Erőszak nélkül – Konstruktív konfliktuskezelés: 8. rész

5. találkozás

A foglalkozás témája: Az eredményes kommunikáció

Célja: Mit jelent a kommunikáció? A nonverbális kommunikáció gyakorlása. Örömszerzés a nonverbális kommunikációval. A sikertelen kommunikáció következményeinek tudatosítása. A nonverbális kommunikáció működőképességének biztosítása. Kommunikációs készség fejlesztése.

Eszközök: „Szájról-szájra” játék történetének leírása, csomagolópapíron a kommunikációs ábra, megfigyelési lapok.

1. Gyakorlat: „A mosoly körbejár”

A csoportvezető mosolyog, majd kézmozdulattal leveszi a mosolyt a szájáról és továbbadja a mellette ülő csoporttagnak.
A gyakorlat megjegyzés nélkül, de vidáman nevetve zajlik.

Csoportvezető: Mit gondoltok, mi volt a célja ennek a játéknak?
Teca: Hogy mindenki vidám legyen.
Csoportvezető: Tudósok bizonyították, hogy a mosoly a nevetés jótékony hatású. A mai foglalkozáson a kommunikációval ill. annak egyik fajtájával, a metakommunikációval ismerkedünk meg részletesebben, mélyebben. Mit jelent az, hogy kommunikáció?
Virág: Beszélgetés.
Kitti: Társalgás.
Apollónia: Kapcsolatteremtés.
Csoportvezető: És ha én ezt mondom (szemöldökráncolás), ez kommunikáció?
Többen: Igen.
Csoportvezető: Mi volt a célom?
Közbeszóló: Valamit közölni.
Csoportvezető: Mivel tudunk kommunikálni, hogyan?
Csoporttagok: – Beszéddel.
– Arckifejezéssel.
– Kézmozdulatokkal.
– Mozgással, testtartással.
Csoportvezető: Hoztam nektek egy rajzot. Arra lennék kíváncsi, tudok-e ezzel kommunikálni. Mit szerettem volna nektek mondani?

(Rajz kerül a táblára)

Kitti: Van valaki, akit hallgatunk, és a hallgató visszajelez.
Csoportvezető: Miért fontos, hogy a hallgató visszajelezzen?
Virág: Hogy megértette-e.
Csoportvezető: Mit jelent ez a szó, hogy kód?
Apollónia: Titkos jel.
Csoportvezető: Ha két ember beszélget egymással, akkor mi lehet a kód? Például a diplomatatáskának is van kódja. Akkor tudod kinyitni az én táskámat, ha ismered a kódot. Mi lehet a kód két ember között?
Gerzson: A beszéd.
Csoportvezető: Milyen kóddal beszélünk?
Gyuri: Szavakkal.
Csoportvezető: Milyen szavakkal?
Kitti: Magyar nyelven.
Csoportvezető: Igen, ebben a helyzetben a magyar nyelv a kód. Ti ismeritek a szavakat, visszakódoljátok a fejetekben.

2. Gyakorlat: Mennyire értjük meg egymást csak mimikával, testtartással?

Csoportvezető: A játékot a következőképpen fogjuk játszani: pl. az egyikünk, A, játszik egy egyszerű kis játékot, levág egy szelet kenyeret, B dekódolja, majd továbbfűzi, megvajazza, C veszi az üzenetet, szendvicset készít és így tovább folytatjuk a sort.
Van-e valakinek ötlete, aki kezdené a játékot?
Elindul a történet, folyamatosan kódolják, dekódolják a metakommunikációs jelzéseket, majd tovább fűzik a történetet.

Csoportvezető: Mi történt?

Virág: Bejött egy ember az ajtón, leült, bekötötte a cipőjét, aztán leguggolt, tornázott, leguggolt kétszer, utána leült és olvasott.
Csoportvezető: Volt egy kis probléma, ugye, Teca, te azt mondod, az nem guggolás volt. Hanem?
Teca: Lovaglás.
Csoportvezető: Tévesen dekódoltuk az üzenetet. Előfordul az életben is, hogy tévesen kódoljuk az üzeneteket.
Fatime: Elmesél egy történetet, mely igen mulatságossá vált a helytelen dekódolás miatt.
Csoportvezető: Mi lehet a következménye, ha tévesen értelmezzük az üzeneteket?
Csoporttag: Rossz cselekedeteket hajtunk végre.
Csoportvezető: Mit tehetünk annak érdekében, hogy jól dekódoljuk az üzeneteket?
Csoporttag: Figyeljünk oda!
Kitti: Tegyük egyértelművé a közlést!
Csoportvezető: Igen, a szavakkal, a gesztusokkal, a mimikával.
Előfordulhat, hogy azt mondjuk: „Ezt jól elintézted…” rosszalló arckifejezéssel és hanghordozással. Mi történik itt?
Csoporttag: Ez azt jelenti, hogy rosszat csináltam.
Csoporttag: Valamit elrontottam.
Csoportvezető: Hiába jelentik a szavak azt, hogy jól csináltál valamit, ha az arckifejezés, a mimika, a hanglejtés az ellenkezőjét sugallja.

3. Gyakorlat: Szájról-szájra (metakommunikációval)

A csoport tagjai közül 3-an megfigyelőlapot kapnak. Szempontok:

Ki mit torzított?
Ki mit tett hozzá?
Ki mit hagyott ki?
Egy csoporttag benn marad, a többiek kimennek. A csoportvezető felolvassa a történetet, melyet majd el kell játszani, a többiek dekódolják egyenként és továbbadják a következő társuknak.

Történet:
Attila 24 éves alkoholista. Elvonókúrára érkezik egy intézetbe, ahol beleszeret az ápolónőbe.

Apollónia kezdi a történet bemutatását. A játék vidám hangulatban zajlik. A végén megbeszélik, hogy ki mit értett a történetből, mielőtt az eredetit felolvassák. A megfigyelők elmondják, ki mit tapasztalt. Természetesen jócskán előfordult a helytelen dekódolás csapdája, a kihagyás és a történet megtoldása is.

Csoportvezető: Rendkívül jót derültünk. Mi a tanulsága ennek a játéknak?
Kitti: Ha nem beszélünk, akkor nehezebb megérteni a dolgokat.
Csoportvezető: Tehát a beszéd sokat segít.

4. Gyakorlat: Szájról-szájra (verbális üzenettel)

A csoportvezető újra kiadja az előző megfigyelési lapokat és egy csoporttag kivételével, kiküld mindenkit.
Egy vállalkozó csoporttagnak felolvassa a következő történetet:

„Szaladj gyorsan, hívjad a mentőket, én meg a rendőrséget hívom, mert a kereszteződésben egy súlyos baleset történt. A mellékutcából egy szőke hajú, sárga kalapos hölgy egy sötét Mercedesszel érkezett, nem adta meg az elsőbbséget a főúton haladó Opelnek, melyben egy kopaszodó, öregedő, de ugyanakkor fiatalos úr ült farmerszerelésben. A baleset következtében a hölgy eszméletét vesztette, a Mercedes totálkáros lett, az Opelnek is behorpadt az oldala, kitörtek az ablakai. Szerencsére súlyos sérülést senki sem szenvedett.”

Ezután sorban bejönnek a csoport tagjai akik egymásnak elismétlik azt a történetet melyet az 1. csoporttagtól hallottak. A játék végén a megfigyelők ismét elmondják tapasztalataikat.

(Jócskán kihagytak, felcserélték a dolgokat a történetben. A csoport rendkívül jól szórakozott a gyakorlat közben, ugyanakkor fegyelmezetten vettek részt a játékban.)

Csoportvezető: Megtörtént a csoda. Most már szóval közöltük a dolgokat, mégis sokat torzítottuk. Mi lehet az oka?
Kitti: Mindenki másként értelmezte a szöveget.
Apollónia: Mindenki a számára lényeges és érdekesebb dolgokat jegyezte meg.
Csoportvezető: Mi a tanulsága a dolognak?
Virág: Az elsőt kell meghallgatni.
Csoportvezető: Az információt mindig első kézből szerezzem be, és annak adjam, akire tartozik.

5. Zárógyakorlat: Hogyan éreztem magam a foglalkozáson?

Csoportvezető: Szeretném, ha mindenki elmondaná, hogyan érezte magát
ezen a foglalkozáson.
Fatime: Kicsit szédültem, de azért jó kedvem volt.
Teca: Jól.
Kitti: Nagyon vidáman és jókedvűen.
Apollónia: Jól.
Krisztián: Kábítottak ezen az órán, jó érzés volt.
Norbert: Jó kedvem volt.
Ulrike: Egyre jobban szeretem ezt az órát.
Csoportvezető: Hasamat fogtam a nevetéstől.
Virág: Mindent bele, csak így tovább.