Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2012. december 18. kedd, 16:18

Felnőttképzés- Továbbképzés 8.

Szerzői jog és plágium 2.

Az előző (7.) részben írtam a pedagógus- továbbképzési programok akkreditációs rendszeréről, amelyben a szerzői jog és az alapítási jog, valamint a szervezési jog különbségéről beszéltem.

A PAT- hoz benyújtott akkreditációs eljárás során (mint ahogy ellenőrzéskor) sem vizsgálják a szerzői jog kérdését, csak a szakmai tartalmat, s a formai megfelelést. Azzal sem foglalkoznak, ha valaki benyújt egy képzési programot, hogy azt összehasonlítsák a már eddig benyújtott hasonló témájú, tartalmú programokkal. Így a plágium kérdését sem vizsgálják. Ami alapvető szabály- s ezt az egyet megnézik-, nem lehet ugyanaz a címe az akkreditációra benyújtott programnak, mint egy már akkreditáltnak.

Így fordulhatott/fordulhat/ elő, hogy – címétől eltekintve- kerültek akkreditálásra olyan tartalmú képzési programok, amelyek 80-98%- ban teljesen megegyeznek már akkreditált programokkal. Van, amelyiknek a címével sem nagyon bíbelődtek, egyszerűen felcserélték a szórendet.

Kérdésként vetődhet fel, hogy mi az oka a képzési programok jelentős számú plágiumának?

A pedagógus- továbbképzés a szakmai tartalom mellett üzlet, hiszen több mint százezer ember képzéséről van szó. Igazából persze akkor komoly üzlet, ha a képzések uniós forrásokból finanszírozottak. S itt érdemes kitérni képzésekkel foglalkozó néhány uniós projektre. Ezek közül mintaként a HEFOP- TÁMOP kérdéskört írom le, mivel itt lettek kifejlesztve nagy számban képzési programok (e kiemelt projektek kezdetben HEFOP, majd TÁMOP néven futottak /futnak/).

Rövid uniós projekt-történet a téma szempontjából (HEFOP-TÁMOP):

Uniós forrásból történő képzési programok kifejlesztése ún. Kiemelt projektekben történik, melyeknek kedvezményezettjei többnyire állami háttérintézmények. Így volt ez a HEFOP- ban, s így van ez a TÁMOP- ban is.

A kiemelt projektekben kifejlesztett képzési programok alapján tartandó képzések beépültek az iskolarendszer (közoktatási rendszer) számára szolgáló pályázati felhívásokba (projektekbe). E képzések finanszírozása különbözött a HEFOP-ban és a TÁMOP-ban:

1. A HEFOP-ban a képzési programokat kifejlesztő kiemelt projekt kedvezményezettje kapta meg – a képzésfejlesztés mellett- az iskolarendszer számára tartandó képzések finanszírozási forrását is. A kiemelt projekt kedvezményezettje közbeszerzés/eke/t írt ki az iskolarendszer számára tartandó képzésekre, s az így (vagy a nélkül) kiválasztott cégeket a megtartott képzések után ő maga fizette ki. A kiválasztott szervezetek csak azokat a képzéseket tarthatták az iskolarendszer számára, amelyet a kiemelt projekt kedvezményezettje fejlesztett ki.

Ezt az eljárást nevezhetnénk egyfajta központosított rendszernek. Ennek voltak előnyei és hátulütői is. Előnye a nagyobb kontroll lehetősége, amely egyfajta minőségbiztosításnak is felfogható volt (bár ennek elemei igazán nem épültek ki, így működtetni se lehetett hatékonyan). Hátránya: a nyertes felnőttképző cégek nagyon jól jártak, a többiek kirekesztődtek az iskolarendszer számára történő képzési szolgáltatásból. A kirekesztettek egy része megkérdőjelezte a kiválasztás tisztaságát.

Igazából viszont ennek a „központosított elvnek” a bomlását jelentősen „belülről” is elősegítették: a kiemelt projekt kedvezményezettjén kívüli másik állami háttérintézmény, vagy ugyanazon háttérintézmény másik szervezeti egységének ellenérdekeltsége.

2.A TÁMOP szakított a HEFOP-os gyakorlattal. A kiemelt projekt kedvezményezettje csak a képzési programokat fejlesztette ki, a tantestületi képzések finanszírozási forrása pályázati úton a közoktatási intézményekhez (fenntartóikhoz) került (lásd pl. TÁMOP 3. 1. 4). Az iskolafenntartók közbeszerzéseket írtak ki, s az így nyerő felnőttképző szervezetek tarthattak képzéseket iskoláknak, óvodáknak, melyeket a fenntartó fizetett ki.

A nyertes cégek nem csak azokat a képzéseket tarthatták a pedagógusoknak, amelyet a kiemelt projekt kedvezményezettje fejlesztett ki, hanem minden olyan képzést, ami témájában, tartalmában az adott pedagógiai területről szólt, s akárki kifejleszthette, akkreditáltathatta. Tehát szélesre tárult a kapu, mind a képzési programfejlesztés területén, mind a képzés- szolgáltatás területén.

Ekkor indult el a képzési programok széles szolgáltatói körű, tömeges akkreditáltatása, s a plágiumhullám is.

