Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2012. szeptember 17. hétfő, 7:34

Az erkölcstan órákra (is) ajánljuk 2.

A molnár, a fia meg a szamár története a befolyásolhatóság veszélyeivel szembesít. Segít tudatosítani az önálló döntés jelentőségét, és beláttatni, hogy döntéseink következményeiért vállalni kell a felelősséget.

2. A molnár, a fia meg a szamár

A történet a befolyásolhatóság veszélyeivel szembesít. Segít tudatosítani az önálló döntés jelentőségét, és beláttatni, hogy döntéseink következményeiért vállalni kell a felelősséget.

Feldolgozható minden korosztályban, nyilván különböző mélységben. A kicsiknél nagyobb hangsúly van a jelenségen, később egyre árnyaltabban és mélyebben fogalmaztathatók meg az általánosan érvényes tanulságok.

A történetet – a feldolgozás megkönnyítése érdekében – részekre bontva közöljük.

A molnár, a fia meg a szamár

Egy apa fia meg szamara társaságában vonult Keshan poros utcáin a rekkenő déli hőségben.

1.
Az apa a szamáron ült, a fiú pedig vezette a jószágot. „Szegény gyermek! – vélekedett egy járókelő. – Rövid lábacskája alig tud lépést tartani a szamár gyors járásával. Hogyan is lehet valaki ilyen lusta, hogy tétlenül ül a szamarán, és elnézi, hogy a kisgyerek agyonhajszolja magát.” Az apa megszívlelte a bírálatot: a következő sarkon leszállt, és fiacskáját ültette fel a szamárra.

2.
De nem telt sok időbe, mikor egy újabb járókelő szólalt meg rosszallóan: „Micsoda arcátlanság! A kis csibész úgy trónol a szamáron, mint valami király, szegény öreg apja meg loholhat mellette.” Ez meg a fiút szomorította el, és kérte apját, hogy üljön fel mögé a szamárra.

3.
„Ki látott már ilyet?! – hallatta ekkor zsémbelődő hangját egy asszony a fátyla alól. – Micsoda állatkínzás! Szegény párának leszakad a háta, a két semmirekellő meg úgy terpeszkedik rajta, mintha egy dívány volna az a szerencsétlen jószág!” Apa és fia a szidalom hallatán összenéztek, és szó nélkül mindketten leszálltak a szamárról.

4.
De csak néhány lépést tettek meg a szamár mellett, egy idegen máris gúnyolódni kezdett rajtuk: „Hogy lehettek ennyire ostobák? Sétálni viszitek talán azt a szamarat? Minek tartjátok, ha nem is dolgozik, hasznot se hajt nektek, és még arra se jó, hogy vigye valamelyikőtöket?”

5.
Az apa egy marék szalmát adott a szamár szájába, másik kezét fia vállára tette, és így szólt: „Bárhogyan teszünk is, mindig akad valaki, akinek nem tetszik a dolog. Azt hiszem, legjobb lesz, ha eztán csakis a magunk feje után megyünk.”

Bibliográfiai adatok: Nossrat Pesaschkian: A tudós meg a tevehajcsár. Keleti történetek nyugati lelki bajokra. Helikon Kiadó, 1991. 200. o.

Daumier, Honoré: A molnár, a fia meg a szamár (1849-1850)

A feldolgozás javasolt menete

1. változat

Alakítsunk három csoportot. Az első az apa, a második a fiú, a harmadik a külső szemlélő szempontjait képviseli. A mese részenként hangzik el, és minden esetben megfogalmazódnak a különböző szempontokat érvényesítő vélemények.

Az 5. rész elhangzása előtt kérdezzük meg a gyerekeket, hogy szerintük mit kellene tennie az apának és a fiának. A megbeszélés után olvassuk fel a történetben az apa által megfogalmazott tanulságot.

2. változat

Néhány erre vállalkozó gyerek felkészül a történet eljátszására (esetleg elbábozására). Ezután kerül sor a tanulságok megvitatására.

A molnár történetének elemzése után idézzenek fel a tanulók a saját életükből olyan eseteket, amikor hasonló helyzetbe kerültek, mint a történet szereplői. Meséljék el ezeket a társaiknak.

Az osztály közösen fogalmazza meg a tanulságokat.

3/a változat

5 csoport alakul az osztályban, és mindegyik megkapja a történet egyik részletét. Az adott részletet élő szobor formájában ábrázolja. A történések sorrendjében minden csoport bemutatja a saját szobrát.

Az egyes részletek bemutatójához kapcsolódva az adott jelenetet megjelenítő csoport tagjai elmondják, hogy vajon mit gondolnak, mit éreznek annak során az egyes szereplők.

Miután mindez lezajlott, az egyes csoportok összefoglalják és leírják egy-egy mondatban a történet legfőbb tanulságát. Kijelölnek szóvivőt, aki a csoport véleményét képviseli, és az öt javaslatot egyeztetve megfogalmazzák a tanulságot.

3/b változat

A folyamat azonos az előzővel azzal a különbséggel, hogy ezúttal képregény formában kell lerajzolni az adott jelenetet. Minden csoport legalább 2, legfeljebb 3 képet készít, amelyen az egyes szereplők szavai is szerepelnek a képregénynél megszokott „buborékban”.

Az erkölcstan órákra (is) ajánljuk 9. >>Az erkölcstan órákra (is) ajánljuk 8. >>

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep