Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2012. október 6. szombat, 20:32

Felnőttképzés- Továbbképzés 5.

Problémák az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben
(Alapítási jogról, Továbbképzés-szervezési jogról)

PAT-akkreditáció

A pedagógus- továbbképzési rendszer külön kezeli az „alapítási jogot” és a „felhasználási jogot”:

– az ún. alapítási jog a továbbképzési program tulajdonosi jogát jelenti, mely nem adható tovább más szervezetnek (csak jogutódlással)

– az ún. felhasználási jog a továbbképzési program szervezésének (indításának) jogát jelenti, melyet csak az alapító engedélyezhet másoknak.

Az „alapítási” és a „felhasználói (szervezési- indítási) jog” különválasztásával, pontos szabályozásával egyértelmű viszonyok rajzolódnak ki arra vonatkozóan, hogy kinek milyen jogosultságai vannak.

FAT-akkreditáció

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (FAT: Felnőttképzési Akkreditáló Testület) által akkreditált programok esetén nem választódik szét az ún. alapítási és szervezési jog, egy akkreditáció keretében adják meg az ún. programakkreditációs tanúsítványt. Az a felnőttképzéssel foglalkozó szervezet, aki ezzel rendelkezik, szervezheti, tarthatja az akkreditált képzést.

Maga a Felnőttképzési törvény szövege nem tesz említést az ún. alapítási jogról. „Felhasználói jogról” is csak olyan aspektusból beszél, ha már akkreditált képzési programot akar valaki átvenni attól, aki akkreditáltatta:

„Program-akkreditáció iránti kérelmet kell előterjeszteni a FAT által már akkreditált program más felnőttképzést folytató intézmény általi felhasználása esetén is. A kérelemhez csatolni kell annak igazolását, hogy az akkreditált program felhasználási jogával a kérelmező intézmény rendelkezik.”

Arról viszont, hogy a „felhasználói jog” mit jelent, ugyancsak nem rendelkezik a törvény. Valószínűsíthető, hogy a kérelemhez benyújtott- FAT-nál elsőként akkreditált programmal rendelkező szervezet által kiadott- „igazolásra” bízza, hogy mit engedélyez a másiknak (az, aki már akkreditáltatta, annak, aki az akkreditált programot fel akarja használni):

– a képzési program adott intézmény általi szervezési jogának az engedélyezését, vagy a szervezési jog megadása mellett azt is, hogy az adott intézmény továbbadhatja más intézménynek a felhasználói jogot (vagyis a továbbképzés-szervezési jogot)?

– ha a szerződő fél egyszerűen „csak felhasználói jogot” engedélyez a szerződésben a másik félnek, vagyis nem határozza meg pontosan, hogy mit jelent számára a „felhasználói jog engedélyezése”, akkor kérdés, hogy ebben az esetben ez mit takar: a továbbképzés szervezési jogát a kérelmező szervezetre vonatkozóan, s egyben a szervezés jog továbbadási lehetőségét egy következő szervezet részére? Vagy csak az elsőt?

Szociális terület akkreditációja

A szociális terület képzési akkreditációjával írássorozatom első részében már részben foglalkoztam. Ezt a gondolatmenetet folytatom mostani írásomban „alapítási”, „szervezési jog” összefüggésrendszerben.

A személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzési programok minősítési eljárását szabályozó 9/2000 (VIII.4.) SZCSM rendelet nem tartalmaz sem „alapítási”, sem felhasználói jog” kifejezést. A rendelet „szervezési jogról” és „minősítésről” beszél, ami elvileg nagyjából megfeleltethető a pedagógus- továbbképzési rendszer „szervezési- indítási (felhasználói)” jogának, s az ún.”alapítói jognak”. Gyakorlatilag viszont nem választja szét egyértelműen az „alapítás” és a „szervezés-indítás (felhasználás)” feltételrendszerét, előírásait. Ez tükröződik az ún. Minősítési Adatlapból is, ahol a képzési program szakmai tartalmi leírása sajátosan keveredik a képzés-szervezésre, indításra vonatkozó kérdésekkel (Pl.: „I. 2. A továbbképzési program lebonyolításáért felelős személy (szervező) adatai”; „II. 8. 2. Tervezett továbbképzés az indítás konkrét helyszíne szerint”; „II. 8. 3. Tervezett továbbképzés indítása megyék szerint”, stb.).

A rendelet kimondja, hogy „érvényes minősítéssel rendelkező továbbképzési programok akkor indíthatók, ha a továbbképzést szervezők a tárgyévet megelőző év október 15-ig egy erre szolgáló adatlapon bejelentik az Intézetnek (ez a „Továbbképzési Jegyzék adatlapja”).

Érdekes, hogy a rendelet maga nem tartalmazza mellékletként a „minősítés” tartalmát, a minősítés szempontjait – mint a pedagógus- továbbképzési jogszabály-, csak a „Továbbképzési Jegyzékre” történő bejelentés adatlapját (a „Minősítési Adatlapot” évente adják ki közlemény formájában). Ez utalhat a „minősítés” tartalmi, szakmai stabilitásának hiányára is.