A tömeges akkreditáltatás egy részét fel lehet fogni úgy, hogy a kiemelt projektekben kifejlesztett képzési programok, s maguk a kiemelt projektek, továbbá az uniós források megtermékenyítették a pedagógus- továbbképzéssel foglalkozó felnőttképzők szakmai tudását, repertoárját, amelybe belevitték kreativitásukat, innovatív hajlamukat. Az akkreditáltatások másik része viszont egész egyszerűen csak az üzletről, s a plágiumról szól(t).

A plágium esetén azt a kérdést is fel kell tenni, hogy miért volt/van/ erre szükség? Miért nem kérte meg a felnőttképző szervezet a kiemelt projekt kedvezményezettjétől a kifejlesztett, akkreditált képzési program szervezési jogát? Ugyanis ehhez ingyenesen hozzájuthatott, a képzés-szervezési jogot a kiemelt projekt kedvezményezettje térítésmentesen átadta. Erre többféle magyarázat van:

  • a kiemelt projekt kedvezményezettje nem tette /teszi/ lehetővé a szolgáltató számára a szervezési joghoz való hozzájutást, vagy nagyon megnehezítette azt (a különböző apró trükkökről, vagy az ehhez kapcsolódó, vagy ettől független „hozzánemértésről” egy külön cikket lehetne írni).
  • a felnőttképző szervezet nem kérte a kiemelt projekt kedvezményezettjétől a szervezési jogot, mert olcsóbb volt a plágium útján történő akkreditáltatás, s így semmilyen kötelezettség nem terhelte a kiemelt projekt kedvezményezettje felé (minőségbiztosítási- adatszolgáltatási)

A „rendszertelen”-ség

A HEFOP- ban történő képzési program-fejlesztésekre (időszakának első éveire) még jellemző volt egyfajta „egységes” elgondolás: a különböző kiemelt projektekben folyó képzésfejlesztések összehangoltsága, illeszkedésük figyelembe vétele.

Ezt követően ez az „egységesség” kezdett fellazulni: felerősödtek a kiemelt projekteket megvalósító háttérintézmények, azok egyes szervezeti egységei közötti érdekellentétek. Elkezdődtek párhuzamos fejlesztések, s párhuzamos képzés-szolgáltatások, amelyek tömegessé váltak. A közoktatási rendszer pedagógusai pedig csak kapkodták a fejüket, s nem értették, hogy miért kell ugyanolyan tartalmú képzésen kétszer, vagy háromszor-, négyszer is részt venniük.

A különböző érdekek ütközésének egyik eklatáns példája, amikor az állami háttérintézmény egyik szervezeti egysége plagizálja ugyanazon háttérintézmény másik szervezeti egysége által kifejlesztett képzési programjait, ezzel veszélybe sodorva annak képzési program-minőségbiztosítási rendszerét.


A szakmai érdekeket háttérbe szorította (szorítja) a pénzügyi (üzleti) érdek, mely súlyosan rombolta (s rombolja) egyrészt a kifejlesztett képzési programok szakmai minőségét, másrészt a kifejlesztett képzési programokra épülő képzések közoktatási intézményekben történő társadalmi hasznosulását. Ma már kaotikus állapotról beszélhetünk e téren.

Csirmaz Mátyás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.04.15.
Tízezrek dilemmája: Menjen-e iskolába a gyerek, ha kötelező, de nem biztonságos?
Mert nagyot mondani Orbán Viktor, amikor arra hivatkozott, hogy a magyarok többsége a nemzeti konzultáción azt kérte, nyissák ki az iskolákat: a témakört firtató kérdés ugyanis nem szerepelt...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.04.15.
Maruzsa: Ha nagyon rosszul sikerül az írásbeli érettségi, lehet javítani szóbelin
Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár az operatív törzs pénteki tájékoztatóján beszélt az iskolákat érintő járványügyi intézkedések változásairól. Elmondta, az óvod...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.04.15.
Maruzsa: Nem lesz kötelező a gyerekeket visszavinni az óvodába és az iskolába
Az államtitkár elmondta, hogy az óvodák és az alsó tagozatok megnyitása mellett az is szólt, hogy e két csoportban alacsonyabb volt a fertőzöttek aránya. Hozzátette, hogy az alsó tagozaton...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.04.14.
Biztonságos-e az iskolák jövő heti újranyitása Magyarországon?
Hétfőn újranyitnak az általános iskolák a kormány döntése alapján, ezért megvizsgáltuk, hogy járványügyi szempontból indokolható-e az újranyitás. Amikor a kabinet március végén d...
(Forrás: portfolio.hu)
--
2021.04.13.
Koronavírus és iskolanyitás: a diákoknak könnyebb, a tanároknak nehezebb lesz otthon maradni
Egyfelől tehát valós igény, hogy újrainduljon a jelenléti oktatás, másfelől valós járványügyi veszély is a nyitás. Mint a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke lapunknak elmondta, hozzájuk is...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.04.13.
Oroszi Beatrix: Amíg nem telik el két hét a tanárok második oltása után, maszkban kellene tanítani
Az esetszámokat tekintve túl vagyunk a harmadik hullám csúcsán, de továbbra sem dőlhetünk hátra, mondta Oroszi Beatrix epidemiológus, a kormánynak tanácsokat adó minisztériumi elemzőcsapat...
(Forrás: 444.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep