példa a közoktatás rendszeréből)
A nemzeti köznevelésről szóló törvény a közoktatás rendszerét szabályozza: azt az iskolarendszerű nevelési- oktatási rendszert, amelyben történő végzettséget az állam elismeri. Ez a törvény ki is mondja az alábbiakat:
– „A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
A középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai végzettség.”
Mind általános iskolában, mind középfokú iskolában egy-egy évfolyam sikeres elvégzését a bizonyítványban rögzítik. Az általános iskola és a középfokú iskola közé beékelődő ún. Köznevelési Hídprogramokban résztvevő tanulók esetében viszont- a törvény szerint- nem bizonyítványban rögzítik az adott tanév elvégzését, hanem tanúsítványt kapnak a gyerekek. Pl.:
„A Híd II. program záróvizsgával zárul, amelyről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga részszakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történő továbbtanulásra jogosít.”
Ez az alábbi kérdéseket veti fel:
A Híd programban szerzett „részszakképzettséget” miért nem bizonyítványban rögzítik (mint pl. a középfok egyes évfolyamainak elvégzését, vagy az általános iskola egyes évfolyamainak elvégzését)? Hiszen ezek a programok államilag szabályozott keretek között folyhatnak majd, a közoktatási rendszerben való továbbhaladást szolgálják, vagyis az állam elismeri az itt szerzett „részképzettséget”:
– „A Köznevelési Hídprogramok nevelési-oktatási programjait az oktatásért felelős miniszter rendeletben adja ki”
– „Köznevelési Hídprogramok általános és középfokú iskolában – a kormány által szabályozott keretek között – szervezhetők. A programokban közreműködő intézményeket a Kormányhivatal jelöli ki”
A Híd programban való részvételével a gyermek tankötelezettségi kötelezettségének is eleget tesz, hiszen a Köznevelési törvény kimondja:
„A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában Köznevelési Hídprogram keretében is, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.”
Felvetődik a kérdés például a Híd II. programmal kapcsolatosan – ahová alapfokú iskolai végzettség nélkül (általános iskolai hatosztályos végzettséggel) lehet belépni a 15. életév betöltése után-, hogy milyen végzettséget lehet itt szerezni:
– alapfokú végzettséget, ami feljogosít középfokú intézményben való tanulásra?
– ha nem alapfokú végzettséget, akkor viszont milyen végzettséget ad (szakmai képzettséget „részszaképesítés” formájában)? Az viszont tény, hogy ennek elvégzése után a tanuló középfokú iskolában folytathatja a tanulmányait.
Ábrázolva a közoktatásban zajló tanulási folyamatot e két esetben „okiratszerzési”- szempontból:
A Szakképzésről szóló törvény (2011. évi CLXXXVII.) az alábbiakat mondja erről:
3. § (1) E törvény hatálya az iskolai rendszerű szakmai képzésre (szakképzésre), valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések esetén – a felnőttképzésről szóló törvény alapján folyó – az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzésre terjed ki. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában a további szabályokat a felnőttképzésről szóló törvény határozza meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakmai képzés
a) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott Köznevelési Hídprogram keretében megszerezhető részszakképesítés megszerzésére (…) irányul.
25. §
(5) A szakképző iskolában a tanuló részszakképesítésre nem iskolázható be kivéve, ha a felkészítés a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram keretében, valamint a speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában részszakképesítés megszerzésére irányul.
A Szakképzési törvényt értelmezve Zachár László definíciójának megfelelően, ha a „szakképesítés” állam által elismert szakmai képzettség, akkor a „részszakképesítésnek” is állam által elismert „rész-szakmai képzettségnek” kellene lennie (vagyis bizonyítványban kellene rögzíteni).
A Szakképzési törvény viszont az alábbiakat is tartalmazza:
„6. § (1) Az állam által elismert szakképesítéseket az OKJ tartalmazza.
(2) Az OKJ tartalmazza
a) a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítéseket,
b) az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben is oktatható szakképesítéseket,
c) a kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szakképesítéseket, továbbá
d) a szakképesítés-ráépüléseket és a részszakképesítéseket”
Ez pedig azt a kérdést veti fel, hogy a Köznevelési Hídprogram keretében megszerezhető részszakképesítés megfeleltethető-e az OKJ valamely részszakképesítésének?
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline)
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index)