A rendeletben leírt „minősítés” nem pontosan fedi le a- FAT- nál és a PAT- nál értelmezett- programakkreditációs tevékenységet sem. Ugyanis különbséget tesz „akkreditáció” és „akkreditáció” között:

A továbbképzési programok minősítését végző Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által a minősített programokból összeállított továbbképzési jegyzék– melyet megküld a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Felnőttképzési Akkreditációs Testületének, s amely az alapján kiadja a programakkreditációt igazoló tanúsítványt- csak a minősített „továbbképzés céljából szervezett tanfolyamokat”, s a „szakmai személyiségfejlesztő foglalkozásokat” tartalmazza. A többi minősített tevékenységet nem (szakmai tanácskozás; külföldi vagy hazai tanulmányút; szakmai műhely). Ez utóbbiak akkreditációja minek tekinthető? (a 9/2000 SZCSM rendeletben mindegyik „minősített szakmai továbbképzésként” van definiálva)

Összehasonlító táblázat

Pedagógus- továbbképzési program (PAT) Megszerezhető akkreditáció (minősítés) Kik?
Továbbképzési program (tanfolyam) Alapítási jog: program- alapítási akkreditációs eljárás keretében Bárki, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, a hozzá tartozó jogszabályoknak (felnőttképzési- ágazati/oktatás/).
Felhasználási jog (vagyis szervezési jog): „Adatszolgáltatás”- „Továbbképzési Jegyzék”- eljárás keretében (régen: „indítási engedély”)- Bárki, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, a hozzá tartozó jogszabályoknak (felnőttképzési- ágazati/oktatás/)., s rendelkezik az alapítási engedély felhasználási jogával (alapító, vagy az alapító által másnak adott szervezési-indítási igazolás, felhatalmazás alapján)
Továbbképzési program (képzési program) (FAT) Megszerezhető akkreditáció (minősítés) Kik?
Továbbképzési program (tanfolyam) „Felhasználási jog” egy akkreditációs eljárás keretében -Bárki, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, a hozzá tartozó jogszabályoknak (felnőttképzési).
– Aki az előzőnek megfelel, s rendelkezik a képzési program felhasználási jogával, az is benyújthat kérelmet ugyanarra a programra
Személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzés (OSZGYTSZB) Megszerezhető akkreditáció (minősítés) Kik?
(hasonló a pedagógus- továbbképzés rendszeréhez, az alábbi kitételekkel)
továbbképzés céljából szervezett tanfolyam Minősítés: program- („alapítási”?) akkreditációs eljárás keretében Nem elég, hogy megfeleljen a felnőttképzési törvénynek, s a hozzá tartozó jogszabályoknak, leszűkíti bizonyos intézménytípusokra (nem az ágazatra vonatkozó rendelet, hanem a rendeletre hivatkozó minősítési adatlap)
Szervezési jog: „Továbbképzési Jegyzék”- eljárás keretében Nem elég, hogy megfeleljen a felnőttképzési törvénynek, s a hozzá tartozó jogszabályoknak, maga a rendelet szűkíti le bizonyos intézménytípusokra.
szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás Minősítés: program- („alapítási”?) akkreditációs eljárás keretében Bárki, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, a hozzá tartozó jogszabályoknak (felnőttképzési- ágazati/szociális/).
Szervezési jog: „Továbbképzési Jegyzék”- eljárás keretében Bárki, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, a hozzá tartozó jogszabályoknak (felnőttképzési- ágazati/szociális/).
– szakmai tanácskozás
– külföldi vagy hazai tanulmányút
– szakmai műhely
Minősítési eljárás keretében Bárki, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, a hozzá tartozó jogszabályoknak (?),(felnőttképzési- ágazati/szociális/).

A „kötelező bejelentés”

A Felnőttképzési törvény lehetővé teszi különböző ágazati akkreditációs rendszerek számára (oktatási ágazat, szociális ágazat,..), hogy a hatókörükben akkreditált programokat bejelentsék az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez. A bejelentés alapján a FAT akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja az ún. programakkreditációs tanúsítványt (pl. a PAT által akkreditált továbbképzési program, az alapító által történő bejelentést követően automatikusan megkapja a FAT- programakkreditációs tanúsítványt is).

Csirmaz Mátyás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.08.12.
PCR-teszt beiratkozáshoz, kizárólag online vagy csak személyes órák – nagy szórással indulnak az egyetemek ősszel
Eltérő módon készülnek az egyetemek az őszi félévre, több helyen a nagyelőadásokat csak online tartják majd meg. A Semmelweis Egyetem negatív PCR-tesztet vár el az elsősöktől beiratkoz...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.11.
Részletes járványügyi intézkedési protokollt kapnak az intézmények
Három héttel azt iskolakezdés előtt még mindig úgy tűnik, hogy a gyerekek és a tanárok visszatérhetnek az intézményekbe, a koronavírus-helyzet miatt azonban ez az utolsó pillanatig változhat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.11.
EMMI: Szeptember elején indul az iskola, nem indokolt a digitális oktatás
Azt írják, hogy a hamarosan megjelenő rendelet szerint a tanév hagyományosan indulhat szeptember 1-jén. „A koronavírus-járvány hazai alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt a digit...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.08.11.
Lesz intézkedési protokoll az iskoláknak, de még nem tudni mikor
Kapnak majd az iskolák intézkedési protokollt az őszi tanévkezdésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint. Igaz, azt még nem tudni, mikor. A Pedagógusok Szakszervezete szerint már most...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Lehet, hogy van kész forgatókönyve a kormánynak a tanévről, csak senki nem tud róla
Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez – többekkel folytatott beszélgetés alapján – támpontokat nem kapnak. A Nemzeti...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep